Szükség van a támogatott hitelprogramokra, de a piaci kondícióknak is javulniuk kell – véli a Raiffeisen Bank vállalati, pénzpiaci és befektetési banki területért felelős vezérigazgató-helyettese. Kementzey Ferenc úgy látja, talán már októberre meglehet az egyszámjegyű infláció.
Az egy évvel korábbi 9,7 milliárd forint után 35,8 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta a K&H Bank az első félévet, pedig az extraprofitadó szabályozása rendkívül kedvezőtlenül változott áprilisban a pénzügyi csoport számára. Hatalmasat mentek a vállalati hitelezésben: itt 30%-kal nőtt egy év alatt az állományuk, miközben a lakossági hitelállomány növekedése jelentősen, 3%-ra lassult. A biztosító veszteséges lett, de bevételei jelentősen növekedtek.
Miközben a hitelpiac egésze nagyjából a felére esett, szabad felhasználású jelzáloghitelből 11 éve nem vett fel olyan sokat a magyar lakosság az év első hét hónapjában, mint idén. Ritkán látható, de racionális jelenség ütötte fel a fejét: egy kisebb létszámú, magas jövedelmű réteg akár 30-40 millió forintnál is nagyobb összegű jelzáloghitelből vásárolt magas hozamú állampapírt magának, rámozdulva a ritkán adódó, nálunk itt bemutatott arbitrázslehetőségre. A lakossági hitelpiac jövőjével kiemelten foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Tavaly még 63 ezer, idén már csak 30 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a magyar háztartások az év első hét hónapjában. Nem véletlenül: a piaci hitelkamatok még most is magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Év eleje óta azonban szép lassan csordogálnak lefelé a kamatok, és a „városi” CSOK december 31-ei megszűnése a nagyobb településeken élőket már most elgondolkoztathatja a hitelfelvételről. Megnéztük, mi vár most rájuk a banki ajánlatokban. A lakáshitelezés jövőjével külön szekcióban foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Tovább lassult a hitelezés a második negyedévben Magyarországon, az év második felében viszont már élénkülésre számítanak a bankok – hangzott el az MNB friss Hitelezési folyamatok kiadványának mai ismertetésén. A vállalati hitelek közel fele támogatott hitel, a lakosság esetében pedig megnőtt a magas állampapírkamatokat kihasználó, arbitrázs célú szabad felhasználású jelzáloghitel-felvételek volumene, miközben az új lakásokra és felújításra felvett hitelek piaca összeomlott. A babaváró hiteleknél akár 60%-os visszaesést is hozhat a kormány szigorítása. Hogy mi vár hosszabb távon a hitelezésre, azzal kiemelten foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
A lakásbiztosítások februári reformja után a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai rendszerének az újragondolásán dolgoznak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékesei. A szakmai szervezetek hét pecsét alatt őrzött javaslatai és a kormány elképzelései azonban információink szerint egyelőre nem értek össze, nincs áttörés. Pedig az idő sürget: nemcsak a társadalom rohamos elöregedése, hanem a nyugdíjcélú megtakarítások társadalmi jelentőségének egyre látványosabb eróziója is gyors cselekvésért kiált. Beszélgetést szervezünk a témáról szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, amelyen a reformok illetékesei is felszólalnak, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Extraprofitadó ide, kamatstop oda, hitelpiaci lassulás amoda, példátlan összegű nyereséget ért el idén az első félévben a magyar bankszektor. A 676 milliárd forintos belföldi nyereség azt jelenti, hogy hosszú idő után először ismét 20% fölé emelkedett a szektor tőkearányos eredménye. A titok két tételben rejlik: 1. a jegybanktól kapott kamatok emelkedése kétharmad részben, 2. az értékvesztések visszaesése egyharmad részben magyarázza a nagy eredményjavulást. Üröm az örömben, hogy mindkét profitmotor kifulladni látszik, izgalmas tehát a bankszektor jövője, mellyel részletesen is foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni!
8,3%-kal esett a magyar biztosítási piac díjbevétele a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A háttérben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt pótadó áll, amely miatt az egyszeri díjas életbiztosítások piaca az egy évvel korábbi szint 13%-ára (!) zsugorodott. A többi szegmens messze az infláció alatt, 8-9%-kal növekedett. A pótadó ellenére a biztosítók nyeresége javult, köszönhetően a stagnáló vagyon- és felelősségbiztosítási károknak. A most nehéz időszakát élő magyar biztosítási piac jövőjével a közelgő Future of Finance 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk, megéri eljönni.
Kiemelkedő eredményekkel zárta a második negyedévet az MBH Bank, ugyanakkor a hitelpiac visszaesése, a kamatszintek megindult csökkenése és a még velünk élő infláció egyszerre helyez erős nyomást a bankrendszerreé. Volt tehát miről kérdeznünk Krizsanovich Pétert, az MBH Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét.
