FONTOS Még több területet készül annektálni Oroszország: újabb országban robbanhat ki háború
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1245
Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Tavaly messze az infláció mértéke alatt, 7,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele – közölte szerdai sajtótájékoztatóján saját tagjainak adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az MNB várhatóan hétfőn teszi közzé részletesebb biztosításpiaci adatait. Tavaly a 112 milliárdos biztosítási adó mellett 51 milliárdos új pótadót fizethetett a szektor, idén stagnáló díjbevételek mellett is 124, illetve 85 milliárd forintra kúszhat fel ez a kettő, amivel könnyen veszteségessé válhat az ágazat. A MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg és együttműködést kezdeményezett a jogszabályalkotókkal, ennek részleteit is bemutatták a sajtóeseményen.

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de van itt egy még nagyobb baj

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de van itt egy még nagyobb baj

Riasztóan fogy a magyar lakosság, feje tetejére állt a társadalom demográfiai szerkezete. 30 év múlva minden harmadik magyar 65 év feletti lesz, miközben kiugróan sok a méltánytalanság és a fenntarthatatlan elem az állami nyugdíjrendszerben. A fenyegető nyugdíjkatasztrófa várható hatásait jelentősen tompíthatná egy fejlett hazai öngondoskodási kultúra és egy jól működő piaci tőkefedezeti rendszer. A ma erre hivatott életbiztosítások, nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák statisztikái azonban lesújtó képet mutatnak: csökken a penetráció, és egyre kisebb e hosszú távú megtakarítások aránya a magyar lakosság pénzügyi eszközein belül. A témával részletesen foglalkozunk március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni.

Szépen csillognak az Erste számai, jöhet az osztalék

Szépen csillognak az Erste számai, jöhet az osztalék

A Reuters 480 millió eurós elemzői konszenzusát meghaladó, 518 millió eurós nyereséggel zárta a negyedik negyedévet az Erste Group. Sokat segített a kamatkörnyezet emelkedése a banknak, miközben a hitelkereslet sem omlott össze, és a hitelportfólió minősége is kiváló maradt. Az osztrák bankcsoport tavalyi profitjának a 6%-át (125 millió euró) hozta a magyar leánybank. A menedzsment pozitív üzenetek sorát fogalmazta meg, és részvényenként 1,9 eurós osztalék kifizetését javasolja a májusi éves közgyűlésnek.

Négy hónapot „hiába” dolgoztak a CIG Pannóniánál, elvonta a pénzt a kormány

Négy hónapot „hiába” dolgoztak a CIG Pannóniánál, elvonta a pénzt a kormány

Tisztességesnek nevezhető teljesítménynövekedéssel zárta 2022-t a CIG Pannónia: a díjbevételek 42%-os növekedése mellett a profit 8%-kal bővült volna, ha nincs a kormány által tavaly bevezetett pótadó, amely végül a biztosító tisztított profitjának mintegy egyharmadát vonta el: 599 millió forintot. Így végül az előző évinél 28%-kal kisebb, 1,2 milliárd forintos nyereséggel zárta az évet a társaság.

Szinte hihetetlen, hová menekítette a pénzét a magyar lakosság a gyilkos infláció elől

Szinte hihetetlen, hová menekítette a pénzét a magyar lakosság a gyilkos infláció elől

Eszeveszett tempóban rombolja a háztartások megtakarítási képességét és meglévő megtakarításainak értékét az infláció, miközben a befektetési jegy lett az új állampapír. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a 2022-es év eseményeit a hazai megtakarítási piacon, amelynek éves statisztikáit hétfő reggel tette közzé az MNB. A témával a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is foglalkozunk, érdemes eljönni.

