Az egész kelet-közép-európai régiót mélyebb válság éri el 2023-ban, mint a kontinens nyugati felét. A legnagyobb bajban viszont Magyarország lehet a Fitch Solutions elemzése szerint: a magas infláció, az uniós források késése és a hitelek drágulása olyan erős lefelé mutató kockázat, hogy egész éves zsugorodást prognosztizálnak.
Az Európai Bizottság hét másik tagállam mellett Magyarországgal szemben is eljárást indít az Európai Unió Bíróságánál, mivel a kormány nem tett eleget az uniós szabályok megsértésének jelentésével kapcsolatos kötelezettségeknek. Az EU-ban már egy éve biztonságos csatornát kellene biztosítani a szivárogtatóknak, de a budapesti vezetés nem tett eleget az előírásoknak.
A múlt héten jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány döntött, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok tagságáról lemondanak a miniszterek és egyéb kormánytagok. Azonban Brüsszel egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy az Erasmus és Horizont uniós programok felfüggesztését eredményező helyzetet milyen módon kívánja rendezni a kormány. Lépni kell az ügyben, mert ez tovább odázhatja az uniós kohéziós források kifizetését.
Noha a magyar kormány részéről eddig inkább abba az irányba mutattak a nyilatkozatok, hogy a kabinet támogatja az Európai Bizottság tervét, hogy lazítsanak az állami támogatások szabályozásán, addig most már tiltakozó levelet küldtek Brüsszelnek. Vagyis Magyarország is csatlakozott azon tíz tagállamhoz, amelyik egyelőre nem pártolja a lépést. Mindez pedig tovább hátráltathatja az uniós válaszlépést az amerikai protekcionista inflációcsökkentő törvénnyel szemben. Frissítés: a cikk megjelenése után a magyar kormány is ismertette álláspontját a Portfolióval.
Lassan két éve képtelen az Európai Unió új szerződést kötni a 79 tagú Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével (OACPS), mivel a magyar kormány nem hajlandó aláírni azt a legális bevándorlási szabályok lazítása miatt. Emmanuel Macron francia elnök pedig hiába az unión kívüli kapcsolatépítések élharcosa, az uniós csúcson leírta az egész megállapodást. Diplomaták szerint eleve problémás a Cotonou-megállapodás, de szükséges egy új egyezmény.
Az Európai Bizottság közzétette a hidrogén energiatermelésben való használatának elszámolási szabálytervezetét. Noha Magyarország mellett más tagállamok is kérték, hogy ne csak az elektrolízissel megújuló energiaforrások felhasználásával előállított hidrogén kapjon zöldbesorolást. A brüsszeli szabályozás külön megjegyzi, hogy a fosszilis energiával előállított gáz nem tekinthető megújulónak, de a bioenergiát is kizárták. Még a közlekedési eszközökre is kiterjesztik a rendszert.
Az év végén újra keményen korlátozza az Európai Unió, hogy a tagállamok mennyire adósodhatnak el, valamint újra visszatérnek az ellenőrzések és a szigorú fellépés a Stabilitási és Növekedési Paktum jegyében.
Fontos lépést tesz az Európai Bizottság abba az irányba, hogy az EU-n belül ne legyen szükség plasztikkártyákra a hivatali ügyintézésekhez, valamint hogy a különböző szolgáltatásokra egyetlen e-appal regisztrálni lehessen. Noha pont a személyigazolványok kiváltása később jöhet, de a jogosítványok, tb-kártyák és egyéb igazolások hamar rákerülhetnek a digitális tárcánkra.
Az infláció talán már egész Európában tetőzött, de Magyarországon még gyorsult januárban is a pénzromlás mértéke. A magas kamatszint, a romló külső kereslet pedig mind érzékenyen érintheti a hazai gazdaságot, még a szintén lefékezett régiós versenytársaknál is komolyabbak lehetnek a gondok. A kamatvágást már csak az év végére várják egy friss elemzésben.
Kedden érdekes fordulatot vett a Paks II. beruházás ügye: a Roszatom vezérigazgatója Paks II. építésének 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez, ami még az Európai Bizottságot is elbizonytalanította.
A debreceni CATL-akkumulátorgyárat mintegy 800 millió eurónyi állami támogatással segíti a magyar kormány, beleértve az adókedvezményeket és az infrastruktúra fejlesztéseket is. Mindez már az Európai Unió szabályai szerint vizsgálat tárgya kell legyen. Az egyeztetés pedig már meg is indult Brüsszel és a kabinet között a kínai gyárépítésről - tudta meg a Portfolio.
