Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 295
Erre senki nem számított: egyetlen ok miatt nyíltan Ukrajna mellé állt Moszkva régi barátja

Erre senki nem számított: egyetlen ok miatt nyíltan Ukrajna mellé állt Moszkva régi barátja

Január közepén az Indokínai-félszigeten található Kambodzsa 15 ukrán katona aknamentesítési kiképzését kezdte meg a két ország vezetői közötti novemberi megállapodás értelmében. A világ legjobb aknamentesítői közé tartozó kambodzsai utászok később Lengyelországban folytathatják a programot. Bár a délkelet-ázsiai ország Kína egyik legszorosabb partnere a térségben, és régóta jó viszonyt ápol Oroszországgal, illetve annak elődjével, a Szovjetunióval, a kritikusai szerint a királyságot diktatórikusan vezető miniszterelnök, Hun Szen már az ukrajnai háború első heteiben Ukrajna mellé állt, és nemcsak ENSZ-szavazásokon nem fél elítélni Moszkvát, hanem immár gyakorlati segítséget is nyújt a megtámadott országnak. Ukrajna támogatói között szinte kizárólag csak a kollektív Nyugathoz tartozó, demokratikus berendezkedésű országok vannak, így Kambodzsa egyértelműen kakukktojásnak számít. Phnompennek mégis jó oka van arra, hogy ily módon foglaljon állást.

Három leleplező film, amely fölfedi a valóságot Putyin Oroszországáról

Három leleplező film, amely fölfedi a valóságot Putyin Oroszországáról

A putyini Oroszország valóságáról számos dokumentumfilm nyújt érzékletes képet. Alább három olyan alkotásról lesz szó, amelyet a magyar közönség is megtekinthet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF) köszönhetően. A Putyin szemtanúi című 2018-as film, amely Vlagyimir Putyin elnökségének első évéről szól, a BIDF honapjáról megnézhető, másik két filmet pedig a január 21. és 29. között megrendezésre kerülő fesztiválon mutatnak be. A mintaváros, a LADA és a drift egy leépülőben lévő posztszovjet iparváros tizenéveseinek életét ábrázolja, A hatalom markában pedig egy fiatal lány történetén keresztül szemlélteti, hogyan jár az, aki bírálni merészeli Putyin rendszerét.

A turisták kedvence volt, most elszabadult a földi pokol – Pillanatok alatt süllyedt káoszba egy egész ország

A turisták kedvence volt, most elszabadult a földi pokol – Pillanatok alatt süllyedt káoszba egy egész ország

Peruban már több mint egy hónapja tartanak a véres tüntetések, melyek már mintegy 50 áldozatot követeltek. Az inka emlékek miatt a turisták által is rendkívül kedvelt dél-amerikai országban most káosz uralkodik, a megpuccsolt elnök hívei folyamatosan demonstrálnak, az államhatalom pedig olykor egészen durván lép föl velük szemben. Peru ugyanakkor nem az egyetlen ország Latin-Amerikában, amely súlyos társadalmi és politikai válságot él át, a térség egészére jellemző a demokráciák hanyatlása.

A végső leszámolásra készül Putyin legszorosabb szövetségese

A végső leszámolásra készül Putyin legszorosabb szövetségese

2020. augusztus 9-én elnökválasztást tartottak Fehéroroszországban, amelyet minden jel szerint elcsalt az országot 1994 óta vezető Aljakszandr Lukasenka. A választást követően nagyszabású tüntetések kezdődtek, melyek egészen 2021 első hónapjaiig kitartottak. A fehérorosz államfő hatalmát Vlagyimir Putyin közbeavatkozása mentette meg, aki azóta egyre szorosabban fűzi Oroszországhoz nyugati szomszédját. Lukasenka és Fehéroroszország ténylegesen önállósága lényegében megszűnt, az ország területét adta Moszkva ukrajnai háborújához. A tüntetők és a fehérorosz ellenzék maradéka elleni megtorlások napjainkig folytatódnak, épp január elején két nagyobb per is indult, és hamarosan Lukasenka elnökválasztási ellenfelét is bíróság elé állítják – távollétében. Az országban jelen lévő durva represszióról érzékletes képet fest egy hamarosan Magyarországon is látható dokumentfilm.

