Deviza

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?

Két ok miatt sikerült megfordítani az utóbbi években a magyar állampapírpiacon a lakosság részarányának 2004 óta látott csökkenését, innentől pedig a markeing segítségével az a közép távú cél, hogy a mostani részarányt két-háromszorozására emeljük - mondta el a Portfolio.hu kérdésére Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója nem rejtette véka alá, hogy ennek érdekében célba veszik a lakosság még mindig "párnacihában" tartott magas, készpénz jellegű megtakarításait és adott esetben a banki betéti ajánlatokkal is készek versenyre kelni.

Miközben nemzetközi összevetésben most sincs szégyenkezni valója az ÁKK-nak a lakossági állampapír részarányt tekintve, aközben ennek növelése az állam szempontjából jól indokolható. Látni kell azonban azt is, hogy a célba vett több százmilliárd forint érdemben nem tenné biztonságosabbá az adósság finanszírozását, a nemzetgazdaság nettó külső adósságát sem csökkentené, viszont mérete miatt jelentős átrendezést okozhat a lakossági megtakarítási piacon és a banki hitelezés szempontjából is káros hatásokkal járhat. Az alábbiakban a magyar lakosság megtakarítási szokásait, benne az állampapírokhoz való viszonyulását tekintjük át annak apropóján, hogy az adósságkezelő tovább fokozza állampapír népszerűsítő kampányát.

1 2

Fordult a trend.
A 2004-2006 közötti magas, de fokozatosan csökkenő piaci hozamkörnyezet után a válság mellett jelentősen veszítettek népszerűségükből a lakosság számára kínált magyar állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy), hiszen a forgalomban lévő papírok állománya az "arany évekre" jellemző 650-700 milliárd forintról 300 milliárd forintra esett 2011-re, majd az idei évtől főként a Kamatozó Kincstárjegynek köszönhetően újra emelkedésnek indult az állomány.

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?
A fenti két, klasszikus lakossági állampapír mellett nem szabad megfeledkezni egy csak 2009-ben bevezetett újabb típusról, az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényről sem. Ennek első sorozatai rendkívül magas kamatprémiumot ígértek, így gyorsan népszerűvé váltak és főként 2010-ben érdemi részt hasítottak ki az évente értékesített lakossági állampapír állományból. Mivel az újabb sorozatoknál a felkínált kamatprémium mértéke szűkült, miközben a jegybank kamatot emelt és fokozódott a banki betéti kamatverseny, 2011-ben fele annyit sem (45 milliárd forint) értékesített belőle az Államkincstár, mint egy évvel azelőtt.

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?
A hosszú (három, illetve öt éves) futamidejű inflációkövető kötvények segítségével azonban az ÁKK 2010-ben megállította, 2011-ben pedig megfordította a lakossági állampapírok állományának több éve tartó csökkenési folyamatát. 2010-ről 2011 végére ezek állománya 38 milliárddal 473 milliárd forintra nőtt.

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?
A lakosság nemcsak a közvetlenül számukra kifejlesztett állampapírokon, hanem diszkontkincstárjegyeken, illetve éven túli futamidejű államkötvényeken keresztül is rendelkezik állampapír alapú megtakarítással. A lakossági állampapírok kapcsán fentebb látott trendforduló a lakosság teljes állampapír alapú megtakarításain belül is látszik, hiszen a 2008-2009-re 56-57%-ra csúszott részarányt 2011 végére 63%-ra sikerült visszatornászni. Az alábbi ábra arra is rámutat, hogy az elmúlt 5-8 évben a háztartások lakossági állampapírokon felüli állampapír megtakarításain belül a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak. A normál államkötvények háttérbe szorulását a szintén több éves futamidejű inflációkövető kötvények 2009-es megjelenése csak tovább erősítette.

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?
Két főbb ok, most a marketing a fő cél



Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?
"Két főbb tényezővel magyarázhatjuk azt, hogy az elmúlt években sikerült megállítani, illetve megfordítani a lakossági állampapírok állományának csökkenését" - válaszolta a Portfolio.hu kérdésére Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egyrészt a 2009-től több sorozatban bevezetett Prémium Magyar Államkötvényt, másrészt azt említette, hogy az utóbbi években az adósságkezelő egyre inkább fókuszálni kezdett a Magyar Államkincstár irodáinak hálózatában rejlő lehetőségekre, illetve lehetővé tette a telefonon és interneten keresztüli állampapír vásárlást is (Telekincstár, illetve Webkincstár).A sikeres trendfordulót és a közelmúltban elindított Féléves Kincstárjegyet látva arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervez-e az ÁKK további, kifejezetten a lakosságnak szóló új értékpapír konstrukciót. Kérdésünkre Töröcskei úgy reagált: "egyelőre nem tervezünk újabb lakossági állampapír formát, hiszen a 15 napostól a 15 éves futamidőig sokfajta állampapírt el tud érni a lakosság". Hozzátette: "mostantól nem az új termékekre, hanem a meglévők megismertetésére, azaz a marketing kampányokra és az értékesítési hálózat fejlesztésére fókuszálunk, illetve folyamatosan vizsgáljuk, hogy az eddig bevezetett termékek mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket".

Látszanak az eredmények

Az ÁKK felől egyre intenzívebb marketing tevékenység, illetve a közelmúltbeli kormánydöntések hatása egyébként már kezd lecsapódni az eredményekben is. A legfrissebb, az április végi adatokat is tartalmazó idősor szerint ugyanis meredeken emelkedett az utóbbi néhány hónapban a lakossági állampapírok állománya. Az idén januárig 460-470 milliárd forint körül stagnáló állomány ugyanis mostanra 550 milliárd forint fölé ugrott. Ennek további, akár intenzív emelkedése könnyen elképzelhető részben a most felpörgő marketing kampány miatt, részben például azért, mert a nemzetgazdasági miniszternek május 31-ig olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek szerint a Magyar Államkincstár minden közszférában dolgozó munkavállaló számára értékpapírszámlát nyit a dolgozók jóváhagyása esetén.

Amint az alábbi ábrán látszik, még a mostani állományfelfutással is igencsak messze van a lakossági állampapír részarány attól, amely a 2004-2006 közötti időszakra volt jellemző: a piaci alapon kibocsátott forint állampapírokon belül most 5,4%, a teljes államadósságon belül 2,7% a részarány. Ha a teljes lakossági állampapír kitettséget nézzük, akkor most 3,5% a részarány a 2004- év közepi csúcsot jelentő 10,1% után.

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ez a cikk folytatódik
1 2
Holdblog

Az S&P-huszárok hanyatlása

Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók.  "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?

Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.

Ez is érdekelhet