A földgázárak a tavaly nyári jóslatokkal ellentétben jelentősen visszaestek a télre Európában. Mindebben fontos szerep jutott a jelentős uniós raktározás mellett az enyhe télnek is. De Kínai politikai irányváltása hosszútávon is segíti az alacsony árszintek fennmaradását.
Az energiaválság, valamint az alapanyagárak emelkedése miatt világszerte nehéz helyzetbe kerültek a cégek, azonban a PwC Magyarország Vezérigazgató Felmérése szerint a hazai cégek különösen törékenynek ítélik meg helyzetüket. A leginkább a makrogazdasági volatilitás, az árak emelkedése aggasztja a vállalati döntéshozókat. Jó hír, hogy egyáltalán nem terveznek bércsökkentést és létszámleépítést a társaságok - derült ki a PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből.
A magyar gazdasági növekedés már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező forrásoktól függ. Viszont a Vienna Institute for International Economic Studies friss elemzése szerint komoly esély mutatkozik ezek további késésére, így 2023-ban 1 százalékkal zsugorodhat a hazai GDP. Mindebben jelentős szerepe van a már tavaly megmutatkozó strukturális problémáknak.
Hétfő hajnalban erős földrengés rázta meg Törökországot. A jelenlegi információk szerint súlyos károkat okozott a 7,8-as erősségű rengés, legalább 1500 életet követelt a pusztítás. A Portfolio megtudta, Magyarország gázellátásának legfontosabb útvonala, a Török Áramlat gázvezeték azonban nem sérült meg.
Nem egyszerűen a modellváltott egyetemek mögött álló vagyonkezelő alapítványok pénzügyi befolyását fogná vissza Brüsszel, hanem a céljuk az intézmények politikától független működésének biztosítása. Mindezért az Európai Bizottság nem elégszik meg látszat intézkedésekkel - derült ki uniós forrásokból.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció keresztüzébe került Európa, mivel Washington zöld iparágak fellendítésére irányuló terve azzal fenyeget, hogy járulékos károkat okoz egy kulcsfontosságú szövetségesének. Eközben mélyül a Peking és az észak-atlanti rendszer közötti gazdasági konfliktus is. Magyarország több évig Keletről és a Nyugatról egyszerre akart tőkét szerezni, viszont előbbivel hangzatos bejelentéseken túl nem jutott, mostanra viszont Kína első számú célpontja lett.
A magyar kormány is az Európai Bizottság álláspontján van a kibontakozó EU-USA kereskedelmi háborúban: az állami támogatások lazításával versenyezne a protekcionista amerikai lépésekkel szemben. Az Európai Bizottság által a Portfoliónak küldött adatok alapján az Orbán Viktor vezette kabinet ugyan bőséggel támogatta a cégeket, de Magyarország nem rúg labdába a nagyobb gazdaságokkal szemben.
Egyre feszültebbé vált a kommunikáció a magyar kormány és az Egyesült Államok között. Az USA budapesti nagykövete, David Pressman szerint bár nagyon fontos szövetségesük Magyarország, a kormányzati kommunikációban megjelenő ellenséges hangokat aggasztónak tartják. Ugyanakkor lehetőséget lát a bilaterális, különösen a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére - nyilatkozta a diplomata portálunknak. Azt is közölte, egyelőre nincs napirenden adóügyi megállapodás a két ország között.
Budapesten tárgyalt Válid Dzsámál el-Din, a Szuezi-csatorna Gazdasági Övezet (SCZone) elnöke és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) tisztviselői megbeszéléseket folytattak a befektetési lehetőségekről az egyiptomi övezet ipari övezetben és kikötőiben. A magyar részvétel akár szóba kerülhet Orbán Viktor miniszterelnök februári kairói látogatásán is. Több magyar vállalatvezetővel is tárgyaltak a héten.
A biodiverzitás megőrzése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági érdek is. A vállalatok...
700 ezer kontra 7 milliárd. Az egyik nagyságrendekkel kisebb szám, mint a másik. A számok elvont világából a reális... 
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsolódni hozzá...
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági...
Megkezdte a NAV a támogató eljárások megindításáról szóló tájékoztató levelek kiküldését azon magánszemélyek... 
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban...
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
