Belenyúl az MNB az életbiztosításokba, itt vannak a nagy változások részletei

Cél: a fogyasztóvédelem

Stratégiai bevezetőjében Kandrács Csaba, az MNB alelnöke többek között arról beszélt, hogy a pénzügyi felügyelet és a pénzügyi rendszer stabilitása, teljesítménye nagyot javult az elmúlt években. Jövőre kiemelt figyelmet kap a felügyelettől a pénzmosás elleni harc, a kriptoeszközök felügyelete, az informatikai rendszerek megújítása és a kiberbűnözés is. Már korábban stratégiai célként jelölték meg az erős verseny és a fogyasztóközpontúság kialakítását minden egyes piacon, ennek része a szintén újdonságot jelentő etikus 2.0 koncepció kidolgozása is.

2016-2017-ben vezette be az MNB az etikus 1.0 életbiztosítási szabályozást, ennek folytatása az etikus 2.0 szabályozói csomag.

Az elmúlt években az uniós szabályozás is elmozdult az ügyfélközpontú termékfejlesztés és értékesítés, illetve tesztelés és a monitorozás felé, az MNB saját igényessége mellett tehát a külső környezet is megköveteli a továbblépést. Nem a semmiből jövő diktátumról van szó: az etikus 2.0 csomag bevezetését alapos egyeztetés előzte meg a piac szereplőivel, a piaci észrevételek 70%-át elfogadta a jegybank.

Maradtak hiányosságok az életbiztosítási piacon

Szeniczey Gergő ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet: a korábbi etikus 1.0 szabályozás kevesebb, de jobb termékeket eredményezett a piac számára: a 6-14% közötti teljes költség mutatóval (TKM-mel) rendelkező termékek eltűntek a piacról,

a termékek száma 2015 óta 324-ről 65-re csökkent, a szerződések várható kifutása 6 évről 11 évre emelkedett.

Mindez úgy ment végbe, hogy a közvetítők száma kevesebb mint 10%-kal csökkent, és a piaci növekedés sem tört meg: 2013 és 2023 között éves átlagban 5%-kal emelkedett a unit-linked életbiztosítások rendszeres díjbevétele. Jó volt tehát az irány, de maradtak teendők. Az alábbi hiányosságokat kívánta még orvosolni a jegybank:

• tájékoztatási hiányosságok jellemzik a piacot, gyakran elmaradnak a welcome callok,
• előfordul a korábbi szerződések felmondatása új életbiztosítás megkötése céljából,
• a jutalékszintek csökkentek, de még mindig jutalékverseny tapasztalható költségverseny helyett,
• az átlagos TKM-szint még mindig 3% felett van (10 évre 3,88%, 20 évre 3,02% az átlagos érték most),
• a költségszint EU-s összehasonlításban is magas,
• a magasabb költségszintet lehetővé tevő úgynevezett „indoklásos sáv” kihasználását a biztosítók részéről egyes esetekben nem támasztja alá teljesítmény,
• az ügyfélérdekeket nem kellő mértékben veszik figyelembe a termékfejlesztés és – értékesítés során,
• 348 ezeszközalap van a piacon, de nem mind termel megfelelő értéket kielégítő hozam elérésével,
• egyes biztosítóknál a megszűnő szerződések átlagos kora a javuló piaci átlag mellett is csupán 3-5 év.

Az etikus 2.0 életbiztosítási szabálycsomag a költségekre, az ár-érték arányra és az értékesítésre egyaránt fókuszál, és öt elemből áll, egy rendeletből és négy ajánlásból.

Összeférhetetlenségi ajánlás

2024. szeptember 24-én jelent meg, és 2025. január 1-jétől él a „biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése során felmerülő érdekkonfliktusok azonosításáról és kezeléséről” szóló ajánlás, vagyis az „Összeférhetetlenségi ajánlás”, amely 2025. január 1-jén lép hatályba. Az ajánlás

• értékesítési partnerenként közel azonos szintű jutalékot vár el a biztosítóktól közvetett díjazás mellett (az MNB ugyanis jelentősen eltérő egyedi ösztönzőket, jutalékokat talált a piacon, amelyek érdekkonfliktusok forrását jelentik),
• előírja az összes értékesíthető versengő termék értékelését az értékesítő számára akkor is, ha a konkrét termékben nem volt az adott időszakban értékesítés,
• értékesítői szintenként kell konkrétumokat tartalmazó átfogó elemzést kell bemutatni az ügyfélnek.  

Welcome call ajánlás

2024. szeptember 24-én jelent meg, és szintén január 1-jétől hatályos a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése során alkalmazandó minőségbiztosítási hívások részletes szabályairól MNB-ajánlás, vagyis a „Welcome call ajánlás”, amely alapján

• az ügyfélnek értenie kell a döntés következményeit, ezért
• teljeskörű tájékoztatást kell adni az ügyfél számára a felmerülő költségekről, alternatív megoldásokról, maradékjogokról,
• mintakérdések, témakörök alkalmazását várja el az MNB a hibás értékesítés (misselling) és az átkötések kiszűrése érdekében,
• az ellenőrző hívás, vagyis a welcome call megtörténtét pedig dokumentálni kell.

