Külföldre talicskázzák a pénzüket a magyarok? – Csattanós választ adnak a friss számok

Jó hír, hogy csaknem két évtizede nem nőtt olyan nagy mértékben a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, mint tavaly (+16,1%), még az inflációval korrigálva is majdnem rekordot döntött a tavalyi gyarapodás (+11,0%). A részletekről alábbi cikkünkben számoltunk be:

Nemcsak ezt mutatják be az MNB friss „előzetes pénzügyi számlák” statisztikái, hanem viszonylag átfogó (de nem teljes) képet adnak a külföldön tartott megtakarításokról is. Ide sorolhatjuk a szélesebb körben elterjedt Revolut-számlák és külföldi részvények mellett a magyarok szűkebb rétege számára elérhető külföldi (privát)banki számlákon kezelt pénzeket is.

A jegybanki statisztika a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, jelzáloglevelek), a befektetési jegyek, a készpénz (valuta) és a részvények esetében mutatja a képet. Ez alapján a részvények és a befektetési jegyek körében a legmagasabb a külföldi megtakarítások aránya, és e felsorolt megtakarítások 12,3%-át tartjuk külföldön az MNB statisztikái szerint, ami közel 7000 milliárd forint. Négy évvel korábban ez az arány még csak 7,2% volt.

Persze emögött részben átértékelődési hatások állnak. Ha például nem lett volna a tavalyi 7%-os körüli forintgyengülés az euróhoz képest, akkor nagyjából valószínűleg mintegy 0,2 százalékponttal növekedett volna csak az arány az egy évvel korábbi 11,3%-ról. Ez még csak a devizaárfolyam-mozgásból származó átértékelődési hatás, ezt egészítik ki az egyéb átértékelődések, illetve a tranzakciós mozgások.

Éppen a tranzakciós adatok mutatnak pontosabb képet a háztartások magatartásáról: az előző évivel csaknem megegyező, nettó 729 milliárd forintnyi megtakarítás áramlott külföldre vagy keletkezett ott tavaly. Összehasonlításképp: az állampapírok kamathalmozódásával együtt 5812 milliárd forint volt a háztartási (belföldi és külföldi) megtakarítások teljes nettó tranzakciója tavaly, ebből tehát minden nyolcadik kapcsolódott külföldhöz. Egyedül a valuta állományában látható csökkenés, ami feltehetően nem a külföldi turizmus visszaesésével (hiszen az nőtt), hanem talán a devizaspekuláció szofisztikálódásával magyarázható.

2024. október 1-je óta 0,45%-os devizakonverziós illetékkel terheli az állam a devizaváltással járó tranzakciók hosszú sorát, ez azonban nem vetette vissza a külföldi megtakarítások iránti keresletet. Sőt, az intenzívebb forintgyengüléssel jellemezhető korábbi időszakokhoz hasonlóan éppen a negyedik negyedévben volt a legmagasabb a külföldi megtakarítások tranzakciós adata. Emögött nem feltétlenül áll racionális magatartás: a gyengébb forintárfolyamot az utóbbi hetekben is erősödés követte, és ezáltal (nem feltétlenül realizált) árfolyamveszteség érhette a devizás megtakarítókat.

Nem kizárólag a külföldi megtakarítások, hanem a belföldi devizás lehetőségek is időről időre megmozgatják a hazai megtakarítók fantáziáját. Az MNB adatai meglehetősen korlátozottak e téren, mindenesetre azt mutatják, hogy a betétek és a kötvények, jelzáloglevelek esetében nem az utóbbi két év volt ilyen szempontból intenzív, hanem a 2020-2022 közötti időszak. Ez alapján úgy tűnik, hogy míg korábban egyszerre látszódott a külföldi, illetve a belföldi devizamegtakarítások előtörése, az utóbbi két évben a külföldi állomány nőtt dinamikusan. Ez különösen is azt mutatja, hogy a belföldi szolgáltatóknak észbe kell kapniuk mind a devizás megtakarítások termékfejlesztése, mind azok értékesítése területén, ahogy erre Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese is utalt múlt heti interjúnkban.

A háztartási betétek (ideértve a folyószámla- és lekötött betéteket is) 27%-a van jelenleg külföldi betétben vagy belföldi devizabetétben, ami mérsékelt csökkenést jelent a 2023-as csúcshoz képest. A kötvények és jelzáloglevelek esetében ez az arány 11,5%, kilenc éve a legmagasabb érték.

Az MNB az utóbbi évben jelentős adatrevíziót hajtott végre a fenti statisztikákon több évre visszamenőleg is, bővítve ezzel a figyelembe vett külföldi eszközök körét. Ez a tény nem gyengíti, hanem erősíti fenti megállapításainkat, hiszen időben is konzisztens módon erősödött a külföldi megtakarítások starisztikai lefedettsége. Hogy mi áll az adatrevízió hátterében, arról az MNB nekünk adott válasza alapján tavaly júniusban már írtunk, későbbi hatásait pedig augusztusban is elemeztük.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