Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtök esti közlönyben megjelent rendeletben hirdette ki, hogy pontosan mely élelmiszerekre lesz érvényes július elsejétől az online árfigyelés rendszere.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magyar egészségügy aktuális állapotáról adott reális képet a szerdai IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián. A legnagyobb visszhangot a szakmai közönség körében egy adat közlése váltotta ki: számításai szerint jövőre az állam a GDP arányában 3,6%-ot fog költeni az egészségügyre. Ez a szám önmagában nagyon alacsonynak tűnik, de ha a 2021-ben látott 8,1%-os uniós átlagot nézzük, akkor rendkívül csekély. Azokat a feltételezéseket támasztja alá, miszerint a nagyrészt a magas infláció/GDP-deflátor miatt felfúvódó nominális GDP olyan méretűre bővült, hogy sok kiadás nem követte le ezt a növekedési ütemet, és mint ilyen relatív nagy vesztes lehet az egészségügy is. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt hangoztatta, hogy egy kórházat sem terveznek bezárni.
Nehéz helyzetben vannak az európai egészségügyi rendszerek a jelenlegi permanens válságok korában - jelentette ki az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, korábbi egészségügyi helyettes államtirkár. Szerinte egy robbanékony elegy van kibontakozóban az egész EU-ban a közfinanszírozott egészségügyben, de hozott néhány megoldási javaslatot is. Ezek egyike, hogy sokkal jobban szabályozni kellene azt, hogy mit veszünk és eszünk. Ami pedig egészségtelen, vagy akár végső soron halálozáshoz vezet, azt sokkal jobban meg kell adóztatni.
Meggyőző növekedésen vannak túl a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók, három év alatt gyakorlatilag megduplázódott ez a piac - derül ki a Portfolio szokásos éves piaci körképéből. Az egészségügy tehát összességében igenis üzletté vált Magyarországon, nem is akármilyen mértékben. Felmérésünk keretében nemcsak a 2022-es évről szóló beszámoló adatait vizsgáltuk meg, hanem közvetlenül megkerestük a legnagyobb privát cégeket a mélyebb adatgyűjtés és az alaposabb piacelemzés érdekében. Cikksorozatunk első részéből kiolvasható továbbá az is, hogy tavaly a kereslet bővülése még kitartott, azonban a cégek eredménytermelő képessége romlott összességében, viszont vannak egyedi kiváló sztorik a piacon.
El kell fogadnunk, hogy nem marad annyi, mint korábban, vagyis kevesebb lesz a profit - osztotta meg várakozását a Portfolio-val Börzsei-Knoll Veronika. Az Emineo Magánklinika ügyvezető igazgatója az interjúban arról is beszélt, hogy már érzik a kedvezőtlenebb gazdasági környezet hatásait a keresletben, és bár emeltek az áraikon, a költségek emelkedését nem hárították át teljes egészében a betegekre. A működési kihívásokra innovatív megoldásokkal reagálnak: bevezették a dinamikus árazást, a részletfizetési lehetőséget, amit jelenleg is épp finomhangolnak, és több esetben is automatizálják a folyamatokat a hatékonyabb munkavégzés és a költségtakarékosság jegyében.
Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond. Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is.
Szokatlan időpontban, hétfőn, június 19-én délelőtt 10:30-kor kezdődik a Kormányinfó, amelyen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő állnak a kamerák elé - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap délelőtti közleményéből. Az eseményről a Portfolio szokás szerint élőben tudósít.
A Fővárosi Törvényszék napokban megjelent döntése szerint a felszámolás alatt álló ISD Dunaferr Zrt. értékesítési eljárásában két vevőjelölt maradt talpon. Az egyikük nem meglepetés, a másik cég neve idehaza egyelőre még nem ismert, háttere elsőre különlegesnek tűnik.
