Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1280
Óriási az érdeklődés a kormány legújabb kedvezményes hitelei iránt, gyorsan elfogyhat a 700 milliárd

Óriási az érdeklődés a kormány legújabb kedvezményes hitelei iránt, gyorsan elfogyhat a 700 milliárd

A magas piaci kamatkörnyezet miatt már most nagy az érdeklődés a hazai vállalatok részéről a kormány által február 1-jével meghirdetett kedvezményes Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt. Nemcsak az exportőrök számára érhetők el a maximum 6%-os forinthitelkamatok és 3,5%-os euróhitelkamatok, hanem más cégek számára is, így jó esély van arra, hogy akár már a nyáron kimerül a program kerete. Tavaly 560 milliárd forintnyi hitelt folyósított az EXIM, a betervezett 700 milliárd forint új rekordot jelentene. Bár hitelgarancia nem társul a programhoz, a benne részt vevő kereskedelmi bankok aktív támogatása és lelkesedése most adottságnak vehető. Az EXIM és a Raiffeisen Bank illetékesei beszéltek nekünk a hitellehetőségről és a program kilátásairól.

Magasabb fokozatba kapcsol a CIG Pannónia (Interjú)

Magasabb fokozatba kapcsol a CIG Pannónia (Interjú)

Konzervatív, osztalékpolitikára építő növekedést kíván hosszú távon megvalósítani a CIG Pannónia Fedák István, a társaság vezérigazgatója szerint. A Magyar Bankholding fúziós folyamatának befejeztével magasabb fokozatba fog tudni kapcsolni a banki együttműködés, még messze van a cél elérése – mondja. A szakemberrel a biztosítási extraprofitadóról, az infláció hatásairól és a legalább 50%-os hazai biztosításpiaci tulajdonra vonatkozó állami célkitűzésről is beszélgettünk.

Durva törlesztőrészlet-emelkedésről kaptak levelet a kamatstoposok, mégis mi folyik itt?

Durva törlesztőrészlet-emelkedésről kaptak levelet a kamatstoposok, mégis mi folyik itt?

Elhűlve bontotta fel olvasónk a bankja levelét, amelyben arról tájékoztatták, hogy a lakáshitele törlesztőrészlete májustól az eddigi 78 ezer forint helyett 152 ezer forint lesz, miután a hitel kamata 3% körüli szintről 14,5%-ra emelkedik. Meglepetése nem volt alap nélküli, hiszen tavaly november óta nemcsak a változó kamatozású, hanem az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjed a kamatstop, és neki ilyen hitele van. Mint megtudtuk, a jelenség tömeges lehet, és csak részben megnyugtató rá a magyarázat. Cikkünkre annak megjelenése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is reagált, az állásfoglalást szintén az alábbiakban közöljük.

Itt a fordulat? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a legújabb fejleményeket a lakáshiteleknél

Itt a fordulat? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a legújabb fejleményeket a lakáshiteleknél

A referenciakamatok alakulása alapján bőven benne volt a pakliban, hogy 1-2 százalékpontot még emelnek az év első heteiben a bankok az újonnan felvehető lakáshiteleik kamatán. Érdekes módon egyelőre nem ezt látjuk: megállt a lakáshitelek drágulása az utóbbi két hónapban, és már nem ritkák a banki kamatcsökkentések sem. A legmagasabban árazó K&H, OTP és Erste kivételével mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a gyengülő hitelkereslettel sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Nagy átlagban így is 9-10% körül alakulnak a piaci lakáshitelkamatok, ami a legkevésbé sem vonzó a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.

Magyarok millióinak lakásügyébe nyúl bele durván a kormány, lázong egy teljes iparág

Magyarok millióinak lakásügyébe nyúl bele durván a kormány, lázong egy teljes iparág

A háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása Magyarországon, meghaladja a vagyonbiztosítási szerződések száma a 3,3 milliót. A most már évente 165 milliárd forintnyi befizetett lakásbiztosítási díjhoz képest azonban nagyon kevés kártérítést fizetnek a biztosítók, gyenge köztük a verseny az ügyfelek kegyeiért, és elkényelmesedett a piac – legalábbis a kormány szerint. A tavalyi ígéretet beváltva ezért most a lakásbiztosításoknál kezdték el a biztosítási piac újraszabályozását, egy friss rendelet alapján meglehetősen vitatható eszközökkel. Központi téma lesz ez a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Szabadesés a lakáshiteleknél, dráma a magyarok bankszámláin

