Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1338
Nagy változás készül a lakáshiteleknél: új kamatsapkáról suttognak, de totális digitalizáció is kisülhet belőle

Nagy változás készül a lakáshiteleknél: új kamatsapkáról suttognak, de totális digitalizáció is kisülhet belőle

A kormány olcsóbb lakáshiteleket vár el a bankoktól akár egy új kamatsapka bevezetése árán is - tudta meg a Portfolio. A bankok viszont egyszerűbb és gyorsabb lakáshitelezési folyamatot lehetővé tevő szabályváltozásokat sürgetnek a kormánytól. A potenciális hitelfelvevők az alacsony kamatokban és az egyszerű, gyors hitelfelvételben egyaránt érdekeltek, nagy tétje van számukra a jövő héten folytatódó egyeztetéseknek. A hitelpiac egésze számára viszont egyértelműen előremutatóbb lenne, ha kamatsapkák helyett az end-to-end digitalizációról szólna a közeljövő. Izgalmasnak ígérkeznek a következő hetek a hitelpiacon.

Harapófogóba szorította a kormány a bankokat, két lépésben múlhat ki a lakossági kamatstop

Harapófogóba szorította a kormány a bankokat, két lépésben múlhat ki a lakossági kamatstop

Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.

Itt a magyar biztosítási piac reformprogramja: mi mindenre készül Keszthelyi Erik? (Interjú)

Itt a magyar biztosítási piac reformprogramja: mi mindenre készül Keszthelyi Erik? (Interjú)

A teljes magyar biztosítási szektort újítaná meg Keszthelyi Erik, a biztosításközvetítői piac ma már legnagyobb szereplőjének számító Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója. Nemcsak a Posta Biztosítók megvásárlása és egy új online platform elindítása lenne eszköz ehhez, hanem egy átfogó, 12 pontos javaslatcsomagot is összeállítottak a szakma és a hatóságok számára. A legfőbb cél a ma mindössze 2,15%-os nemzetgazdasági biztosítási penetráció mielőbbi 3% fölé növelése. Elégedetlenek a közvetítői szakma helyzetével és érdekképviseletével is, ezért új képzéseket indítanak, és megalapítják a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségét. A részletekről Keszthelyi Erik beszélt nekünk.

Nagy döntésre készül a kormány: 10 dolog, amit már tudunk az új CSOK Pluszról

Nagy döntésre készül a kormány: 10 dolog, amit már tudunk az új CSOK Pluszról

Úgy néz ki, a meglévő gyermekek után nem lesz igénybe vehető a 2024-től elérhető CSOK Plusz, ezzel pedig az igénylők kétharmada, köztük az egyedülállók és az élettársak is eleshetnek a támogatás lehetőségétől. Az első lakást vásárló családalapítók és a gyermeket előre vállaló házaspárok számára viszont bőkezűbbé válhat a rendszer: utóbbiak például újabb tartozáscsökkentő támogatást kaphatnak. A CSOK Pluszról szóló ismereteink a Nagy Márton miniszterrel készült interjúnkban elhangzottakkal gazdagodtak nemrég, lássuk tehát, mit tudunk eddig!

Nagy Márton: Nem lesz új bankadó, emelkedik az idei hiánycél, asztalon az üzemanyagár ügye

Nagy Márton: Nem lesz új bankadó, emelkedik az idei hiánycél, asztalon az üzemanyagár ügye

A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.

Belengette a kormány a bankadó megemelését és a kamattámogatott hitelek felülvizsgálatát!

Belengette a kormány a bankadó megemelését és a kamattámogatott hitelek felülvizsgálatát!

A bankok különadójának a lehetséges megemeléséről és a kamattámogatott hitelek kamattámogatásának a felülvizsgálatáról beszélt ma Varga Mihály pénzügyminiszter. Mindkettő súlyosan negatív hír a bankszektor és a hitelpiac számára, amit az OTP részvényárfolyamának 6%-os szakadása is mutat. Ugyanakkor nem feltétlenül nagy meglepetés azoknak, akik az idei költségvetés sanyarú helyzetét nyomon követték hónapról hónapra. Várható volt ugyanis egyfajta kiigazítás.

