Teher alatt nő a pálma? - Száguldanak a magyar biztosítók

Szerdán reggel tette közzé a Magyar Nemzeti Bank a magyar biztosítási piac harmadik negyedéves statisztikáit. Ezek alapján

• az év eddig eltelt részében 11,6%-kal, a harmadik negyedévben 11,3%-kal emelkedett a szektor díjbevétele,
• az életbiztosítási üzletágban idén 8,5%-os, a harmadik negyedévben 9,5%-os a bővülés,
• a nem-életbiztosítási üzletág pedig rendre 13,5%-os, illetve 12,2%-os növekedést mutat.

Éven belül tehát az életbiztosítási üzletág gyorsult, a nem-életbiztosítási pedig lassult, így a harmadik negyedév dinamikája nagyjából megfelelt az eddigi idei összképnek. Tudósításunk a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) múlt heti konferenciájáról itt olvasható:

A már szinte csak egyharmados díjbevétel-arányt képviselő életbiztosítási üzletágban jó hír, hogy (nyilván részben a magas indexálások miatt is) a rendszeres díjak 10,5%-kal emelkedtek a harmadik negyedévben, miközben az eseti befizetések még jobban (+18,4%), az egyszeri díjas termékek bevételei viszont rosszabbul (-10,1%) alakultak. Utóbbiak rossz teljesítményéért továbbra is a profittartalmuknál nagyobb különadóteher okolható, ami miatt jellemzően nem éri meg őket értékesíteni 2022 közepe óta.

Terméktípus szerint vizsgálva ezúttal nem a nyugdíjbiztosításokat (+12,6%) találjuk az élen, ugyanis a növekedés mértékét tekintve a nem nyugdíjcélú unit-linked életbiztosítások (+15,9%) és a kockázati és egyéb életbiztosítások (+14,4%) is megelőzték őket, a vegyes életbiztosítások (-28,3%) viszont egyre inkább marginalizálódni látszanak a piacon, amihez a mögöttes befektetésként szolgáló állampapírok csökkent hozamának is köze lehet.

Ami a piac nagyobbik felét, a nem-életbiztosításokat illeti, ezek díjbevételére a tavalyi inflációt követő indexálás masszív felhajtóerőt jelent idén. Egyértelműen nagyobbat, mint a recessziót tükröző GDP, amellyel normál esetben viszonylag jól együttmozognak ezek a biztosítások. A harmadik negyedévben a casco (+15,6%), a kgfb (+14,3%) és a lakásbiztosítások (+10,2%) díjbevétele is két számjegyű mértékben emelkedett, a vállalati és más vagyon- és felelősségbiztosítások viszont átlag alatti mértékben növekedtek.

Külön említést érdemelnek az utasbiztosítások, amelyek a harmadik negyedévben 25,3%-kal  növelték díjbevételüket.

Illetve az életbiztosítások közé sorolt egészség és a nem-életbiztosítások közé sorolt betegségbiztosítások (a megkülönböztetésnek nincs gyakorlati jelentősége), amelyek együttes díjbevétele szépen kúszik fel a teljes piac arányában, és a harmadik negyedévben 38%-kal (!) múlta felül az egy évvel korábbit.

Hogy a biztosítók díjbevételei elsősorban nem attól emelkednek, hogy egyre többen kötnének biztosítást, azt a szerződésszám adatai is mutatják. Az életbiztosítási szerződésszám nagyvonalakban stagnál, a nem-életbiztosítási nő, de az alábbi ábrán látható idei kiugrást a nem-életbiztosítási szerződésszámban nem a minden biztosítóra kiterjedő lakásbiztosítási kampány, hanem az Alfa Biztosító vagyonbiztosítási kampánya okozta. Magának az idén először márciusban megrendezett lakásbiztosítási kampánynak végül nem volt nagy hatása a szerződésszámra: mindössze 5403-mal emelkedett a 3,3 millió környékén mozgó lakásbiztosítási darabszám 2023 decembere és 2024 szeptembere között. Részletesen itt írtunk a jelenségről.

A nem-életbiztosítási üzletágat jelentősen befolyásolják a részben időjárásfüggő kárráfordítások, ebből a szempontból az idei harmadik negyedév a kgfb-nél növekedést, e szegmensen kívül viszont csökkenést hozott az egy évvel korábbihoz képest, így 1,6%-kal csökkent a biztosítók nettó kárráfordítása (köszönhetően a lecsengő inflációnak is), javítva az üzletág eredményességét.

Ennek megfelelően a biztosítók jövedelmezősége érdemben javult a harmadik negyedévben. Az év eddig eltelt részében az élet üzletág 24 milliárd, a masszívan adóztatott nem-élet üzletág 36 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt mutat. Előbbire pozitív hatással lesz az extraprofitadó jövő évi csökkenése, viszont érzékenyen érintheti az MNB etikus 2.0 életbiztosítási koncepciójának fokozatos bevezetése.

Az MNB adataiban megjelenített biztosítók összeségében idén 35,8 milliárd profitos adózott profitnál tartanak, ami még mindig szerénynek mondható, de legalább háromszorosa az egy évvel korábbinak, ami jelzi a piac alkalmazkodóképességét a túlzott adóterheléshez. Hogy pontosan miként változik a szektor adóterhelése jövőre, arról itt írtunk:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