Készül a nagy visszatérés: újra berobbanhat a hatalomba Orbán Viktor fontos szövetségese

Készül a nagy visszatérés: újra berobbanhat a hatalomba Orbán Viktor fontos szövetségese

Pénteken és szombaton tartják a cseh elnökválasztás első fordulóját, amelyből a két legtöbb szavazatot szerző jelölt kerülhet majd be a második fordulóba. A nyolc jelölt közül háromnak van esélye a második fordulóba jutni. A 2017 és 2021 közötti miniszterelnök, Andrej Babiš fej fej mellett áll Petr Pavel nyugalmazott tábornokkal, aki 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt, ezzel ő emelkedett a legmagasabbra a transzatlanti katonai szövetség ranglétráján a néhai Varsói Szerződés tagállamainak tisztjei közül. Szintén esélyes Danuše Nerudová közgazdász, a Mendel Egyetem volt rektora, aki az első nő lehet Csehország (beleértve Csehszlovákiát is) elnöki posztján.

Készül a szakítás: elvesztheti egyik legfontosabb szövetségesét Kína ősellensége

Készül a szakítás: elvesztheti egyik legfontosabb szövetségesét Kína ősellensége

Mára mindössze 14 ország maradt a világon, amely Tajvant, azaz a Kínai Köztársaságot ismeri el az „egy Kínaként” a Kínai Népköztársasággal szemben. Eme, jobbára kis közép-amerikai, karibi és óceániai országok számára ez azt jelenti, hogy a Kínával való kereskedelem pozitívumaitól nagyrészt el vannak zárva, ugyanakkor Tajvan a maga lehetőségeihez mérten igyekszik gazdasági előnyökkel magához kötni ezeket az államokat. A 7 milliós dél-amerikai országban, Paraguayban, amely a déli kontinensen egyedüliként tartja fönt a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, április végén választások lesznek, és az ellenzéki jelölt azt ígérte, szakítanak Tajvannal, és fölveszik a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, az agrárország marhahús- és szójaexportjának ugyanis szüksége van a kínai exportpiacra. Hogy azonban valóban fölmondaná-e a diplomáciai kapcsolatot Paraguay a szigettel egy ellenzéki győzelem esetén, az számos más tényezőtől is függhet, nem utolsó sorban a kínai nyomulást minden eszközzel megakadályozni igyekvő Egyesült Államoktól.

Melyek lesznek az év legnagyobb politikai bukásai? – Fontos választások elé néz a világ

Melyek lesznek az év legnagyobb politikai bukásai? – Fontos választások elé néz a világ

A 2022-es évben több, világpolitikailag is nagyon jelentős választást tartottak, így a francia és brazil elnökválasztást, az amerikai félidős választásokat, vagy éppen az olasz parlamenti választásokat, de persze számunkra a legfontosabbak az áprilisi magyar választások voltak. A 2023-as év ilyen szempontból szegényesebb lesz, de szövetségi rendszereinken belül azért így is várható néhány jelentős választás: a török elnök- és parlamenti választások júniusban, a lengyel parlamenti választás novemberben, vagy éppen a spanyol decemberben. Cikkünkben igyekeztünk az összes, 2023-ban várható, országos szintű választást listázni, de csak a globálisan vagy a Magyarország számára fontosabb választásokra térünk ki részletesebben. Természetesen nem tervezett választások is lehetnek 2023-ban, így például az utóbbi időben szinte évente választó Bulgáriában vagy Izraelben.

Váratlan fordulat jött a világ egyik legrégebbi konfliktusában – Véget érhet valaha az erőszak?

Váratlan fordulat jött a világ egyik legrégebbi konfliktusában – Véget érhet valaha az erőszak?

A Dél-Amerika északnyugati részén fekvő, mintegy 52 milliós lakosú Kolumbiában 1964 óta zajlik gerillaháború az egyes, főleg marxista-leninista irányultságú gerillacsoportok és a kormányerők, illetve az egyes milíciák között is; a konfliktus csaknem félmillió ember életét követelte eddig. Az egyik legnagyobb szervezettel már 2016-ban sikerült békét kötni, de a csaknem hat évtizede létező Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) továbbra is folytatja a küzdelmet. Velük és négy másik, kisebb csoporttal január 1-jétől féléves fegyverszünet lépett életbe, és folynak a tárgyalások a teljes békéről. Vajon Kolumbia újonnan megválasztott, első baloldali elnökének, Gustavo Petrónak sikerülhet véget vetni a csaknem 60 évnyi vérontásnak? Ez a tétje a megbeszéléseknek, melyek hamarosan Mexikóban folytatódnak.

