Magas ólomtartalmú vizet iszol Budapesten? - EU-s pénzből ingyen megvizsgálják

Mi ez a pályázat dióhéjban?

A Világgazdaság a napokban írt a beküldött ivóvíz minták kapcsán az ingyenes ólomtartalom vizsgálatról, annak egészségügyi hatásairól, de egy szóval sem említette meg, hogy ez egy EU-pályázatból zajlik. A cikkbe beleírt projektcím ("Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése") azonban könnyen megtalálható a hivatalos uniós pályázati oldal pályázati adatbázisában EFOP-1.8.0-VEKOP-17 kódszámon, ami azt jelenti, hogy két Operatív Program forrásaiból áll össze a konstrukció és így az ország teljes területét lefedi a megvalósítás.

A támogatott projektkereső adatbázis szerint a 11,43 milliárdos projektet 2017. június elsején hagyták jóvá, 2020. szeptember 30-ig tart a megvalósítása és a projekt forrásainak háromnegyede az Európai Szociális Alapból érkezik. A teljes 11,43 milliárdos összegből 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP), 3,429 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) érkezik.

A támogatási adatbázis aktuális állása szerint a 11,43 milliárdos keretből eddig 7,81 milliárd forintot fizettek ki a hatóságok a különböző fejlesztésekre, azaz háromnegyedénél tart a projekt költségalapú megvalósítása.

A pályázati felhívás szövege szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ mint konzorciumvezető hajtja végre a projektet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Semmelweis Egyetem, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő segítségével. A projekt fő célja "a lakosság egészségi állapotának javítását célzó fejlesztések megvalósítása, az egészségügyi alapellátás és a népegészségügy rendszerének komplex megújítása valamint az egészségügyi ellátások biztonságának növelése érdekében". A fejlesztések megvalósításával hozzájárulnak a népegészségügyi és alapellátási rendszer összehangolt átalakításához, az egészségügyi ellátás során potenciálisan bekövetkező, elkerülhető egészségkárosodással szembeni védelem eléréséhez és így az alapellátás szintjén a gyakorlatban is megvalósulhat a lakosság számára a közel azonos színvonalú szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés.

A konstrukció alapvető célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, nőjön a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma, csökkenjen a krónikus nem-fertőző betegségteher az ellátórendszer prevenciós fókuszának fokozásával, a lakosság egészségtudatosságának növelésével és a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentése által.

Mik a vizsgálati eredmények és a legfőbb tanács?

A pályázat egyik fejezete "A lakosság ivóvíz eredetű ólomexpozíciójának felmérése és értékelése" címet viseli és a lap cikke szerint a 11,43 milliárdos teljes keretösszegen belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre. A Nyitott laboratórium programban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az ingyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart és az ingyenességet a fenti EU-s pályázat teszi lehetővé.

A fenti információk alapján már érthető, hogy miért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) jelezte a beérkezett vízminták alapján az eddigi eredményeket (mert ő a konzorciumvezető). Az NNK jelzése szerint eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a csapvíz ólomtartalmának vizsgálata céljából, amelyek közül a legtöbb Budapestről érkezett, mert itt találhatók a legnagyobb arányban régi házak, épületek.

A beküldött anyagok csaknem ötödénél találtak eltérést a szakemberek. Az eddigi vizsgálatok szerint jellemzően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció. A mérési eredmények alátámasztották, hogy a csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat: az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja. A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten - hangsúlyozta az NNK a lapnak.

Miért fontos az alacsony ólomtartalom?

Az ivóvíz ólomtartalma a jogszabályok szerint literenként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, azaz egészségkárosító hatású: többek között számos idegrendszeri problémát okozhat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat súlyos problémát.

A cikk azt is megjegyezte, hogy Magyarországon a vízszolgáltatók felelőssége a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A jó minőségű ivóvíz eléréséhez átmeneti megoldás lehet a megfelelő minőségi tanúsítványokkal rendelkező otthoni ivóvíztisztító berendezés alkalmazása vagy az ásványvízfogyasztás is - jelezte a konzorciumvezető.

Szintén a 11,43 milliárdos projekt keretében valósul meg a Feltáró monitoring program, amelynek célja az ivóvíz ólomtartalmának országos szintű becslése - jegyzi meg a cikk. Ehhez 60 reprezentatív mintaterületet választott ki az NNK. A beérkezett minták alapján elkészíti Magyarország ólomtérképét is, amelyen majd cím alapján is lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Sóki Tamás

• Címkék:
• üzletfejlesztés,
• egészségügy,
• Nemzeti Népegészségügyi Központ,
• uniós pályázat,
• ólom,
• alapellátás