Óriási az érdeklődés a kormány legújabb kedvezményes hitelei iránt, gyorsan elfogyhat a 700 milliárd

Óriási az érdeklődés a kormány legújabb kedvezményes hitelei iránt, gyorsan elfogyhat a 700 milliárd

A magas piaci kamatkörnyezet miatt már most nagy az érdeklődés a hazai vállalatok részéről a kormány által február 1-jével meghirdetett kedvezményes Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt. Nemcsak az exportőrök számára érhetők el a maximum 6%-os forinthitelkamatok és 3,5%-os euróhitelkamatok, hanem más cégek számára is, így jó esély van arra, hogy akár már a nyáron kimerül a program kerete. Tavaly 560 milliárd forintnyi hitelt folyósított az EXIM, a betervezett 700 milliárd forint új rekordot jelentene. Bár hitelgarancia nem társul a programhoz, a benne részt vevő kereskedelmi bankok aktív támogatása és lelkesedése most adottságnak vehető. Az EXIM és a Raiffeisen Bank illetékesei beszéltek nekünk a hitellehetőségről és a program kilátásairól.

Magasabb fokozatba kapcsol a CIG Pannónia (Interjú)

Magasabb fokozatba kapcsol a CIG Pannónia (Interjú)

Konzervatív, osztalékpolitikára építő növekedést kíván hosszú távon megvalósítani a CIG Pannónia Fedák István, a társaság vezérigazgatója szerint. A Magyar Bankholding fúziós folyamatának befejeztével magasabb fokozatba fog tudni kapcsolni a banki együttműködés, még messze van a cél elérése – mondja. A szakemberrel a biztosítási extraprofitadóról, az infláció hatásairól és a legalább 50%-os hazai biztosításpiaci tulajdonra vonatkozó állami célkitűzésről is beszélgettünk.

Durva törlesztőrészlet-emelkedésről kaptak levelet a kamatstoposok, mégis mi folyik itt?

Durva törlesztőrészlet-emelkedésről kaptak levelet a kamatstoposok, mégis mi folyik itt?

Elhűlve bontotta fel olvasónk a bankja levelét, amelyben arról tájékoztatták, hogy a lakáshitele törlesztőrészlete májustól az eddigi 78 ezer forint helyett 152 ezer forint lesz, miután a hitel kamata 3% körüli szintről 14,5%-ra emelkedik. Meglepetése nem volt alap nélküli, hiszen tavaly november óta nemcsak a változó kamatozású, hanem az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjed a kamatstop, és neki ilyen hitele van. Mint megtudtuk, a jelenség tömeges lehet, és csak részben megnyugtató rá a magyarázat. Cikkünkre annak megjelenése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is reagált, az állásfoglalást szintén az alábbiakban közöljük.

Itt a fordulat? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a legújabb fejleményeket a lakáshiteleknél

Itt a fordulat? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a legújabb fejleményeket a lakáshiteleknél

A referenciakamatok alakulása alapján bőven benne volt a pakliban, hogy 1-2 százalékpontot még emelnek az év első heteiben a bankok az újonnan felvehető lakáshiteleik kamatán. Érdekes módon egyelőre nem ezt látjuk: megállt a lakáshitelek drágulása az utóbbi két hónapban, és már nem ritkák a banki kamatcsökkentések sem. A legmagasabban árazó K&H, OTP és Erste kivételével mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a gyengülő hitelkereslettel sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Nagy átlagban így is 9-10% körül alakulnak a piaci lakáshitelkamatok, ami a legkevésbé sem vonzó a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.

Magyarok millióinak lakásügyébe nyúl bele durván a kormány, lázong egy teljes iparág

Magyarok millióinak lakásügyébe nyúl bele durván a kormány, lázong egy teljes iparág

A háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása Magyarországon, meghaladja a vagyonbiztosítási szerződések száma a 3,3 milliót. A most már évente 165 milliárd forintnyi befizetett lakásbiztosítási díjhoz képest azonban nagyon kevés kártérítést fizetnek a biztosítók, gyenge köztük a verseny az ügyfelek kegyeiért, és elkényelmesedett a piac – legalábbis a kormány szerint. A tavalyi ígéretet beváltva ezért most a lakásbiztosításoknál kezdték el a biztosítási piac újraszabályozását, egy friss rendelet alapján meglehetősen vitatható eszközökkel. Központi téma lesz ez a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Szabadesés a lakáshiteleknél, dráma a magyarok bankszámláin