Jövőre felpöröghet a vállalati hitelezés (Interjú)

Jövőre felpöröghet a vállalati hitelezés (Interjú)

Szükség van a támogatott hitelprogramokra, de a piaci kondícióknak is javulniuk kell – véli a Raiffeisen Bank vállalati, pénzpiaci és befektetési banki területért felelős vezérigazgató-helyettese. Kementzey Ferenc úgy látja, talán már októberre meglehet az egyszámjegyű infláció.

Kiszúrt a kormány a K&H-val, de így is felrobbant a nyeresége

Kiszúrt a kormány a K&H-val, de így is felrobbant a nyeresége

Az egy évvel korábbi 9,7 milliárd forint után 35,8 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta a K&H Bank az első félévet, pedig az extraprofitadó szabályozása rendkívül kedvezőtlenül változott áprilisban a pénzügyi csoport számára. Hatalmasat mentek a vállalati hitelezésben: itt 30%-kal nőtt egy év alatt az állományuk, miközben a lakossági hitelállomány növekedése jelentősen, 3%-ra lassult. A biztosító veszteséges lett, de bevételei jelentősen növekedtek.

Sírjából tért vissza a devizahiteles korszak nagy slágere, rácuppantak a magyar állampapírra az élelmes gazdagok

Sírjából tért vissza a devizahiteles korszak nagy slágere, rácuppantak a magyar állampapírra az élelmes gazdagok

Miközben a hitelpiac egésze nagyjából a felére esett, szabad felhasználású jelzáloghitelből 11 éve nem vett fel olyan sokat a magyar lakosság az év első hét hónapjában, mint idén. Ritkán látható, de racionális jelenség ütötte fel a fejét: egy kisebb létszámú, magas jövedelmű réteg akár 30-40 millió forintnál is nagyobb összegű jelzáloghitelből vásárolt magas hozamú állampapírt magának, rámozdulva a ritkán adódó, nálunk itt bemutatott arbitrázslehetőségre. A lakossági hitelpiac jövőjével kiemelten foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!

Magyarok tömegei figyelik lélegzet-visszafojtva, ami most a lakáshiteleknél történik

Magyarok tömegei figyelik lélegzet-visszafojtva, ami most a lakáshiteleknél történik

Tavaly még 63 ezer, idén már csak 30 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a magyar háztartások az év első hét hónapjában. Nem véletlenül: a piaci hitelkamatok még most is magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Év eleje óta azonban szép lassan csordogálnak lefelé a kamatok, és a „városi” CSOK december 31-ei megszűnése a nagyobb településeken élőket már most elgondolkoztathatja a hitelfelvételről. Megnéztük, mi vár most rájuk a banki ajánlatokban. A lakáshitelezés jövőjével külön szekcióban foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!

Futótűzként terjed a magyar példa: sorra kopasztják meg a bankokat Európában

Futótűzként terjed a magyar példa: sorra kopasztják meg a bankokat Európában

Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

MNB: közeleg a fordulat a magyar hitelpiacon, egyre optimistábbak a bankok

MNB: közeleg a fordulat a magyar hitelpiacon, egyre optimistábbak a bankok

Tovább lassult a hitelezés a második negyedévben Magyarországon, az év második felében viszont már élénkülésre számítanak a bankok – hangzott el az MNB friss Hitelezési folyamatok kiadványának mai ismertetésén. A vállalati hitelek közel fele támogatott hitel, a lakosság esetében pedig megnőtt a magas állampapírkamatokat kihasználó, arbitrázs célú szabad felhasználású jelzáloghitel-felvételek volumene, miközben az új lakásokra és felújításra felvett hitelek piaca összeomlott. A babaváró hiteleknél akár 60%-os visszaesést is hozhat a kormány szigorítása. Hogy mi vár hosszabb távon a hitelezésre, azzal kiemelten foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de már készül valami a kormány boszorkánykonyhájában