62 milliárd forintos számviteli nyereséggel és 51 milliárdos egyszeri tételekkel korrigált eredménnyel zárta a második negyedévet az MBH Bank, mindkét szám jócskán felülmúlja az egy évvel korábbi bázisértékeket. A bruttó ügyfélhitel-állomány 6,5%-kal, a betétállomány 0,1%-kal gyarapodott a banknál egy év alatt.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Kevesebb hitelfelvevő, nagyobb hitelösszeg – röviden így összegezhetők a számszerű folyamatok a személyi kölcsönök piacán, ahol a közelgő szeptember erősnek ígérkezik. A rövidebb futamidő és a kisebb hitelösszeg miatt kevésbé érezték meg itt a hitelfelvevők a törlesztőrészletek emelkedését, mint a lakáshiteleknél, ennek megfelelően a piaci visszaesés is kisebb itt, mint a lakáskölcsönöknél, ráadásul a hitelfolyamat ma már akár pár percbe is beleférhet. A bankok legjobb ajánlatainak megismeréséhez a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk. A fogyasztási hitelezés jövője is terítéken lesz a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Végre elértük, hogy nem égeti tovább az infláció a magyarok megtakarításait: az idei első félévben legalábbis sikerült kicsivel nagyobb gyarapodást elérni, mint amennyit ebből a pénzromlás elvett. Az állampapír és a befektetési alapok ádáz versenyében még nem hirdethetünk győztest, a készpénz és folyószámlabetét viszont egyértelmű vesztese annak, ami az infláció előli menekülés idején a magyar megtakarítási piacon zajlik. A megtakarítások jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance konferenciáján, nem érdemes kihagyni a rendezvényt!
Tavaly új, állami tulajdonost, idén pedig új elnök-vezérigazgatót kapott az ötödik legnagyobb díjbevételű hazai biztosító, az Union. Havas Gáborral, a társaság első emberével arról beszélgettünk, milyen tulajdonos az állam, hogy halad a közös jövő építése „testvérbiztosítójukkal”, a hamarosan Alfa néven futó Aegonnal, és mik a meglátásai a számukra fontos részpiacok jövőjéről.
Az új építésű lakások országos átlagára a háromszorosára, a használt lakásoké csaknem a duplájára nőtt 2015 óta, a hamarosan részben megszűnő CSOK bevezetése előtti állapothoz képest. Igen ám, de a hitelből vásárlók számára az ilyen adatok nem tükrözik a teljes árnövekedést. Számukra nemcsak maguk a lakások váltak drágábbá, hanem a megszerzésükhöz szükséges hitelek is. Megnéztük, a két hatás együtt mekkora nominális drágulást hozott az érintetteknek.
Mindent megtesz az állam, hogy kiszorítsa a külföldieket a magyar biztosítási piacról, de vajon hogy reagál erre egy olyan hagyományos szereplő, mint az Uniqa Biztosító, amely épp a különadó miatt lett tavaly veszteséges? Többek között erről kérdeztük Kurtisz Krisztiánt, aki átmenetileg vette vissza a biztosító vezérigazgatói székét, és határozott véleménye van a biztosítók értékláncának széteséséről, az insurtech forradalom állásáról és a biztosítások jövőjéről is. A szakember a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciájának biztosítási szekciójában is előadást tart, érdemes eljönni.
Nem tette közzé éves beszámolóját a május 31-ei határidőig Magyarország legkisebb kereskedelmi bankja. A takarékszövetkezeti integrációból utolsóként kimaradó Polgári Bank azért is keltett ezzel kisebbfajta feltűnést a piacon, mert alig telt el fél év azóta, hogy az MNB gyengének találta a hitelintézet „immunrendszerét”, és megbírságolta a társaságot. A 99 magánszemély tulajdonában lévő bank tudomásunk szerint emellett eladás előtt is áll, de stabilitási problémáról nincs szó.
Kedden este megjelent a CSOK és a babaváró hitel változásairól szóló két kormányrendelet, amelyek 2024. január 1-jétől hoznak jelentős változásokat a családtámogatások szabályozásában. A jogszabályok értelmezése folyamatosan zajlik, az általunk jelenleg legfontosabbnak tekintett változásokat és tudnivalókat foglaljuk most össze 20 kérdés, 20 válasz formájában.
A lakáspiac 9 éves, a lakáshitelezés 7 éves mélypontra került idén Magyarországon, az élénkülés jelei még nem látszanak. Miközben az MNB irányadó kamata 2 százalékponttal csökkent, az aktuálisan elérhető lakáshitelkamatok nagy átlagban csak 0,4 százalékponttal kerültek lejjebb január óta, és még most is 9% körül járnak. Másfélszer akkora havi törlesztőrészlet vár most a hitelfelvevőkre, mint két éve, a kamatemelések kezdetén. Megnéztük a bankok friss ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A 2024 márciusában kötött lakáshitel szerződések összértéke 97,8 milliárd forint volt, a szabad felhasználású...
Írtam nemrég, hogy kijött az új prémium csomag a Raiffeisentől és hát sokkal rosszabb lett. Nem csak az elvárt bejövő...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Igazán szomorú eredmény, hogy a megkérdezettek bő 80 százaléka egyáltalán nem szándékszik hazatérni vagy nagyon... 
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy...
Az OTP elemzésben látható bullish kép a magyar tőzsdeindex képében is megmutatkozik, nyilvánvalóan nem véletlen...
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