Szabadesés a lakáshiteleknél, dráma a magyarok bankszámláin

A lefordulás éve volt 2022 a magyar hitelpiacon és a betéteknél is: megkezdődött a lakossági hitelkihelyezések és a betétállományok egyöntetű visszaesése. A vállalati hitelpiacot még megtartották az állami programok és az olcsóbb devizahitelek, de itt is törékeny a helyzet. Az MNB friss adatai szerint a leglátványosabb visszaesés a lakáshiteleké: decemberre egy év alatt 61%-kal, a 2016-osnak megfelelő szintre estek vissza a hitelfelvételek. A tavalyi második félév jelenségei dominálhatnak idén is, így gyászosnak ígérkezik a 2023-as év a bankoknál, különösen a lakossági oldalon. Május 4-én lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, már most érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Hatalmas nyereséget ért el a Raiffeisen, de a pénz nagy része Oroszországban várja sorsát

Hatalmas nyereséget ért el a Raiffeisen, de a pénz nagy része Oroszországban várja sorsát

Az elemzők által vártat ismét jelentősen meghaladó, 826 millió eurós negyedik negyedéves eredményről számolt be az osztrák Raiffeisen Bank International. A tavalyi év egészére összehozott 3,6 milliárd eurós nyereség 56%-a, csaknem 2,1 milliárd euró az orosz leánybanktól származott, és 5%-át hozta a magyar leánybank 183 millió euróval, vagyis durván 70 milliárd forinttal. A menedzsment részvényeként legfeljebb 0,8 eurócentes osztalékot fog javasolni, és sikerült előbbre jutniuk az orosz leánybank sorsát illetően is, amelynek a nyeresége a háború következményei miatt egyelőre nem felhasználható.

Mi lesz a hitelemmel, ha eltörli a kormány a kamatstopot?

Mi lesz a hitelemmel, ha eltörli a kormány a kamatstopot?

Pénteken 11 órakor közzétette az MNB a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) aktuális értékeit, amelyekhez a februári fordulónappal rendelkező változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát igazítaniuk kell a bankoknak. Pontosabban csak kellene, ha nem élne még most is a június 30-áig meghosszabbított kamatstop. Megnéztük tehát, hogy állnak most a törlesztőrészletek, és mi történne velük, ha hirtelen kivezetné a kormány a kamatstop intézkedést, amely egy év alatt közel 200 milliárd forintjába kerül a bankszektornak. Azt találtuk, hogy a tipikus törlesztőrészlet nagyjából a másfélszeresére ugrana, de nagyban függ a mérték a hitel hátralévő futamidejétől.

Eltűnt a fiókok fele, mégis mi folyik a magyar bankoknál?

Eltűnt a fiókok fele, mégis mi folyik a magyar bankoknál?

Egy évtized leforgása alatt a felére, 1600-ra csökkent a Magyarországon működő hitelintézeti fiókok száma. Az utolsó nagy fiókbezárási hullám tavaly lezajlott, eközben a nagybankok dolgozói létszáma nőtt, a szektor egészéé viszont csökkent. Az ATM-ek száma tavaly nem változott jelentősen, idén azonban nagy robbanás várható ebben az MNB új rendelete miatt. 2022 végi fiókszámukról, létszámukról és ATM-hálózatukról kérdeztük a legnagyobb kereskedelmi banki szereplőket.

Nincs vége a világnak, itt a fix 5%-os hitel!

Nincs vége a világnak, itt a fix 5%-os hitel!

Őrült keresletet hozott a tavalyi év a mikro-, kis- és középvállalkozások részéről az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program iránt, amely a magas kamatkörnyezetben egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalati hitelezésben. Idén Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik a program döntően fix 5%-os kamat mellett, a részletekről Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A hitelpiaci kilátások mellett inflációs várakozásairól és az árstop kivezetésével kapcsolatban is kérdeztük a szakembert.

Felére zuhan a lakáshitelezés, de nem akarjuk leépíteni a hitelgyárat (Interjú)

Felére zuhan a lakáshitelezés, de nem akarjuk leépíteni a hitelgyárat (Interjú)

A tavalyi 1200-1300 milliárd forint után idén csak 600-700 milliárd forint lakáshitelt vehet fel a magyar lakosság – vetíti előre Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Ha egy hitelpiac hirtelen a felére csökken, akkor az értékesítők számára alternatív jövedelemforrást és feladatokat kell találni, az Ersténél már dolgoznak ezen. Nagy eltérés a 2008-as pénzügyi válsághoz képest, hogy most nem támaszkodhat a bankszektor a megtakarítások jelentős növekedésére, hiszen az infláció felemészti ezeket. E témák mellett a statisztikai alapú értékbecslés és a földhivatali digitalizáció szükségességéről, valamint az idei év négy nagy banki innovációs irányáról is beszélgettünk az interjúban.