Szabadesés a lakáshiteleknél, dráma a magyarok bankszámláin

A lefordulás éve volt 2022 a magyar hitelpiacon és a betéteknél is: megkezdődött a lakossági hitelkihelyezések és a betétállományok egyöntetű visszaesése. A vállalati hitelpiacot még megtartották az állami programok és az olcsóbb devizahitelek, de itt is törékeny a helyzet. Az MNB friss adatai szerint a leglátványosabb visszaesés a lakáshiteleké: decemberre egy év alatt 61%-kal, a 2016-osnak megfelelő szintre estek vissza a hitelfelvételek. A tavalyi második félév jelenségei dominálhatnak idén is, így gyászosnak ígérkezik a 2023-as év a bankoknál, különösen a lakossági oldalon. Május 4-én lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, már most érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Hatalmas nyereséget ért el a Raiffeisen, de a pénz nagy része Oroszországban várja sorsát

Hatalmas nyereséget ért el a Raiffeisen, de a pénz nagy része Oroszországban várja sorsát

Az elemzők által vártat ismét jelentősen meghaladó, 826 millió eurós negyedik negyedéves eredményről számolt be az osztrák Raiffeisen Bank International. A tavalyi év egészére összehozott 3,6 milliárd eurós nyereség 56%-a, csaknem 2,1 milliárd euró az orosz leánybanktól származott, és 5%-át hozta a magyar leánybank 183 millió euróval, vagyis durván 70 milliárd forinttal. A menedzsment részvényeként legfeljebb 0,8 eurócentes osztalékot fog javasolni, és sikerült előbbre jutniuk az orosz leánybank sorsát illetően is, amelynek a nyeresége a háború következményei miatt egyelőre nem felhasználható.

Mi lesz a hitelemmel, ha eltörli a kormány a kamatstopot?

Mi lesz a hitelemmel, ha eltörli a kormány a kamatstopot?

Pénteken 11 órakor közzétette az MNB a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) aktuális értékeit, amelyekhez a februári fordulónappal rendelkező változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát igazítaniuk kell a bankoknak. Pontosabban csak kellene, ha nem élne még most is a június 30-áig meghosszabbított kamatstop. Megnéztük tehát, hogy állnak most a törlesztőrészletek, és mi történne velük, ha hirtelen kivezetné a kormány a kamatstop intézkedést, amely egy év alatt közel 200 milliárd forintjába kerül a bankszektornak. Azt találtuk, hogy a tipikus törlesztőrészlet nagyjából a másfélszeresére ugrana, de nagyban függ a mérték a hitel hátralévő futamidejétől.

Eltűnt a fiókok fele, mégis mi folyik a magyar bankoknál?

Eltűnt a fiókok fele, mégis mi folyik a magyar bankoknál?

Egy évtized leforgása alatt a felére, 1600-ra csökkent a Magyarországon működő hitelintézeti fiókok száma. Az utolsó nagy fiókbezárási hullám tavaly lezajlott, eközben a nagybankok dolgozói létszáma nőtt, a szektor egészéé viszont csökkent. Az ATM-ek száma tavaly nem változott jelentősen, idén azonban nagy robbanás várható ebben az MNB új rendelete miatt. 2022 végi fiókszámukról, létszámukról és ATM-hálózatukról kérdeztük a legnagyobb kereskedelmi banki szereplőket.

Nincs vége a világnak, itt a fix 5%-os hitel!

Nincs vége a világnak, itt a fix 5%-os hitel!

Őrült keresletet hozott a tavalyi év a mikro-, kis- és középvállalkozások részéről az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program iránt, amely a magas kamatkörnyezetben egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalati hitelezésben. Idén Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik a program döntően fix 5%-os kamat mellett, a részletekről Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A hitelpiaci kilátások mellett inflációs várakozásairól és az árstop kivezetésével kapcsolatban is kérdeztük a szakembert.