Gigantikus gázkincs oldhatná meg Európa problémáit, de ehhez Putyinnak is lesz még egy-két szava

Gigantikus gázkincs oldhatná meg Európa problémáit, de ehhez Putyinnak is lesz még egy-két szava

Az orosz gázszállítások drasztikus visszaesése miatt Európa új importlehetőségek keresésébe kezdett. Ezek egyike a Déli Gázfolyosó, amelyen keresztül már most is érkezik azeri gáz a kontinensre, de az igazi nagy eredmény az lenne, ha a Kaszpi-tenger másik oldalán fekvő Türkmenisztánból is mehetne földgáz Európába egy még megépítendő tenger alatti vezetéken keresztül, a posztszovjet ország ugyanis a világ negyedik legnagyobb gázkincsén ül. Hiába állt azonban a kezdeményezés mögé Recep Tayyip Erdogan török elnök, úgy tűnik, belátható időn belül a türkmén gáz elérhetetlen lesz Európa számára. A világ egyik legelzártabb országában, ahol a volt elnök tavaly a fiának adta át névlegesen a hatalmat, most épült föl temérdek pénzből egy új város, miközben a lakosság körében egyre nagyobb a nyomor. Bár az ukrajnai háborúban a türkmén vezetés hivatalosan nem foglalt állást, nagyon úgy tűnik, hogy Moszkva oldalán állnak, és nagyon hasonló Nyugat-ellenes retorikát hangoztatnak, mint a Kreml.

Hol törhet ki a következő nagy háború? – Négy pattanásig feszült konfliktus, amely bármikor felrobbanhat 2023-ban

Hol törhet ki a következő nagy háború? – Négy pattanásig feszült konfliktus, amely bármikor felrobbanhat 2023-ban

A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.

Titokzatos háttérhatalom juttatta Oroszország élére Putyint? – Feltárulnak az elnök belső körének titkai

Titokzatos háttérhatalom juttatta Oroszország élére Putyint? – Feltárulnak az elnök belső körének titkai

A Financial Times egykori moszkvai tudósítója, Catherine Belton monumentális könyvben írja le, hogyan vált a szovjet titkosszolgálat drezdai ügynökéből, Vlagyimir Putyinból a KGB embereinek segítségével Oroszország elnöke, majd hogyan gyűrték együtt maguk alá Oroszországot, és játszották ki a Nyugatot. Valóban az egykori KGB tért vissza Putyinnal az Oroszországi Föderáció élére? Erre a kérdésre keresi a választ a kötet, miközben megszóltatja az elmúlt közel négy évtized több fontos szereplőjét is.

Szinte az összes akta nyilvánosságra került a világ legismertebb politikai merényletéről – Kiderül egy eddig ismeretlen, érdekes részlet

Szinte az összes akta nyilvánosságra került a világ legismertebb politikai merényletéről – Kiderül egy eddig ismeretlen, érdekes részlet

Több mint 13 ezer dokumentumot hoztak nyilvánosságra december 15-én John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államokat 1961 és 1963 között vezető elnök meggyilkolásáról. Bár a merényletről alapvetően új információ nem látott napvilágot, egy érdekes történelmi részletre így is fény derült. Miközben ezek a dokumentumok is alátámasztják a hivatalos álláspontot és a történészi konszenzust, hogy Kennedyt egy kommunista érzelmű, a Szovjetunióban is élt egykori amerikai tengerészgyalogos, Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolta meg, az összeesküvés-elméletek terjedésének a majdnem összes akta nyilvánosságra kerülése sem tud gátat szab ki. A Fox News ismert műsorvezetője, Tucker Carlson már a dokumentumok kikerülésének napján azt hangoztatta, hogy a CIA részese volt az elnök elleni merényletnek, és ezzel egyetért JFK unokaöccse, Robert F. Kennedy Jr. is, aki oltásellenes tevékenységéről vált ismertté.

