EU-pénzes visszaélések: a magyarok többsége támogatja az Európai Ügyészséget

A főbb eredmények

A felmérés szerint mindössze 25 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség a csatlakozásra, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A kormánypárti szavazók között 22 százalék volt azok aránya, aki ne tudott/akart válaszolni.

Az ellenzéki pártok szavazóinak elsöprő többsége, 87 százaléka szerint csatlakoznia kell hazánknak az uniós ügyészséghez, mindössze 7 százalék szerint nem, és 6 százalékuk nem osztotta meg álláspontját. A felmérés egyébként a pártnélküliekre is kitér: körükben 60 százalék az Európai Ügyészséghez való csatlakozás támogatóinak aránya, és 21 százalék utasítja ezt el.

Az Európai Ügyészségről röviden

Az Európai Tanács azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, ugyanis a tagállami hatóságok hatásköre az országhatároknál véget ér, így az EU pénzügyi érdekeit sértő visszaélések nyomozása is sokszor emiatt ütközik akadályokba.

Maga az intézmény egyébként úgy épül fel, hogy egy központi hivatal mellett a tagországokba delegált európai ügyészek dolgoznának, és ha Magyarország is csatlakozna, akkor a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.

Az Európai Ügyészség felállításában jelenleg a 28-ból 22 tagállam vesz részt megerősített együttműködés keretében, Magyarországon kívül Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság nem csatlakozik. Utóbbi az EU-ból való kilépés miatt, a svédeknek nem kötelező részt vennie igazságügyi együttműködésekben.

A magyar kormány érvelése szerint a határon átnyúló, EU-pénzekhez kötődő, az EU pénzügyi érdekeit sértő visszaélések üldözésére már adott az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), így felesleges párhuzamosan létrehozni további intézményt. Lényeges azonban, hogy ezeknek a szervezeteknek nincs nyomozati jogkörük, és büntetőeljárást sem indíthatnak a tagállamokban, csak javaslatot/ajánlásokat tehetnek erre (az OLAF számos alkalommal meg is teszi). A kormány szerint egyébként a magyar Alaptörvény sem engedi, hogy a magyar ügyészségen kívül bármilyen más szerv nyomozhasson bűncselekmények ügyében, így alkotmányos akadálya is van az Európai Ügyészséghez csatlakozásnak.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást támogató aláírásgyűjtést indított korábban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a megcélzott 1 millió darab aláírásból több mint 600 ezer jött össze eddig.

• Címkék:
• üzletfejlesztés,
• uniós támogatás,
• európai ügyészség