• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 432
Buldózerként tör előre a párt, amely népszavazást tartana Németország EU-s tagságáról – Megállíthatja-e még bármi a szélsőjobbot?

Buldózerként tör előre a párt, amely népszavazást tartana Németország EU-s tagságáról – Megállíthatja-e még bármi a szélsőjobbot?

A német közvéleményt mostanában leginkább foglalkoztató témák egyike a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) erősödése. A párt már hónapok óta második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, magasan előzve a jelenlegi kormánykoalíció pártjait. Igazán égetővé az tette a kérdést, hogy januárban nyilvánosságra került: novemberben egy AfD-politikusok részvételével zajló titkos találkozón a nem asszimilálódó bevándorlók tömeges kitoloncolásáról szóló tervről értekeztek. Ennek hatására most hétvégén megteltek a német nagyvárosok utcái: több százezren demonstráltak az AfD ellen.

Négy film, amely testközelbe hozza az ukrajnai háború és a putyini Oroszország brutális valóságát

Négy film, amely testközelbe hozza az ukrajnai háború és a putyini Oroszország brutális valóságát

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) idén is számos filmet hoz el Magyarországra január 27-e és február 4-e között. Oroszország Ukrajna elleni inváziója már lassan két éve tart, így egyre több dokumentumfilm születik az eseményekről. Ezekből a fesztiválon is láthatunk hármat: a Keleti front orvosi zászlóaljban dolgozó önkéntesek munkáját mutatja be, a Harcban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és a kormány más fontos tisztviselőinek munkáján keresztül ad bepillantást a háborús erőfeszítésekbe, míg az Arcok visszapillantóban című filmben a háború elől menekülők történeteit hallgathatjuk, miközben egy autóban Lengyelország felé tartanak. Egy negyedik film, a Kiáltvány a gyerekekért pedig a háború előtti Oroszországról ad félelmetes képet orosz iskolások közösségi médiára feltöltött videóin keresztül.

Eget rengető változások előtt Németország? – Brutálisan törnek előre a szélsőségesek, sorra robbannak be az új erők

Eget rengető változások előtt Németország? – Brutálisan törnek előre a szélsőségesek, sorra robbannak be az új erők

Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.

Totális káoszt robbantottak ki az elégedetlen német traktorosok – Ebbe már a kormány is belebukhat?

Totális káoszt robbantottak ki az elégedetlen német traktorosok – Ebbe már a kormány is belebukhat?

A hetek óta tartó németországi gazdatüntetések egyik legnagyobb erődemonstrációját tartották Berlinben hétfőn. A gazdák elégedetlenségének oka, hogy a német kormány költségvetési kiigazításként el akarja venni a mezőgazdasági gépekhez járó dízeltámogatást. Bár az Olaf Scholz-féle kabinet részben visszakozott, a megszorításból teljesen nem akar engedni, a gazdaszervezetek viszont csak a javaslat végleges elvetését látják elfogadhatónak. Az ellenzéki radikális jobboldali párt, az AfD, illetve más szélsőséges szervezetek közben igyekeznek a maguk javára fordítani a gazdák haragját, egyesek már „parasztfelkelést” vizionálnak.

Teljes a zűrzavar Lengyelországban: politikusok kerültek rács mögé, tízezrek vonultak utcára – Mi történik?

Teljes a zűrzavar Lengyelországban: politikusok kerültek rács mögé, tízezrek vonultak utcára – Mi történik?

A közmédia ügyét követően újabb hatalmi összecsapás bontakozott ki a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda államfő és az októberi választásokon nyertes Donald Tusk között. Ezúttal az váltott ki konfliktust, hogy a bíróság decemberben börtönbüntetésre ítélt két PiS-párti képviselőt egy 2007-es ügy miatt, miközben Duda már évekkel korábban kegyelmet adott nekik. A köztársasági elnök és az ellenzék szerint a két képviselő „politikai fogoly”, a kormánypártok szerint viszont az igazságszolgáltatás csak a munkáját végezte, és minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Az államfő most újabb kegyelmi eljárást kezdeményezett, miközben a PiS nagyszabású tüntetést tartott csütörtök este.