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de már készül valami a kormány boszorkánykonyhájában

A lakásbiztosítások februári reformja után a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai rendszerének az újragondolásán dolgoznak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékesei. A szakmai szervezetek hét pecsét alatt őrzött javaslatai és a kormány elképzelései azonban információink szerint egyelőre nem értek össze, nincs áttörés. Pedig az idő sürget: nemcsak a társadalom rohamos elöregedése, hanem a nyugdíjcélú megtakarítások társadalmi jelentőségének egyre látványosabb eróziója is gyors cselekvésért kiált. Beszélgetést szervezünk a témáról szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, amelyen a reformok illetékesei is felszólalnak, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

Soha nem látott nyereséget villantottak a magyar bankok - honnan dől a pénz?

Soha nem látott nyereséget villantottak a magyar bankok - honnan dől a pénz?

Extraprofitadó ide, kamatstop oda, hitelpiaci lassulás amoda, példátlan összegű nyereséget ért el idén az első félévben a magyar bankszektor. A 676 milliárd forintos belföldi nyereség azt jelenti, hogy hosszú idő után először ismét 20% fölé emelkedett a szektor tőkearányos eredménye. A titok két tételben rejlik: 1. a jegybanktól kapott kamatok emelkedése kétharmad részben, 2. az értékvesztések visszaesése egyharmad részben magyarázza a nagy eredményjavulást. Üröm az örömben, hogy mindkét profitmotor kifulladni látszik, izgalmas tehát a bankszektor jövője, mellyel részletesen is foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

Rég nem látott zuhanás a magyar biztosítási piacon, biztosítások sora tűnt el

Rég nem látott zuhanás a magyar biztosítási piacon, biztosítások sora tűnt el

8,3%-kal esett a magyar biztosítási piac díjbevétele a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A háttérben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt pótadó áll, amely miatt az egyszeri díjas életbiztosítások piaca az egy évvel korábbi szint 13%-ára (!) zsugorodott. A többi szegmens messze az infláció alatt, 8-9%-kal növekedett. A pótadó ellenére a biztosítók nyeresége javult, köszönhetően a stagnáló vagyon- és felelősségbiztosítási károknak. A most nehéz időszakát élő magyar biztosítási piac jövőjével a közelgő Future of Finance 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk, megéri eljönni.

Erős kezdés: kijöttek az MBH Bank történetének első számai

Erős kezdés: kijöttek az MBH Bank történetének első számai

62 milliárd forintos számviteli nyereséggel és 51 milliárdos egyszeri tételekkel korrigált eredménnyel zárta a második negyedévet az MBH Bank, mindkét szám jócskán felülmúlja az egy évvel korábbi bázisértékeket. A bruttó ügyfélhitel-állomány 6,5%-kal, a betétállomány 0,1%-kal gyarapodott a banknál egy év alatt.

Eltűnt 2400 milliárd forint: mégis mi folyik a magyarok bankszámláin?

Eltűnt 2400 milliárd forint: mégis mi folyik a magyarok bankszámláin?

A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

Legatyásodtál a nyár végére? Milliók kerülhetnek a bankszámládra pár perc alatt

Legatyásodtál a nyár végére? Milliók kerülhetnek a bankszámládra pár perc alatt

Kevesebb hitelfelvevő, nagyobb hitelösszeg – röviden így összegezhetők a számszerű folyamatok a személyi kölcsönök piacán, ahol a közelgő szeptember erősnek ígérkezik. A rövidebb futamidő és a kisebb hitelösszeg miatt kevésbé érezték meg itt a hitelfelvevők a törlesztőrészletek emelkedését, mint a lakáshiteleknél, ennek megfelelően a piaci visszaesés is kisebb itt, mint a lakáskölcsönöknél, ráadásul a hitelfolyamat ma már akár pár percbe is beleférhet. A bankok legjobb ajánlatainak megismeréséhez a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk. A fogyasztási hitelezés jövője is terítéken lesz a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.