TKM-rendelet módosítása

December 4-én jelent meg, és 2026. január 1-jén, vagyis több mint egy év múlva lép hatályba, hosszas egyeztetés eredményeként alakult ki. Célja az ügyfél bizalmának a növelése, tudatosabb döntések elősegítése többek között azáltal, hogy

• a már megszokott típuspéldán túl a biztosító egyedi szerződésenként is kiszámítja a TKM értékét a szerződéskötés ajánlati szakaszában az újonnan kötött szerződésekre vonatkozóan a biztosított kora, biztosítási díja, a díjfizetés gyakorisága, módja, a biztosítás indexálása és tartama figyelembevételével,
• az egyedi TKM értékek lehetséges minimum és maximum értékeiről az MNB felé jelentést kell készíteni,
• amennyiben a unit-linked életbiztosítás kockázati díjrésze egyértelműen elkülöníthető a megtakarítási díjrésztől, a kockázati díjrészt nem szükséges beleszámolni az egyedi TKM értékébe, de külön kel bemutatni az ügyfélnek.

Unit-linked ajánlás

December 18-án jelent meg, és szintén 2026. január 1-jétől kell, hogy megfeleljenek neki a biztosítók. Része az, hogy

• a TKM-limiteknél szigorították a már említett indoklásos sávok alkalmazását,
• a TKM eszközalaponkénti értéke 1,5 százalékponttal eltérhet, ha az eszközalap összetettnek vagy komplexnek minősül és az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik; vagy tőke- illetve tőke- és hozamgaranciát tartalmaz, vagy a termékben lévő biztosítási kockázat ezt indokolja,
• alá kell támasztani, hogy a limitet meghaladó költségszint arányos az eszközalap által kínált többlet hozampotenciállal,
• termékfelülvizsgálatnál pedig vizsgálni kell, hogy a magasabb hozam várhatóan teljesül-e.

Termékfelügyeleti- és irányítási ajanlás (POG-ajánlás)

Szintén december 18-án jelent meg, és szintén 2026. január 1-jétől kell megfelelni neki. Elvárásként

• indikátorokat, küszöbértékeket határoz meg, és monitorozást ír elő (megtérülési idő, kárhányad, elutasított károk aránya),
• részletes célpiacokat és jellemző ügyfél-profilok meghatározását írja elő,
• ügyfélszempontú terméktesztelést ír elő (forgatókönyvelemzés realisztikus feltételezésekkel),
• profittesztetel összhangban lévő feltételezéseket vár el az elemzések során,
• a unit-linked életbiztosításoknál a benchamarkkal való összevetés és előrejelzés segítségével előírja a tényleges hozamok vizsgálatát.

A biztosítóknak 2025. július 1-jéig felül kell vizsgálniuk eszközalapjaikat, jelen állás szerint 348 eszközalapból 133-at kell átalakítani vagy kivezetni, ezek a darabszám 38%-át, az eszközérték 16%-át képviselik.

Két fő elvárásnak kell ez utóbbi kapcsán teljesülni:

• az alacsony kockázatú eszközalapoknál a nominális hozamnak minimum 0%-nak kell lennie,
• a közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknak a reálhozam (minimum 3%) lehetőségét kell biztosítaniuk.

Meghallgatták a piacot

Szeniczey Gergő elmondása szerint

• a piaci észrevételek közel 70%-át elfogadták, többek között
• az egyéni TKM meghatározása során lehetővé tették a közelítő módszer használatát adatbázis alapon,
• a TKM-sáv értékeit nem kell publikálni, csak az MNB részére megküldeni,
• kötelező hangfelvétel helyett a hívások megtörténtének a dokumentálása is elég,
• a kedvezőtlen forgatókönyvekre nem vezettek be teljesítményelvárást,
• több lépcsőben vezetik be a szabályozást, így az eszközalapok átárazása vagy kivezetése csak 2025. július 1-jétől, a TKM-rendeletnek és a unit-linked ajánlásának való megfelelés pedig csak 2026. január 1-jétől esedékes.

Kérdésre válaszolva Nagy Koppány igazgató elmondta:

• visszamenőleg nem szabályoz az MNB (tehát a meglévő szerződéseket nem érinti az etikus 2.0), viszont az eszközalapoknál elvárja az alkalmazkodást,
• csak a unit-linked termékekre vonatkozik, a vegyes életbiztosításokat ugyanis nem kívánták szigorítani, azok értékesítését szeretnék élénkíteni,
• az életbiztosítási termékek struktúrájában markáns költség a kezdeti (benne a jutalék) és  befektetési költség egyaránt, elsősorban ez utóbbiakat akarta felülvizsgálni a jegybank, de összességében teljesítményalapon szabályoz, tehát

nem a költségek vagy a közvetítői jutalékok Regulációja volt az MNB célja, a jutalék meghatározása továbbra is a piaci szereplők dolga.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