Már dörzsölheti a tenyerét Donald Trump? – Legstabilabb támogatói fordíthatnak hátat Joe Bidennek

Már dörzsölheti a tenyerét Donald Trump? – Legstabilabb támogatói fordíthatnak hátat Joe Bidennek

Joe Biden számára igencsak kellemetlen közvélemény-kutatások láttak napvilágot az elmúlt hetekben: az újrázni készülő amerikai elnököt megelőzte népszerűségben a szintén ringbe szálló Donald Trump volt elnök a spanyolajkú szavazók körében. A latinók az elmúlt évtizedekben stabilan demokrata szavazók voltak, Trump színre lépése óta azonban a republikánusok látványosan teret nyertek közöttük. Ami már csak azért is rossz hír Biden és a demokraták számára, mert a spanyolajkúak a legdinamikusabban gyarapodó származási csoport az Egyesült Államokban.

Példátlan konfliktust robbantott ki pár nyaralós fotó – Nagyhatalmak kereszttüzébe keveredett a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsoma

Példátlan konfliktust robbantott ki pár nyaralós fotó – Nagyhatalmak kereszttüzébe keveredett a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsoma

A világ két legnépesebb országa, India és Kína geopolitikai rivalizálása újabb országban okozott feszültséget: a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában, a Maldív-szigeteken a tavalyi elnökválasztáson egy Peking-barát jelölt győzött, aki öles léptekkel távolodna a földrajzilag jóval közelebb fekvő és tradicionálisan legszorosabb partner nagyhatalomtól, Indiától. Először még csak egy pár tucat fős indiai katonai kontingens hazaküldéséről volt szó, az indulatok az indiai kormányfő, Narendra Modi egy posztját követően szabadultak el, amelynek első látásra semmi köze nem volt a két ország konfliktusához. A két ország közötti feszültség egyre jobban eszkalálódik, miközben az új elnök, Mohamed Muizzu Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping államfővel is találkozott.

Választási lázban ég a világ 2024-ben, 4 milliárd ember sorsa dől el idén

Választási lázban ég a világ 2024-ben, 4 milliárd ember sorsa dől el idén

2024-ben a Föld lakosságának mintegy fele fog az urnákhoz járulni. Az év legfontosabb választása a novemberi amerikai elnökválasztás lesz, Európában pedig az európai parlamenti választások júniusban. Választásokat tartanak a világ legnépesebb országában, Indiában, és Vlagyimir Putyin is megméreti magát – igaz, izgulnia nagyon nincs miért. Magyarországon az EP-választással egy időben önkormányzati választásokat is tartanak.

Bandaháborúk hadszínterévé vált Európa egyik legvirágzóbb országa – Hogyan lett a béke szigetéből a bűnözés fellegvára?

Bandaháborúk hadszínterévé vált Európa egyik legvirágzóbb országa – Hogyan lett a béke szigetéből a bűnözés fellegvára?

A gazdagságáról és fejlettségéről ismert Svédországban az utóbbi években egyre jobban elharapózott a szervezett bűnözés. A fegyveres gyilkosságok és a robbantások száma jelentősen megnőtt, ami az egyszerű svéd állampolgárok számára is közel hozta a problémát. Már a svéd gazdasági élet prominens képviselői is kongatják a vészharangot, a radikális jobboldal által kívülről támogatott konzervatív kormány pedig sorra hozza a szigorító intézkedéseket. A jelenség mögött a második generációs bevándorlók integrációjának kudarca húzódik meg.

Alig lépett hivatalba, máris súlyos válságba futott bele az új lengyel kormány – Ebből mégis hogy keverednek ki?

Alig lépett hivatalba, máris súlyos válságba futott bele az új lengyel kormány – Ebből mégis hogy keverednek ki?

Alig került hatalomra a régi-új miniszterelnök, Donald Tusk centrista kormánya Lengyelországban, máris súlyos szembenállás alakult ki a volt kormánypárttal, az ellenzék jelenlegi vezető erejével, a Jog és Igazságossággal (PiS), illetve a párt által támogatott és 2025-ig még hivatalban lévő köztársasági elnökkel, Andrzej Dudával. A konfliktus az állami média körül tört ki, amelyben a PiS emberei továbbra is fontos pozíciókat foglalnak el, a Dudával való csörte pedig már előrehozott választásokkal is fenyeget.

Sosem látott válság felé robog Európa – Eljött a szélsőjobb ideje? (TOP 10 sztori - 7.)