Nesze neked, rezsiválság: történelmi pillanatok a „BAR-listán”

Nesze neked, rezsiválság: történelmi pillanatok a „BAR-listán”

Vágtató infláció ide, energiaválság oda, semmi nem látszódik egyelőre a magyarok anyagi helyzetének romlásából a korábban BAR-listának, ma KHR-nek hívott központi hitelinformációs rendszer decemberi számain, mint ahogy a szeptemberi banki nemteljesítési statisztikákon sem. Sőt: utoljára 2008-ban, a pénzügyi válság legelején tartottak számon olyan kevés mulasztást a lakossági KHR-ben, mint 2022 legvégén. A bankok lakossági hiteleinek mindössze 1,5%-a számít 90 napon túl késedelmesnek, idén azonban nagyon nehéz lesz elkerülni a helyzet romlását.

Fordulat készülődik Magyarországon: visszatérhet a devizahiteles időszak hírhedt slágere

Fordulat készülődik Magyarországon: visszatérhet a devizahiteles időszak hírhedt slágere

Felére esett a lakáshitelek iránti kereslet, jelentős bevételtől és munkamennyiségtől fosztva meg a jelzáloghitel-piac szereplőit: a hitelközvetítőket, a közjegyzőket, az értékbecslőket és nem utolsó sorban a bankokat. Bankpiaci forrásaink szerint a tömeges elbocsátások elkerülésének egyik életszerű módja az lehet, ha ráállnak a jelzálogpiac érdekeltjei az utóbbi évtizedben „elfeledett” szabad felhasználású jelzáloghitelek értékesítésére. Keresleti oldalon kapóra jöhet a személyi kölcsönök megdrágulása, részben ezek helyét vehetik át a devizahitelezés idején jól ismert, de ezúttal tisztán forintalapú, nagyobb összegű konstrukciók.

Ha nem lenne elég az őrült infláció: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

Ha nem lenne elég az őrült infláció: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

Sokféleképpen rontja az infláció a magyarok hitelfelvételi képességét és hitelezhetőségét: 1. csökkenti a jövedelmek hiteltörlesztésre megmaradó részét, 2. belerág a hitelfelvételhez szükséges önerőbe, 3. óvatosabbá és szigorúbbá teszi a bankokat a hitelfeltételek meghatározásában, 4. a kamatemeléseken keresztül növeli a törlesztőrészleteket, ami rögzített jövedelemarányos törlesztőrészlet mellett kisebb felvehető hitelösszeget vagy hosszabb szükséges futamidőt jelent. A negyedik jelenséget mutatjuk most be: hiába nőnek a nominális bérek, a felvehető hitelösszeg bizonyos esetekben a harmadával kisebb most, mint a jegybanki kamatemelések előtt.

Befagytak a kamatok, de jöhet még kutyára dér: így kezdődik 2023 a lakáshiteleknél

Befagytak a kamatok, de jöhet még kutyára dér: így kezdődik 2023 a lakáshiteleknél

Hogy a hosszúra nyúlt téli szabadságolások vagy a hozamkörnyezet bizonytalan ingadozása áll-e háttérben, még nem egyértelmű, mindenesetre szinte ugyanazon a szinten áll most az új lakáshitelek kamata a bankoknál, mint december elején. Ha a jelenlegi bankközi referenciaértékekből indulunk ki, 0,5-1,0 százalékpontos kamatemelés mindig még benne van a pakliban, drágulhatnak tehát még év elején is a lakáshitelek, miután két év alatt így is másfélszeresére emelkedtek a 20 éves futamidő mellett vállalható törlesztőrészletek. Megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a lakáshitelfelvevőknek, akikből amúgy egyre kevesebb van mostanában. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk!

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jaksity György: Kilépés az Európai Unióból. Megéri?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.