220 gyermekbetegség tüneteit tartalmazó, ingyenes applikációt indított útjára a Semmelweis Egyetem a Richter Gedeon gyógyszergyártó cég támogatásával annak érdekében, hogy a családok algoritmikus háttérrel rendelkező, megbízható döntéstámogató eszközt kapjanak a kezükbe - jelentették be egy szerdai sajtóeseményen. Az alkalmazás létrejötte mögött az a megfontolás áll, miszerint a megfelelő helyről szerzett információ életet ment. A gyakorlati cél továbbá, hogy a döntéstámogató rendszer enyhítse a háziorvos és ügyeleti kapacitás terheit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfő délután megjelent közleménye után újabb részleteket közölt Parragh László, a szervezet elnöke az általuk javasolt céges rezsicsökkentési javaslatról. Konkrétan azt kérik a kormánytól, hogy teremtsen olyan helyzetet, ahol automatikusan csökkennek a korábban fix (jellemzően nagyon magas) áron megkötött energiaszerződésekben szereplő árak. A kamarai elnök megszólalásaiból az is kiderült, hogy a kormány ezzel kapcsolatos döntésére már nem is kell sokat várni.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe - vallja Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója szerint azzal is kiemelten foglalkoznia kell a járványügynek, hogy miért volt ekkora elutasítottsága a Covid ellen hatásos vakcináknak Magyarországon. Ennek érdekében vissza kellene nyerni az emberek bizalmát. A szakemberrel beszélgettünk az őszi járványszezon hátteréről, az egyéni védekezés lehetőségeiről és fontosságáról, a változó járványügyi adatgyűjtésről, és a vakcinák mellékhatásairól is. Elmondása szerint a legrosszabb, amit egy ország most tehet, hogy hátradől, és úgy tesz, mintha a COVID-19 elvonult volna, a fenyegetés ugyanis nem múlt el. Már csak azért sem árt az óvatosság, mert meglátása szerint nem tudjuk, hogy ez az átmeneti idő, amiben most vagyunk, a járványügyi helyzet stabilizálódása felé vezető út, vagy jöhet még olyan új variáns, amelyik súlyosabb megbetegedést okoz. Éppen ezért is annak a reményének adott hangot, hogy az őszi szezonra Magyarországnak is lesz új oltási ajánlása, jelenleg ugyanis nincs ilyen.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
Felpörgött az adóváltozásokkal kapcsolatos jogszabálydömping az elmúlt napokban, egymással párhuzamosan több helyről jelennek meg a módosítások, amelyeket sok esetben nehéz lekövetni. Az elmúlt 24 órában például nagyon népszerűvé vált a közbeszédben az a téves értelmezés, miszerint a dohánytermékek jövedéki adója is változik jövőre, ami viszont nem igaz. Bemutatjuk a dohánytermékek adóztatását, és azt is, hogy miért különösen érdekes, hogy ezek a termékek most megúszták a kormányzati sarcolást.
Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.
A kezdeti sokkos állapot és lefagyás után a Magyarországon működő nemzetközi gyógyszercégek múlt héten már magukhoz tértek a szerdai váratlan különadóemelés után, és még egy kétségbeesett kísérletet tettek: levelet írtak a kormányfőnek és a kormány több érintett tagjának is. Az is körvonalazódni látszik, hogy most van itt az utolsó lehetőség a kabinettel való egyezkedésre, ha ugyanis nem találnak nyitottságra és partnerségre, akkor megtervezik, hogy a héten bejelentett igencsak váratlan kormányzati sarcolásra (amely már idén júliustól életbe léphet) hogyan reagáljanak. Az opciók nem túl szívderítőek a magyar gazdaság és betegek szempontjából, nem véletlenül, hiszen a kormány most azt várja el, hogy szinte féláron adják az érintett cégek a készítményeiket. Ez is egyfajta kötelező akció, csak azt nem kéne elfelejteni, hogy ezek a termékek több szempontból is speciálisak, ha másért nem, mert emberéleteket mentenek velük. Háttérbeszélgetéseink nyomán cikkünkből feltárul, hogy egy konkrét kormányzati intézkedés mit okoz mikro- és makroszinten.
Nekem, nektek és mindenkinek harcolnia kell az álhírek ellen, a közösségi médiában gyakran csak limitált ismeretekkel rendelkező emberek tesznek állításokat, akik sokkal jobban meg vannak győződve a saját igazukról és mindig hangosabbak - mutatott rá a tudomány fontosságára a többségében egyetemi hallgatók előtt megtartott előadásában Karikó Katalin professzor a BME kampuszán. A szakmai életútját, az mRNS-technológia elmúlt évtizedekben látott fejlődését, a tudományos ismeretterjesztést és a gyakorlati tanácsokat együttesen felvonultató előadását annak alkalmából tartotta meg, hogy holnap átveszi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által alapított Neumann János Professzori címet a Műegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén. Az előadást követő sajtóbeszélgetésen a Portfolio kérdésére arról is beszélt, hogy milyen stratégiát érdemes követni a koronavírus-vakcinák újbóli felvételében.
Magyarországon a túlsúlyos betegek, a dohányosok aránya nemzetközi összevetésben is magas. Ezen kockázati tényezők, valamint a nem kezelt magas vérnyomás, cukorbetegség fennállása súlyosabb állapotot eredményezhet a fertőző betegség esetén - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a dohányzás egy krónikus betegség, ebből nem lehet az egyik pillanatról a másikra meggyógyulni, és nem is szabad azt a látszatot keltenie senkinek, hogy erre a betegségre létezik csodaszer. A főigazgatóval a Dohányzás Elleni Világnap alkalmából arról is beszélgettünk, hogy mit okoz a dohányzás az ország számára és milyen új trendek figyelhetőek meg Magyarországon. Kiemelte: az új típusú dohánytermékek fenntartják a függőséget a nikotintartalmuk miatt, ezért a leszokásban nem segítenek.
A 2024 márciusában kötött lakáshitel szerződések összértéke 97,8 milliárd forint volt, a szabad felhasználású...
Írtam nemrég, hogy kijött az új prémium csomag a Raiffeisentől és hát sokkal rosszabb lett. Nem csak az elvárt bejövő...
Mindegy, hogy tarka párologtató medencékkel tesszük tele a sivatagokat vagy a Föld mélyére megyünk a lítiumért.... 
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Az OTP elemzésben látható bullish kép a magyar tőzsdeindex képében is megmutatkozik, nyilvánvalóan nem véletlen...
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