Sosem látott válság felé robog Európa – Eljött a szélsőjobb ideje? (TOP 10 sztori - 7.)

A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.

Páratlan beszámoló jelent meg az ukrajnai háborúról – Kiugrott katona leplezi le, mi vezetett az orosz haderő súlyos kudarcaihoz

Páratlan beszámoló jelent meg az ukrajnai háborúról – Kiugrott katona leplezi le, mi vezetett az orosz haderő súlyos kudarcaihoz

Egyedülálló beszámoló olvasható az ukrajnai háborúról, immár magyarul is. Egy külföldre szökött orosz katona, Pavel Filatyjev megírta az emlékiratait, középpontban Herszon elfoglalásával, melynek a légideszant-csapatok tagjaként részese volt. A hadjáratról szóló izgalmas tudósításon kívül a szerző leleplezi az orosz haderő korrupt világát, a fejetlenséget és a technikai elmaradottságot, ami a háborúba küldött orosz csapatokat jellemezte, és ami nagyban hozzájárult a „különleges katonai művelet” kezdeti, súlyos kudarcaihoz. A könyv címe: ZOV – Az orosz katona, aki nemet mondott a háborúra, ahol a ZOV egyrészt az orosz katonai járművekre festett Z, O és V jeleket jelenti, másrészt az orosz nyelvben régiesen „hívás”, „szólítás” értelme is van.

Három könyv, amely leleplezi az ukrajnai háború szörnyű valóságát

Három könyv, amely leleplezi az ukrajnai háború szörnyű valóságát

Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i megindulását követően, ahogy szerte a világban, úgy Magyarországon is számos orosz és ukrán témájú könyvet adtak ki, az idei évben pedig már olyan kötetek is megjelentek, amelyek hosszabb, több mint egy éves távon tudják értékelni a háború eseményeit. Külföldi mellett magyar szerzők könyvei is napvilágot láttak, az átfogó monográfiáktól a tanulmánykötetekig. Cikkünkben az elmúlt lassan két év terméséből három könyvet ajánlunk.

Nyakunkon az újabb háború? – Amerika ősellensége szemet vetett a világ leggyorsabban fejlődő országára

Nyakunkon az újabb háború? – Amerika ősellensége szemet vetett a világ leggyorsabban fejlődő országára

Nagyon forró lett a helyzet Dél-Amerika északi partjainál, miután Venezuela a hétvégén népszavazáson döntött arról, hogy az országhoz csatolják a szomszédos Guyana területének mintegy kétharmadát kitevő Essequibo régiót. A terület nem sűrű dzsungelei, hanem főleg a tengeri övezetében talált kőolaj- és földgázlelőhelyek miatt fontos, amelyeknek köszönhetően a volt brit gyarmat Guyana a világ legnagyobb GDP-növekedést bemutató országává vált, és várhatóan még évekig az is marad. A háborús készülődés egyelőre elsősorban a retorika szintjén indult meg, és elemzők úgy vélik, Nicolás Maduro venezuelai elnök inkább a jövőre esedékes államfőválasztásra készül, mintsem Guyana lerohanására. A helyzetben ugyanakkor benne van az eszkaláció lehetősége is.

Sosem látott válságba jutott az EU legerősebb országa – Az összeomlás szélére került a német kormány?

Sosem látott válságba jutott az EU legerősebb országa – Az összeomlás szélére került a német kormány?

Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?

Meghökkentő győzelemmel tarolt a szélsőjobb Hollandiában, de máris hatalmas pofonba szaladtak bele

Meghökkentő győzelemmel tarolt a szélsőjobb Hollandiában, de máris hatalmas pofonba szaladtak bele

Bár a bevándorlás- és iszlámellenes Geert Wilders egyértelmű győzelmet aratott a hollandiai választásokon, a neheze még csak most következik számára, ugyanis 37 mandátuma mellé még 39-et kellene szereznie a parlamenti többséghez. A koalíciós tárgyalások máris nehezen indulnak számára: egyik lehetséges koalíciós partnere máris kikosarazta, az általa jelölt koalíciós egyeztető pedig már első munkanapján lemondásra kényszerült. A pártvezető közben egy palesztinokkal kapcsolatos nyilatkozatával máris kiváltotta az arab országok rosszallását, miközben Ukrajna attól tart, egy Wilders-kormány beváltaná a párt kampányban tett ígéretét, és nem küldene több fegyvert a háborúban álló országnak.