Felére zuhan a lakáshitelezés, de nem akarjuk leépíteni a hitelgyárat (Interjú)

Felére zuhan a lakáshitelezés, de nem akarjuk leépíteni a hitelgyárat (Interjú)

A tavalyi 1200-1300 milliárd forint után idén csak 600-700 milliárd forint lakáshitelt vehet fel a magyar lakosság – vetíti előre Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Ha egy hitelpiac hirtelen a felére csökken, akkor az értékesítők számára alternatív jövedelemforrást és feladatokat kell találni, az Ersténél már dolgoznak ezen. Nagy eltérés a 2008-as pénzügyi válsághoz képest, hogy most nem támaszkodhat a bankszektor a megtakarítások jelentős növekedésére, hiszen az infláció felemészti ezeket. E témák mellett a statisztikai alapú értékbecslés és a földhivatali digitalizáció szükségességéről, valamint az idei év négy nagy banki innovációs irányáról is beszélgettünk az interjúban.

Nesze neked, rezsiválság: történelmi pillanatok a „BAR-listán”

Nesze neked, rezsiválság: történelmi pillanatok a „BAR-listán”

Vágtató infláció ide, energiaválság oda, semmi nem látszódik egyelőre a magyarok anyagi helyzetének romlásából a korábban BAR-listának, ma KHR-nek hívott központi hitelinformációs rendszer decemberi számain, mint ahogy a szeptemberi banki nemteljesítési statisztikákon sem. Sőt: utoljára 2008-ban, a pénzügyi válság legelején tartottak számon olyan kevés mulasztást a lakossági KHR-ben, mint 2022 legvégén. A bankok lakossági hiteleinek mindössze 1,5%-a számít 90 napon túl késedelmesnek, idén azonban nagyon nehéz lesz elkerülni a helyzet romlását.

Fordulat készülődik Magyarországon: visszatérhet a devizahiteles időszak hírhedt slágere

Fordulat készülődik Magyarországon: visszatérhet a devizahiteles időszak hírhedt slágere

Felére esett a lakáshitelek iránti kereslet, jelentős bevételtől és munkamennyiségtől fosztva meg a jelzáloghitel-piac szereplőit: a hitelközvetítőket, a közjegyzőket, az értékbecslőket és nem utolsó sorban a bankokat. Bankpiaci forrásaink szerint a tömeges elbocsátások elkerülésének egyik életszerű módja az lehet, ha ráállnak a jelzálogpiac érdekeltjei az utóbbi évtizedben „elfeledett” szabad felhasználású jelzáloghitelek értékesítésére. Keresleti oldalon kapóra jöhet a személyi kölcsönök megdrágulása, részben ezek helyét vehetik át a devizahitelezés idején jól ismert, de ezúttal tisztán forintalapú, nagyobb összegű konstrukciók.

Ha nem lenne elég az őrült infláció: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

Ha nem lenne elég az őrült infláció: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

Sokféleképpen rontja az infláció a magyarok hitelfelvételi képességét és hitelezhetőségét: 1. csökkenti a jövedelmek hiteltörlesztésre megmaradó részét, 2. belerág a hitelfelvételhez szükséges önerőbe, 3. óvatosabbá és szigorúbbá teszi a bankokat a hitelfeltételek meghatározásában, 4. a kamatemeléseken keresztül növeli a törlesztőrészleteket, ami rögzített jövedelemarányos törlesztőrészlet mellett kisebb felvehető hitelösszeget vagy hosszabb szükséges futamidőt jelent. A negyedik jelenséget mutatjuk most be: hiába nőnek a nominális bérek, a felvehető hitelösszeg bizonyos esetekben a harmadával kisebb most, mint a jegybanki kamatemelések előtt.

Befagytak a kamatok, de jöhet még kutyára dér: így kezdődik 2023 a lakáshiteleknél

Befagytak a kamatok, de jöhet még kutyára dér: így kezdődik 2023 a lakáshiteleknél

Hogy a hosszúra nyúlt téli szabadságolások vagy a hozamkörnyezet bizonytalan ingadozása áll-e háttérben, még nem egyértelmű, mindenesetre szinte ugyanazon a szinten áll most az új lakáshitelek kamata a bankoknál, mint december elején. Ha a jelenlegi bankközi referenciaértékekből indulunk ki, 0,5-1,0 százalékpontos kamatemelés mindig még benne van a pakliban, drágulhatnak tehát még év elején is a lakáshitelek, miután két év alatt így is másfélszeresére emelkedtek a 20 éves futamidő mellett vállalható törlesztőrészletek. Megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a lakáshitelfelvevőknek, akikből amúgy egyre kevesebb van mostanában. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk!

