Lefojtott állami kiadások és nagy összegben beérkező plusz különadó-bevételek - ezek kellettek ahhoz, hogy júniusban mérsékelt legyen a költségvetés hiánya. Nagy örömködésre azonban nincs okunk, ugyanis a makrogazdasági folyamatokkal szorosan összefüggő bevételek alakulása még mindig nincs rendben, és már nem csak az áfabevételeknél vannak jelen a kedvezőtlen trendek.
Teljesítményfinanszírozás, kódkarbantartás, új ellátások és terápiák finanszírozása, beszerzések több körben történő központosítása, energiaköltség-kompenzáció, szakápolói béremelés - mindezek egyszerre zajlanak és egyszerre határozzák meg a közfinanszírozott magyarországi kórházak működését és jövőjét. Ezekről beszélgettünk részletesen Velkey Györggyel, a Magyar Kórházszövetség elnökével. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arra is kitért az interjúban, hogy az intézmények 76 milliárd forintos tartozásállománya nagyon magasnak számít, de ebben most várható egy átmeneti javulás az energiakompenzációhoz kapcsolódó kifizetések nyomán. Az újabb központosítási törekvések kapcsán kiemelte: veszélyes, hogy a döntések távolabb kerülnek a helyszíntől, a betegellátástól.
Nem boldogulnak a hazai egészségügyi piacon a legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú egészségipari vállalatok, miközben az exportpiacaikon sikert sikerre halmoznak - tudtuk meg Farkas Józseftől, a Sanatmetal ügyvezető igazgatójától. A tulajdonos a Portfolio-nak adott átfogó interjújában arról beszélt, hogy a magyar gyártók egyfajta bozótharcot folytatnak és minden kedvező kormányzati döntés, határozat, valamint ígéret ellenére a hazai szereplők közfinanszírozott egészségügyben való részaránya csökkent az elmúlt években. A hazai tulajdonú, sok esetben itthoni gyártóbázissal rendelkező cégek súlyos döntések előtt állnak és érzékelésük szerint a most megindult központi beszerzések újabb veszélyt jeleznek előre. Farkas Józseffel mindezek mellett beszélgettünk EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályozásáról, az MDR rendeletről és annak következményeiről, a kínai import hatásairól, és hogy mit okoz a háború az oroszországi gyár működésében.
A hazai kis- és közepes vállalkozások rosszabbnak értékelik az aktuális gazdasági környezetet és a kilátásokat, mint az első negyedévben volt tapasztalható - derült ki a VOSZ-Barométer, a vállalkozói szféra "időjárás-(előre)jelzőjének" friss, második negyedévre vonatkozó felméréséből. Az adatokat egy csütörtöki eseményen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, valamint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet, társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be. Külön érdekes fejlemény, hogy néhány hónap alatt mennyire átalakult a vállalkozók kockázatérzékelése: komoly problémává kezd válni a körbetartozások kérdése. Perlusz László az eseményen külön szót ejtett a kormány legutóbbi intézkedéséről, amely a magánegészségügyi szektor számára állít adminisztratív akadályokat és mesterséges tiltást hajt végre. Ez szerinte nem előnyös lépés.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Hatalmas üzlet az NBA: a liga üzleti értéke évről évre növekszik, egyre jobban járnak a tulajdonosok csapataik nyereséges működtetésével és a franchise-ok értékének folyamatos bővülésével, és még a játékosok is jelentős összegeket keresnek. Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk a Portfolio Checklist legutóbbi, szombati extra kiadásában meghívott vendégünkkel, Tőrös Balázs tartalomgyártó, NBA-szakértővel.
A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország.
Közel 190 milliárd forintot csoportosított át a kormány két, csütörtökön kihirdetett határozatával a Rezsivédelmi Alapból. Ennek jelentős része a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez került, de jutott egyházi és civil intézmények számára is, valamint a külügyminisztérium készül a versenyszektor újabb rezsitámogatására is.
A hazai betegek körében is egyre erősebb a mobil platformmal kapcsolatos felhasználói igény, a zsebekben lévő okostelefonokon ott kell lenni azoknak a funkcióknak, amelyekkel a felhasználók kapcsolatba tudnak lépni az egészségüggyel. Az EgészségAblak alkalmazás éppen ezért egyfajta belépőpont lesz az egészségügybe - magyarázta a Portfolio-nak adott interjújában a korábbi myEESZT app lényegét Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. A digitális világból érkező szakember arról is beszélt, hogy milyen tervei vannak az állami egészségügynek a digitalizáció terén. A beszélgetésből pedig az is kiderült, hogy még idén bevezethetik az időpontfoglalási rendszert az állami intézményekben és ez a funkció elérhető lesz az applikációban is.
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Több szempontból is érdekes kormányhatározat jelent meg kedd éjszaka a Magyar Közlönyben. A kormány, a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy teljesen újfajta munkacsoport felállításával készíti elő az állam kiadásainak és adókedvezményeinek felülvizsgálatát. Szembeötlő az is, hogy reformtervnek is nevezhető munka során a korábban szent tehén típusú területek (érzékeny tabutémák, amelyek a lakosság jövedelmi helyzetét javítják) is az asztalra kerültek.
Meglehetősen érdekes határozatot hirdetett ki a kormány a kedd esti közlönyben. A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a költségvetés legfontosabb területeit tekintik át a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával. Fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Első olvasásra nagyon úgy tűnik, hogy egy új reformterv körvonalazódik az államkassza kiadási oldalát illetően, és kimondott cél költségvetési megtakarítás elérése. A kormány nagyon komolynak tűnő tervének újdonsága, hogy hosszú idő után végre nem a fűnyíróelvszerű kiadáslefaragás érvényesül. Az pedig felettébb érdekes, hogy az állami kiadások átvizsgálásakor nincsenek tabutémák: a családi pótlék, az anyasági támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a babaváró támogatások, és különböző lakástámogatások, valamint a különböző szja-kedvezmények is terítékre kerülhetnek.
48 oldalas összegző módosító javaslatot fogadott el a költségvetési bizottság a jövő évi büdzséhez. Ebben érdemi, fontosabb sorokat is átírtak a kormány javaslatára, azonban továbbra sem csinált helyet a Pénzügyminisztérium a jegybank jövőre várható 400 milliárd forint feletti veszteségtérítésének a kiadási oldalon.
A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
Néhány napra teltházas volt Debrecen. Ez volt az egyik látványos pozitív hozadéka annak, hogy sorozatban harmadszor rendezhetett a magyar város utánpótlás kosárlabda-világbajnokságot, ezúttal a férfi U19-es tornát. A csapatok, a stábtagok, a külföldi szurkolók, a hazai kosárlabda-rajongók látványosan megmozdultak június 24. és július 2. között, és nem csak ők: a hazai szervezők, valamint a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) is kitett magáért. Jelen volt ugyanis több napon át Dirk Nowitzki NBA-csillag, és az esemény komolyságát csak fokozta, hogy a döntő előtti órákban sajtótájékoztatót is tartott a kosaras sztár, mint a FIBA igazgatóságának a tagja.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány az élelmiszerár-stop kivezetésével kapcsolatos döntéseit. Ezzel hivatalosan is eldőlt: a piaci folyamatokba ilyen módon történt drasztikus beavatkozás összességében 1,5 évet volt érvényben. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a legnagyobb kiskereskedelmi egységekre gyakorolt kormányzati nyomás teljesen eltűnt volna, sőt: bizonyos tekintetben a hurok tovább szorul rajtuk.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtök esti közlönyben megjelent rendeletben hirdette ki, hogy pontosan mely élelmiszerekre lesz érvényes július elsejétől az online árfigyelés rendszere.
Évadzáró adásunkban mindenki szerepel, a kommentelők kifejezetten sokat. Elemezzük Észak-Koreát, a kamatemelést... 
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére...
Az interneten sok vélemény jelenik meg a "megfelelő" adóztatással kapcsolatban, de még a legtájékozottabbak is...
Egy vásárlásom volt a hónapban, megdupláztam a Leggett & Platt csomagomat. Elemeztem a céget előtte, és azért...
Termelése elmúlt évi 1,5 százalékos visszaesése után az idén újabb 1,5 százalékkal tovább csökken a német ipar...
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