Megvalósult a rémálom: véres harcok robbantak ki a turistaparadicsomban, tömegek rekedtek a romvárosban

Megvalósult a rémálom: véres harcok robbantak ki a turistaparadicsomban, tömegek rekedtek a romvárosban

Napok óta tartanak a véres tüntetések az inka műemlékek miatt a turisták által is rendkívül kedvelt dél-amerikai országban, Peruban. Az országos tiltakozások miatt 800 turista rekedt az inka romvárosban, Machu Picchuban. A fegyveres erőszakba torkolló tüntetések már legalább 18 ember életét követelték. A zavargások azért indultak, mert a perui törvényhozás puccskísérlet miatt leváltotta és bebörtönözte az ország tavaly megválasztott baloldali elnökét, Pedro Castillót. Miközben az Egyesült Államok üdvözölte a perui Kongresszus döntését, Latin-Amerika baloldali kormányai összezártak a megbuktatott elnök mögött.

Egészen aggasztó a helyzet Európa puskaporos hordójánál – Nyakunkon egy újabb pusztító háború?

Egészen aggasztó a helyzet Európa puskaporos hordójánál – Nyakunkon egy újabb pusztító háború?

Egyik legsúlyosabb időszakát éli a koszovói válság, mióta a korábban Szerbiához tartozó tartomány 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. A feszültség elsősorban Észak-Koszovóra jellemző, ahol szerb kisebbség él koncentráltan, akik továbbra is Belgrádot tekintik fővárosuknak, nem Pristinát. Egy hosszú hónapok óta húzódó ügy miatt több száz rendőr és más állami alkalmazott mondott föl Észak-Koszovóban, akiket délebbről jött albánokkal próbálnak pótolni. A mostani konfliktus kirobbanásához ez vezetett: szombaton a szerbek elbarikádozták a fő útvonalakat, lövések is dördültek. Vannak, akik attól tartanak, az ukrajnai mellett egy másik háború is kirobbanhat Európában, és a félelmet csak táplálja, hogy Oroszország is hagyományosan szereti érvényesíteni befolyását a Balkánon.

Bedurvult Putyin Ukrajnában – Tényleg egy új, embertelen taktika hozza majd el az oroszok győzelmét?

Bedurvult Putyin Ukrajnában – Tényleg egy új, embertelen taktika hozza majd el az oroszok győzelmét?

Oroszország október 10-étől rendszeresen rakétákkal és drónokkal támadja elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúrát. Moszkva célja az lehet, hogy – főleg a téli hideg beálltával – a lakosság szenvedésének növelésével kényszerítse rá az ukrán vezetést a harcok feladására, vagy legalábbis engedményekre Oroszország javára. De sikeres lehet-e egy ilyen stratégia? Történelmi példák nem föltétlenül támasztják ezt alá.

Ritka felvételeken tárul föl a világ legelzártabb országa – Ilyen Észak-Korea valódi arca

Ritka felvételeken tárul föl a világ legelzártabb országa – Ilyen Észak-Korea valódi arca

Észak-Koreába a koronavírus-járvány előtt korlátozott számban és nagyon szigorú körülmények között mehettek be turisták, 2020-ban azonban teljesen bezárkózott a világ legelzártabb országa, és legkorábban 2024-ben nyithatja meg kapuit a külföldi látogatók előtt. Addig is, aki szeretné látni, hogyan néz ki belülről az ország, marad a 2020-ig készült felvételek nézegetése. Cikkünkben olyan, a legnagyobb közösségi videómegosztón elérhető képsorokat gyűjtöttünk össze, amelyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt turisták rögzítettek. Olyan amatőr és általában narráció nélküli felvételeket válogattunk ki, amelyek hosszú snittekben mutatják be az észak-koreai vidéket és városokat, többek között a 3,2 milliós fővárost, Phenjant.