Babaváróból horrorhitel: itt a 0%-os kölcsön legnagyobb buktatója

Babaváróból horrorhitel: itt a 0%-os kölcsön legnagyobb buktatója

Két év után először csökkent a napokban az az állampapírpiaci hozamérték, ami alapján meghatározzák a babaváró hitel „büntetését” azok számára, akiknek 5 éven belül sem születik gyermekük. Sajnos még így is több mint 6 millió forintnyi kamattámogatást kell visszafizetniük öt év után a mostanában hitelt felvevő gyermektelen házaspároknak. Sőt, az öt év múlva 7,5 milliónál járó hiteltartozás 0%-os kamata a mostanihoz hasonló hozamkörnyezetben a korábbi hitelfelvők számára is 17%-ra ugrana, majdnem háromszorosára emelve az addig havi 45 ezer körüli törlesztőrészletet. Öröm az ürömben, hogy akik befektetik a hitelösszeget és ebből végtörlesztenek öt év után, azok már 6,4%-os éves hozam mellett nullára tudja kihozni a történetet. Aki viszont nem fekteti be a felvett összeget, az csak egy már úton lévő babával mehet biztosra.

Szabadesésben a lakáshitelek, egyre durvább a kép a bankszámlákon

Szabadesésben a lakáshitelek, egyre durvább a kép a bankszámlákon

Novemberben már 56 százalékkal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul a támogatott hitelek is majdnem ugyanekkorát estek – mutatják az MNB kedden közzétett adatai. Bár a családtámogatások többsége megmaradt, a tavaly év végi lakáspiaci tranzakciószámok alapján 2023 eleje ennél is gyengébb hónapokat hozhat a lakáshitelezésben. A fogyasztási célú és a vállalati hitelek se tündököltek novemberben, a betétállományok gyarapodása pedig (vélhetően az infláció miatt) csúnyán megtorpant, sőt: a forintszámlákról február vége óta már nettó 1100 milliárd forintot vont ki a lakosság.

Itt a kormány legszebb ajándéka a családoknak 2023-ban: jöhet a 32+15 millió!

Itt a kormány legszebb ajándéka a családoknak 2023-ban: jöhet a 32+15 millió!

Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, de megmaradt a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró, a hitelelengedés, a kamattámogatott CSOK-hitel, az áfa-visszatérítés és a lakásvásárlási illetékmentesség is. Pontosan hány milliós összegben igényelhetők ezek a nagy összegű családtámogatások 2023-ban a gyermekkel már rendelkezők, illetve a gyermeket vállalók számára? Ezt foglaljuk össze cikkünkben, bemutatva a január 1-jével életbe lépett szabályváltozásokat is. Bár a kedvezmények köre szűkült, a Portfolio számításai szerint egy nettó 50 millió forintot érő újépítésű lakásra akár 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió kedvezményes hitelt is igénybe vehet egy három gyermeket vállaló pár. Bemutatjuk az egy- és kétgyermekesek lehetőségeit is.

Fokozódik a horror a magyar biztosítási piacon: kivérezteti a kormány a külföldieket?

Fokozódik a horror a magyar biztosítási piacon: kivérezteti a kormány a külföldieket?

Lassan minden karácsonyra időzít egy biztosítóvásárlást a magyar állam: egy éve az Aegon és az Union 45%-ának a megvásárlását jelentették be, most pedig a Posta Biztosító 67%-át vette meg a német Talanxtól ismeretlen áron, így a teljes biztosító az államé lett. Hogy teljes legyen a kép, szentestére egy újabb adóemelést is meglépett a kormány, amivel nagyjából a másfélszeresére emelte a még többségében külföldi kézben lévő szektor pótadó-terhelését. Egyes biztosítók veszteségessé válhatnak a különadótól, miközben amúgy is romlik a tőkemegfelelésük, mindez pedig felgyorsíthatja a külföldiek kivonulását.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.