Magas ólomtartalmú vizet iszol Budapesten? - EU-s pénzből ingyen megvizsgálják
Uniós források

Magas ólomtartalmú vizet iszol Budapesten? - EU-s pénzből ingyen megvizsgálják

Portfolio
Már javában halad az az uniós egészségügyi projekt Magyarországon, amelynek egyik része azt teszi lehetővé, hogy a beküldött ivóvíz mintákból ingyen megállapítják az esetlegesen túl magas ólomtartalmat, és az eddig beküldött mintegy 2700 minta közel ötödében ki is mutatták már ezt a problémás helyzetet. Van egy egyszerű megoldás a magas ólomkoncentrációra az ólomcsövek cseréje helyett: hosszabb ideig kell folyatni a vizet a csapból és így az esetek kétharmadában a határérték alá bukik az ólomkoncentráció.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Mi ez a pályázat dióhéjban?

A Világgazdaság a napokban írt a beküldött ivóvíz minták kapcsán az ingyenes ólomtartalom vizsgálatról, annak egészségügyi hatásairól, de egy szóval sem említette meg, hogy ez egy EU-pályázatból zajlik. A cikkbe beleírt projektcím ("Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése") azonban könnyen megtalálható a hivatalos uniós pályázati oldal pályázati adatbázisában EFOP-1.8.0-VEKOP-17 kódszámon, ami azt jelenti, hogy két Operatív Program forrásaiból áll össze a konstrukció és így az ország teljes területét lefedi a megvalósítás.

A támogatott projektkereső adatbázis szerint a 11,43 milliárdos projektet 2017. június elsején hagyták jóvá, 2020. szeptember 30-ig tart a megvalósítása és a projekt forrásainak háromnegyede az Európai Szociális Alapból érkezik. A teljes 11,43 milliárdos összegből 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP), 3,429 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) érkezik.

A támogatási adatbázis aktuális állása szerint a 11,43 milliárdos keretből eddig 7,81 milliárd forintot fizettek ki a hatóságok a különböző fejlesztésekre, azaz háromnegyedénél tart a projekt költségalapú megvalósítása.

A pályázati felhívás szövege szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ mint konzorciumvezető hajtja végre a projektet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Semmelweis Egyetem, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő segítségével. A projekt fő célja "a lakosság egészségi állapotának javítását célzó fejlesztések megvalósítása, az egészségügyi alapellátás és a népegészségügy rendszerének komplex megújítása valamint az egészségügyi ellátások biztonságának növelése érdekében". A fejlesztések megvalósításával hozzájárulnak a népegészségügyi és alapellátási rendszer összehangolt átalakításához, az egészségügyi ellátás során potenciálisan bekövetkező, elkerülhető egészségkárosodással szembeni védelem eléréséhez és így az alapellátás szintjén a gyakorlatban is megvalósulhat a lakosság számára a közel azonos színvonalú szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés.

A konstrukció alapvető célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, nőjön a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma, csökkenjen a krónikus nem-fertőző betegségteher az ellátórendszer prevenciós fókuszának fokozásával, a lakosság egészségtudatosságának növelésével és a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentése által.

Mik a vizsgálati eredmények és a legfőbb tanács?

A pályázat egyik fejezete "A lakosság ivóvíz eredetű ólomexpozíciójának felmérése és értékelése" címet viseli és a lap cikke szerint a 11,43 milliárdos teljes keretösszegen belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre. A Nyitott laboratórium programban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az ingyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart és az ingyenességet a fenti EU-s pályázat teszi lehetővé.

A fenti információk alapján már érthető, hogy miért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) jelezte a beérkezett vízminták alapján az eddigi eredményeket (mert ő a konzorciumvezető). Az NNK jelzése szerint eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a csapvíz ólomtartalmának vizsgálata céljából, amelyek közül a legtöbb Budapestről érkezett, mert itt találhatók a legnagyobb arányban régi házak, épületek.

A beküldött anyagok csaknem ötödénél találtak eltérést a szakemberek. Az eddigi vizsgálatok szerint jellemzően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció. A mérési eredmények alátámasztották, hogy a csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat: az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja. A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten - hangsúlyozta az NNK a lapnak.

Miért fontos az alacsony ólomtartalom?

Az ivóvíz ólomtartalma a jogszabályok szerint literenként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, azaz egészségkárosító hatású: többek között számos idegrendszeri problémát okozhat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat súlyos problémát.

A cikk azt is megjegyezte, hogy Magyarországon a vízszolgáltatók felelőssége a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A jó minőségű ivóvíz eléréséhez átmeneti megoldás lehet a megfelelő minőségi tanúsítványokkal rendelkező otthoni ivóvíztisztító berendezés alkalmazása vagy az ásványvízfogyasztás is - jelezte a konzorciumvezető.

Szintén a 11,43 milliárdos projekt keretében valósul meg a Feltáró monitoring program, amelynek célja az ivóvíz ólomtartalmának országos szintű becslése - jegyzi meg a cikk. Ehhez 60 reprezentatív mintaterületet választott ki az NNK. A beérkezett minták alapján elkészíti Magyarország ólomtérképét is, amelyen majd cím alapján is lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Sóki Tamás
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
matolcsy gyorgy 200407
google
bét
calabria olaszország getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
A legfontosabb indexek, részvények élő elemzése, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
brusszel europai unio