Erre senki nem számított: hatalmasat tarolt a szélsőjobb a világ egyik legliberálisabb országában – Erős szövetségest kaphat Magyarország?

Erre senki nem számított: hatalmasat tarolt a szélsőjobb a világ egyik legliberálisabb országában – Erős szövetségest kaphat Magyarország?

Az országot 2010 óta folyamatosan vezető Mark Rutte nyári váratlan lemondása után előrehozott parlamenti választásokat tartottak Hollandiában, melyet meglepetésre nagy fölénnyel megnyert a bevándorlás-, iszlám- és EU-ellenes nézeteiről ismert Geert Wilders. Bár a politikus radikális programmal indult neki a szavazásnak, a koalíciós kényszer vélhetően tervei egy jó részének feladására kényszeríti majd, valószínűleg az Európai Unióból való, általa óhajtott kilépés sem kerül napirendre. Ha bevándorlásellenes fordulat nem is, mindenképpen szigorúbb bevándorlási szabályok jöhetnek Hollandiában. Orbán Viktor, valamint Európa radikális jobboldali vezetői üdvözölték Wilders győzelmét.

Szuperhősként robbant be az új elnök a szakadék szélén táncoló országba, rögtön neki is ment Moszkvának és Pekingnek

Szuperhősként robbant be az új elnök a szakadék szélén táncoló országba, rögtön neki is ment Moszkvának és Pekingnek

Jobboldali, elitellenes, sőt anarchokapitalista elnökjelölt nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. A világ nyolcadik legnagyobb területű országában hatalmas változások várhatók, ha Javier Milei sikerrel jár programja teljesítésében. Argentína két évtizede legnagyobb válságát éli át, az infláció már a 143 százalékot ostromolja, a lakosság 40 százaléka szegénységben él. A katasztrofális helyzetben sokak számára Milei a remény megtestesítője, de az exhibicionista stílusával berobbanó politikus könnyen okozhat csalódást. A külpolitikában szintén nagy változások várhatók: az új elnök bezárja az ajtókat Oroszország és Kína előtt, nyit viszont az Egyesült Államok irányába, miközben egyértelmű támogatását fejezte ki Ukrajna és Izrael felé.

Így építené le az illiberális államot a győztes ellenzék – Most jönnek csak a kellemetlen meglepetések?

Így építené le az illiberális államot a győztes ellenzék – Most jönnek csak a kellemetlen meglepetések?

Hiába állt a lengyel parlament egyértelmű többsége a korábbi lengyel miniszterelnök, Donald Tusk mögé, Andrzej Duda államfő mégis a hivatalban lévő kormányfőt, Mateusz Morawieckit bízta meg kormányalakítással. Tusknak így egyelőre várnia kell, miközben három ellenzéki erő már aláírta a koalíciós megállapodást, és megegyeztek egy közös programban. A koalícióra lépő pártok közötti feszültségek azonban már most kibuktak, az eddigi kormánypárthoz, a Jog és Igazságossághoz közel álló köztársasági elnök pedig vétójogával lényegében ott tehet majd keresztbe az új kormánynak, ahol csak akar.

Sorra esnek egymásnak a régi szövetségesek – Teljesen szétveri az európai baloldalt az újabb pusztító háború?

Sorra esnek egymásnak a régi szövetségesek – Teljesen szétveri az európai baloldalt az újabb pusztító háború?

Míg a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadását követően az európai politikai elit egyértelműen kiállt Izrael mellett, a Gázai övezet elleni izraeli műveletek és a több tízezer palesztin civil halála egyre inkább megosztja a földrész politikusait és közvéleményét. Különösen a baloldalon látszik ez: míg a mérsékelt szociáldemokraták igyekeznek egyensúlyozni Izrael támogatása és a palesztin civilek melletti kiállás vékony mezsgyéjén, a radikális baloldali pártok általában egyértelműen palesztinbarát álláspontra helyezkednek. Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül buktak ki a palesztin kérdés miatti feszültségek, Spanyolországban a szocialisták és a radikális baloldali Sumar alakulóban lévő koalícióját osztja meg a probléma, míg Franciaországban a tavaly nagy nehezen összehozott baloldali népfront a szétesés szélére került a konfliktusban elfoglalt eltérő álláspontok miatt.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility