Az elmúlt hetek szamárköhögéses esetszámainak gyors felfutása hatására a Nemzeti Népegészségügyi Központ mint járványügyi hatóság kommunikációja is változott. Kedd estére kimondták hivatalosan is, hogy a régi-új fertőzés járványosan terjed.
Két legyet ütne egy csapásra a kormány a legújabb gazdaságpolitikai intézkedésével. 2025-ben ugyanis - valószínűleg két lépésben - megduplázná Orbán Viktor a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét. Ezzel egyszerre célozza a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását és megfordítását, valamint a gazdasági növekedés megtámogatását a lakosság lehetséges fogyasztásbővülésén keresztül. Az tény, hogy a lépés hatására több százezer család járhat jól havonta több tízezer forinttal, nagy kérdés ugyanakkor, hogy miből lesz erre pénze az államnak, de még nagyobb kérdés talán, hogy hogyan reagál erre a lakosság és oldódik-e végre az óvatossági motívum.
Az egészségügyi adat felértékelődött és rácsatlakozott egyfajta aranyláz. Több százmillió dolláros startupok jöttek létre, amelyek mesterséges intelligencia-alapon közelítik meg egy-egy probléma megoldását. De elérkezett ahhoz a ponthoz az ügy, amikor fel kell tenni a kérdést: meddig engedjük, hogy egy-egy projekt szigetszerűen, szigorúan csak üzleti szempontokat szem előtt tartva bontakozzon ki, és mikortól beszélünk arról, hogy rendszerképességre kell törekedni - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, aki exkluzív információkat is megosztott lapunkkal annak kapcsán, hogy nemrégiben Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskolájának kutatóközpontjának senior munkatársává választották ki. Az egészségügyi rendszerek szakértőjével beszélgettünk emellett a mesterséges intelligencia ágazatban való gyakorlati hasznosulásáról, annak kockázatairól, az adatgyarmatosítás jelenségéről, a hazai jó példákról, a magyarországi adattudományi hálózatokról, valamint a kiberveszélyekről.
Az éghajlat alakulása, a felmelegedés óriási hatással van az egészségügyre, Magyarországon is. A megfelelő klimatizálás, illetve a meghibásodott készülékek javítása, cseréje elengedhetetlen, hiszen kritikus infrastruktúráról beszélünk - fejtette ki lapunknak az elmúlt hetekben érkező, kórházi klímák meghibásodásáról szóló hírek kapcsán Velkey György János. A Magyar Kórházszövetség elnöke arra is rámutatott: a jelenlegi helyzetben nincs varázsütésszerű megoldás, a drága gépek amortizációja nincs betervezve a költségvetésbe és soha nem is volt. A rendszerbe ezért kódolva van a finanszírozási feszültség. Közben a jelentős adósságállomány is nehezíti a kórházi menedzsment dolgát.
A 28. héten 21 új szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon, ami új heti rekordnak felel meg. A fertőzés terjedési sebessége tehát nem csillapodik még július közepén sem, és ami a legaggasztóbb, hogy eddig még nem látott számban azonosították a fertőzést a csecsemők esetében. Gyűjtésünkből az is kiderül: az idei évben eddig azonosított 153 eset 18 megyéből és Budapestről került ki, vagyis már csak egyetlen megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg) "érintetlen" a járványügy szerint. Közben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ - bár megkereséseinkre nem válaszol - hivatalosan is beismerte hétfő esti közleményében, hogy történt két haláleset a fertőzéssel összefüggésben, és cáfolja azt, hogy szamárköhögés-járvány lenne, egyúttal azonban új ajánlásokat fogalmazott meg minden érintett felé.
Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
A tudomány képes megmutatni a kiutat a pandémiákból, a tudás és információ hiánya sérülékenyebbé tesz bennünket, ezért mindig megéri pandémiás készültségbe befektetni. Ha csak gazdasági oldalról közelítjük meg, akkor azért, mert a gazdasági fejlődéshez egészséges munkaerőre van szükség - fejtette ki Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában, melyben az intézet működését és jelentőségét is érintettük. Beszéltünk az Egyesült Államokban a tejelő szarvasmarhák között terjedő madárinfluenzáról, az idehaza járvánnyá fejlődő szamárköhögésről, valamint természetesen a Sars-Cov-2 koronavírusról, amely elfoglalta a helyét a légúti kórokozók között és emiatt a fertőzési szezon korábban indul minden évben. Időben fel kell készülni a koronavírus-fertőzésre leginkább kiszolgáltatottak megvédésére, a megfelelő vakcinák beszerzésével és a kampány elindításával. Szerinte a 65 éveseknél idősebbek körében tavaly decemberben tapasztalható 10%-os többlethalálozást el lehetett volna kerülni. Az epidemiológus azt is hangsúlyozta: az oltásokkal kapcsolatos bizalomvesztés a tíz legjelentősebb népegészségügyi probléma egyike jelenleg a világon, ezért a vakcinaellenes, -szkeptikus hangokra reagálni kell. Ezt a kesztyűt Magyarországon az egészségügy nem vette fel.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
Gyors ütemben terjed Magyarországon is a szamárköhögés, több más európai országhoz hasonlóan. A csecsemők (2 hónaposan) és gyerekek (6 éves és 11 éves korban emlékeztető oltásként) a fertőzés megelőzése érdekében a kötelező védőoltási programok keretében kapják meg a vakcinát. A legújabb javaslatok szerint érdemes bizonyos felnőtteknek is felvenni az oltást, azonban információink szerint országos hiánycikk a megfelelő vakcina. Érdeklődésünkre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) azt közölte, hogy már felvették a kapcsolatot az érintett gyártókkal, hogy a kötelező oltásokhoz biztosított oltóanyag mellett a gyógyszertárakban is legyen vakcina, amely receptre felírva megvásárolható.
Májusban csökkentek a központi költségvetés kiadásai éves alapon, miközben a bevételek enyhén növekedni tudtak, ezen belül is szépen teljesültek az általános forgalmi bevételek - derül ki a Pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett részletes államháztartási adatokból.
Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak idehaza. Első hallásra ez nem tűnik magasnak, de érdemes elhelyezni a korábbi évek adatai fényében: 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben. A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk most szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk. Úgy tudjuk, idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni. Most viszont újult erővel támad a pertussis betegség, melynek elsősorban a csecsemők vannak kitéve. Szakértőkkel beszéltük végig az aktuális helyzetet, a jelenség mögött meghúzódó folyamatokat, a kilátásokat és minden fontosabb szereplő feladatát, felelősségét. A megkérdezettek körében egyértelmű konszenzus volt abban, hogy a mostani helyzet még inkább felértékeli a megelőzést, vagyis a védőoltás felvételét: mind a szamárköhögés elleni kötelező gyerekkori védőoltásokat, mind pedig a felnőttkori ismétlő vakcinát.
Fontos támaszt ad a hazai gazdaság számára a vállalatok tőkeellátottságának, a tőkebefektetések számának növelése és ebben kíván segítséget nyújtani tőkealapjaival a Focus Ventures, amely a Nemzeti Tőkeholding felügyelete mellett működik. Zsámboki Zoltán, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak adott interjújában beszélt az általuk kezelt alapok fókuszáról, céljairól, és kiemelte: már 40 portfóliócéget menedzselnek és dedikáltan érettebb vállalatokkal foglalkoznak. Csak ebben az évben 22 milliárd forintnyi új befektetési lehetőséget vizsgáltak már meg. A beszélgetés során kiemelte: az általuk megvalósított tőkebefektetések nemcsak üzletileg, de társadalmilag is fontosak, cél ugyanis, hogy a sikeres hazai cégek magyar tulajdonban maradjanak és a gerincét adják a magyar gazdaságnak.
100%-ban az alapító Kóka János és Lancz Róbert, valamint kisebb részben a menedzsment tagjai, köztük Berkes István ortopéd sebész tulajdonába került a Doktor24 Medicina Zrt. - tudta meg a Portfolio a társaságtól. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi tőkealapok kiszállása után megjelenő nagytulajdonos, a Futó család érdekeltségébe tartozó Egészségügyi Befektetési Holding pár hónap után szintén kiszállt az egyik legnagyobb magánklinikából. A magánszolgáltató csoport érdeklődésünkre új terveit is megosztotta velünk.
A recesszió, valamint a reálbérek csökkenése ellenére stabil árbevételnövekedést könyvelhettek el a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók 2023-ban - derül ki a Portfolio szokásos éves körképéből. A tavalyi év azonban nem volt könnyű a cégeknek, a költségek emelkedését ugyanis csak részben tudták kompenzálni áremelésekkel, a nyereségesség összességében romlott az ágazatban. Összességében elmondható: az elmúlt 1-2 évben új szakaszához ért a piac érettsége és a következő 2 évben sok minden eldőlhet ezen a piacon.
A kormány reális forgatókönyvnek tartja, hogy a NATO és Oroszország között direkt konfrontáció valósul meg - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint Oroszország átállította gazdaságát háborús üzemmódba és az idő az ő oldalukon áll. A politikus arról is beszélt, hogy a háború 7000 milliárd forinttal szűkítette a kormány költségvetési mozgásterét, de arról is kérdeztük, hogy amennyiben a helyzet rendeződne, akkor az így felszabaduló forrásokkal mit kezdene a kormány. Jelezte azt is továbbá, hogy Magyarország már tavaly teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-elvárást. Mindezek mellett a beszélgetés során szóba kerültek az EU-források, a gazdasági kilátások, Donald Trump amerikai elnökjelölt, a blokkosodás, valamint az európai gazdaság esélyei.
Duplázta árbevételét 2023-ban a TritonLife Csoport, amely ennek nyomán feltehetően a legnagyobb magánklinika lett Magyarországon. 2023-ban közel 35 milliárd forint nettó árbevételt ért el a csoport az egy évvel korábbi 17,5 milliárd forint után, mindehhez fél milliárd forintos EBITDA társult.
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
