Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?

1 2 ›

A 2004-2006 közötti magas, de fokozatosan csökkenő piaci hozamkörnyezet után a válság mellett jelentősen veszítettek népszerűségükből a lakosság számára kínált magyar állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy), hiszen a forgalomban lévő papírok állománya az "arany évekre" jellemző 650-700 milliárd forintról 300 milliárd forintra esett 2011-re, majd az idei évtől főként a Kamatozó Kincstárjegynek köszönhetően újra emelkedésnek indult az állomány.

A fenti két, klasszikus lakossági állampapír mellett nem szabad megfeledkezni egy csak 2009-ben bevezetett újabb típusról, az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényről sem. Ennek első sorozatai rendkívül magas kamatprémiumot ígértek, így gyorsan népszerűvé váltak és főként 2010-ben érdemi részt hasítottak ki az évente értékesített lakossági állampapír állományból. Mivel az újabb sorozatoknál a felkínált kamatprémium mértéke szűkült, miközben a jegybank kamatot emelt és fokozódott a banki betéti kamatverseny, 2011-ben fele annyit sem (45 milliárd forint) értékesített belőle az Államkincstár, mint egy évvel azelőtt.

A hosszú (három, illetve öt éves) futamidejű inflációkövető kötvények segítségével azonban az ÁKK 2010-ben megállította, 2011-ben pedig megfordította a lakossági állampapírok állományának több éve tartó csökkenési folyamatát. 2010-ről 2011 végére ezek állománya 38 milliárddal 473 milliárd forintra nőtt.

A lakosság nemcsak a közvetlenül számukra kifejlesztett állampapírokon, hanem diszkontkincstárjegyeken, illetve éven túli futamidejű államkötvényeken keresztül is rendelkezik állampapír alapú megtakarítással. A lakossági állampapírok kapcsán fentebb látott trendforduló a lakosság teljes állampapír alapú megtakarításain belül is látszik, hiszen a 2008-2009-re 56-57%-ra csúszott részarányt 2011 végére 63%-ra sikerült visszatornászni. Az alábbi ábra arra is rámutat, hogy az elmúlt 5-8 évben a háztartások lakossági állampapírokon felüli állampapír megtakarításain belül a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak. A normál államkötvények háttérbe szorulását a szintén több éves futamidejű inflációkövető kötvények 2009-es megjelenése csak tovább erősítette.

Két főbb ok, most a marketing a fő cél

"Két főbb tényezővel magyarázhatjuk azt, hogy az elmúlt években sikerült megállítani, illetve megfordítani a lakossági állampapírok állományának csökkenését" - válaszolta a Portfolio.hu kérdésére Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egyrészt a 2009-től több sorozatban bevezetett Prémium Magyar Államkötvényt, másrészt azt említette, hogy az utóbbi években az adósságkezelő egyre inkább fókuszálni kezdett a Magyar Államkincstár irodáinak hálózatában rejlő lehetőségekre, illetve lehetővé tette a telefonon és interneten keresztüli állampapír vásárlást is (Telekincstár, illetve Webkincstár).A sikeres trendfordulót és a közelmúltban elindított Féléves Kincstárjegyet látva arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervez-e az ÁKK további, kifejezetten a lakosságnak szóló új értékpapír konstrukciót. Kérdésünkre Töröcskei úgy reagált: "egyelőre nem tervezünk újabb lakossági állampapír formát, hiszen a 15 napostól a 15 éves futamidőig sokfajta állampapírt el tud érni a lakosság". Hozzátette: "mostantól nem az új termékekre, hanem a meglévők megismertetésére, azaz a marketing kampányokra és az értékesítési hálózat fejlesztésére fókuszálunk, illetve folyamatosan vizsgáljuk, hogy az eddig bevezetett termékek mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket".

Látszanak az eredmények

Az ÁKK felől egyre intenzívebb marketing tevékenység, illetve a közelmúltbeli kormánydöntések hatása egyébként már kezd lecsapódni az eredményekben is. A legfrissebb, az április végi adatokat is tartalmazó idősor szerint ugyanis meredeken emelkedett az utóbbi néhány hónapban a lakossági állampapírok állománya. Az idén januárig 460-470 milliárd forint körül stagnáló állomány ugyanis mostanra 550 milliárd forint fölé ugrott. Ennek további, akár intenzív emelkedése könnyen elképzelhető részben a most felpörgő marketing kampány miatt, részben például azért, mert a nemzetgazdasági miniszternek május 31-ig olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek szerint a Magyar Államkincstár minden közszférában dolgozó munkavállaló számára értékpapírszámlát nyit a dolgozók jóváhagyása esetén.

Amint az alábbi ábrán látszik, még a mostani állományfelfutással is igencsak messze van a lakossági állampapír részarány attól, amely a 2004-2006 közötti időszakra volt jellemző: a piaci alapon kibocsátott forint állampapírokon belül most 5,4%, a teljes államadósságon belül 2,7% a részarány. Ha a teljes lakossági állampapír kitettséget nézzük, akkor most 3,5% a részarány a 2004- év közepi csúcsot jelentő 10,1% után.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• kötvénypiac

Ez a cikk folytatódik

• Fordult a trend.
• Mi a célja az ÁKK-nak és mit okozhat?.