Putyin prédájából a háború legnagyobb nyertese? – Van egy ország, amely feltűnően jól járt az ukrajnai konfliktussal

Putyin prédájából a háború legnagyobb nyertese? – Van egy ország, amely feltűnően jól járt az ukrajnai konfliktussal

Az összeesküvés-elméletek hívei előszeretettel élnek azzal az érveléssel, miszerint ha egy ország valamilyen módon jól jár más országok háborújával, akkor az ő érdekében állhatott a háború kirobbantása. Eme logikai baki következtében egyesek az Egyesült Államokat tartják az ukrajnai háború kirobbantójának, pedig ha van egy ország, amely gazdaságilag igazán jól járt a háborúval, az Grúzia (Georgia), amely 2008-ban még maga vesztett háborút Moszkvával szemben, és területének mintegy egyötöde ma is orosz megszállás alatt áll. Az országba menekült több mint 110 ezer orosz – többségében jól szituált középosztálybeli – azonban fölpörgette a grúz gazdaságot, amely a világ egyik legnagyobb növekedését produkálhatja idén. Az orosz exodusnak persze számos árnyoldala is van, és sokan figyelmeztetnek, hogy az eufória után jöhet a keserű kijózanodás.

Brutális titkosszolgálati játszma zajlik egy európai országban – Egy egész államot elragadna Putyin az EU elől?

Brutális titkosszolgálati játszma zajlik egy európai országban – Egy egész államot elragadna Putyin az EU elől?

Moldovában 2020-ban megbukott a Kreml által támogatott államfő, Igod Dodon, és a Nyugat-barát Maia Sandu került az elnöki posztra, ami nyugatos fordulatot eredményezett a volt szovjet tagköztársaságban. Mivel a korrupcióval és hazaárulással vádolt volt elnök már inkább ártott, mint használt Moszkvának, az orosz vezetés egy fiatal moldovai oligarchát, egy bizonyos Ilan Șort nézte ki magának, amelynek pártja napjainkban rendszeresen kormányellenes tüntetéseket szervez az immár EU-tagjelölt Moldovában. Mint titkosszolgálati információk rávilágítanak, egy óriási banki csalás miatt jelenleg izraeli száműzetésben élő Șor pártját Moszkva a hírhedt biztonsági szolgálaton, az FSZB-n keresztül látja el pénzzel és tanácsokkal, hogy megbuktassák a nyugatos kormányt és az Ukrajnával szomszédos országot ismét Oroszország érdekszférájába vonják.

A szigetek, ahol egy óra alatt át lehetne kelni az Egyesült Államokból Oroszországba, mégis egy napot utaznánk

A szigetek, ahol egy óra alatt át lehetne kelni az Egyesült Államokból Oroszországba, mégis egy napot utaznánk

A Mercator-féle világtérképet böngészve alig szoktunk belegondolni, hogy az Egyesült Államokat és Oroszországot valójában nem két nagy óceán választja el egymástól, hanem csak a szűk Bering-szoros, amelyen keresztül több tízezer éve az emberiség Ázsiából indulva benépesítette Amerikát. De egy újabb, a földgömbre vetett pillantással azt is láthatjuk, hogy a két nagyhatalom egy kettős szigetnél még sokkal közelebb van egymáshoz: itt, a Diomede-szigeteknél mindössze 3,8 kilométer választja el egymástól a két országot, amelyet a hosszú, kilenc hónapos tél során, amikor a tenger befagy, gyalog 1–2 óra alatt is meg lehetne tenni. Már ha a két ország közötti, az ukrajnai háború miatti egyre nagyobb feszültség idején engedélyeznék ezt.

Repedezik Putyin birodalma? – Egymásnak ugrottak az oroszok, sokan már inkább békét akarnak

Repedezik Putyin birodalma? – Egymásnak ugrottak az oroszok, sokan már inkább békét akarnak

Bár az ukrajnai háborút támogatók a felmérések szerint még mindig jelentős többségben vannak Oroszországban, sokan ellenzik az inváziót, sőt a kemény állami fellépés ellenére még hangot is mernek adni kritikus véleményüknek. A háború és a putyini propaganda családtagok, rokonok közé is éket tudott verni, az ellentétes politikai oldalon állók már beszélni is alig beszélnek egymással. Hét ilyen családot mutat be az orosz rendező, Andrej Losak legújabb dokumentumfilmje egy a háborút támogató, illetve ellenző családtagon keresztül. Széteső házasságok, elmérgesedő testvéri kapcsolatok, megromló anya–gyermek viszony – ezt is magával hozta Oroszország ukrajnai háborúja.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility