Magas ólomtartalmú vizet iszol Budapesten? - EU-s pénzből ingyen megvizsgálják
Uniós források

Magas ólomtartalmú vizet iszol Budapesten? - EU-s pénzből ingyen megvizsgálják

Portfolio
Már javában halad az az uniós egészségügyi projekt Magyarországon, amelynek egyik része azt teszi lehetővé, hogy a beküldött ivóvíz mintákból ingyen megállapítják az esetlegesen túl magas ólomtartalmat, és az eddig beküldött mintegy 2700 minta közel ötödében ki is mutatták már ezt a problémás helyzetet. Van egy egyszerű megoldás a magas ólomkoncentrációra az ólomcsövek cseréje helyett: hosszabb ideig kell folyatni a vizet a csapból és így az esetek kétharmadában a határérték alá bukik az ólomkoncentráció.

Mi ez a pályázat dióhéjban?

A Világgazdaság a napokban írt a beküldött ivóvíz minták kapcsán az ingyenes ólomtartalom vizsgálatról, annak egészségügyi hatásairól, de egy szóval sem említette meg, hogy ez egy EU-pályázatból zajlik. A cikkbe beleírt projektcím ("Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése") azonban könnyen megtalálható a hivatalos uniós pályázati oldal pályázati adatbázisában EFOP-1.8.0-VEKOP-17 kódszámon, ami azt jelenti, hogy két Operatív Program forrásaiból áll össze a konstrukció és így az ország teljes területét lefedi a megvalósítás.

A támogatott projektkereső adatbázis szerint a 11,43 milliárdos projektet 2017. június elsején hagyták jóvá, 2020. szeptember 30-ig tart a megvalósítása és a projekt forrásainak háromnegyede az Európai Szociális Alapból érkezik. A teljes 11,43 milliárdos összegből 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP), 3,429 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) érkezik.

A támogatási adatbázis aktuális állása szerint a 11,43 milliárdos keretből eddig 7,81 milliárd forintot fizettek ki a hatóságok a különböző fejlesztésekre, azaz háromnegyedénél tart a projekt költségalapú megvalósítása.

A pályázati felhívás szövege szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ mint konzorciumvezető hajtja végre a projektet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Semmelweis Egyetem, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő segítségével. A projekt fő célja "a lakosság egészségi állapotának javítását célzó fejlesztések megvalósítása, az egészségügyi alapellátás és a népegészségügy rendszerének komplex megújítása valamint az egészségügyi ellátások biztonságának növelése érdekében". A fejlesztések megvalósításával hozzájárulnak a népegészségügyi és alapellátási rendszer összehangolt átalakításához, az egészségügyi ellátás során potenciálisan bekövetkező, elkerülhető egészségkárosodással szembeni védelem eléréséhez és így az alapellátás szintjén a gyakorlatban is megvalósulhat a lakosság számára a közel azonos színvonalú szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés.

A konstrukció alapvető célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, nőjön a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma, csökkenjen a krónikus nem-fertőző betegségteher az ellátórendszer prevenciós fókuszának fokozásával, a lakosság egészségtudatosságának növelésével és a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentése által.

Mik a vizsgálati eredmények és a legfőbb tanács?

A pályázat egyik fejezete "A lakosság ivóvíz eredetű ólomexpozíciójának felmérése és értékelése" címet viseli és a lap cikke szerint a 11,43 milliárdos teljes keretösszegen belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre. A Nyitott laboratórium programban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az ingyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart és az ingyenességet a fenti EU-s pályázat teszi lehetővé.

A fenti információk alapján már érthető, hogy miért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) jelezte a beérkezett vízminták alapján az eddigi eredményeket (mert ő a konzorciumvezető). Az NNK jelzése szerint eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a csapvíz ólomtartalmának vizsgálata céljából, amelyek közül a legtöbb Budapestről érkezett, mert itt találhatók a legnagyobb arányban régi házak, épületek.

A beküldött anyagok csaknem ötödénél találtak eltérést a szakemberek. Az eddigi vizsgálatok szerint jellemzően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció. A mérési eredmények alátámasztották, hogy a csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat: az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja. A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten - hangsúlyozta az NNK a lapnak.

Miért fontos az alacsony ólomtartalom?

Az ivóvíz ólomtartalma a jogszabályok szerint literenként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, azaz egészségkárosító hatású: többek között számos idegrendszeri problémát okozhat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat súlyos problémát.

A cikk azt is megjegyezte, hogy Magyarországon a vízszolgáltatók felelőssége a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A jó minőségű ivóvíz eléréséhez átmeneti megoldás lehet a megfelelő minőségi tanúsítványokkal rendelkező otthoni ivóvíztisztító berendezés alkalmazása vagy az ásványvízfogyasztás is - jelezte a konzorciumvezető.

Szintén a 11,43 milliárdos projekt keretében valósul meg a Feltáró monitoring program, amelynek célja az ivóvíz ólomtartalmának országos szintű becslése - jegyzi meg a cikk. Ehhez 60 reprezentatív mintaterületet választott ki az NNK. A beérkezett minták alapján elkészíti Magyarország ólomtérképét is, amelyen majd cím alapján is lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Sóki Tamás
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
drón ott-one AI képfelismerő rendszer
union1
jairbolsanaro
repulogep_repter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Miért előnyös trendkövető kereskedővé válni, hogyan azonosítod a piaci irányokat?
Online előadás
Egyszerű, kézzel fogható praktikák, termékek az olajár meglovaglásához.
Gulyás Gergely kormányinfó