A háború árnyékában: ilyen az ukrán demográfiai katasztrófa

Nyugat-Ukrajnában, Hoscsa szülészeti osztályán alig van forgalom, miközben az ország kórházai a sebesültek végtelen áradatával küzdenek. A helyi hatóságok szerint idén eddig mindössze 139 születést jegyeztek fel, szemben a tavalyi 164-gyel. Ez óriási visszaesés ahhoz képest, hogy alig több mint egy évtizede még évi 400 fölött volt a születések száma - kezdi riportját a Reuters.

Sok fiatal férfi meghalt

– mondta keserűen irodájában Jevhen Hekkel nőgyógyász. "Fiatal férfiak, akik – ki kell mondani – Ukrajna génállományát lettek volna hivatottak megújítani" - tette hozzá.

Az ukrán vezetés egyre súlyosabb dilemmával szembesül a demográfiai összeomlás közepette. Ha véget ér a háború, ki marad majd újjáépíteni az országot? A csaknem négy éve tartó harcokban százezrek haltak meg vagy sebesültek meg, milliók menekültek el, és drámaian visszaesett a születésszám - emlékeztet a hírügynökség.

A mindössze mintegy 5000 lakosú Hoscsa több száz kilométerre fekszik a fronttól, mégis telibe találta a népességválság. A közeli Szadove faluban bezárt egy iskola, amely egykor több mint 200 diákot tanított. "Két éve kénytelenek voltunk bezárni az intézményt. Miért? Mert mindössze kilenc gyerek maradt" – mondta a hoscsai városi tanács vezetője, Mikola Pancsuk.

Ukrajna lakossága a háború előtt, 2022 februárja előtt 42 millió volt. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia demográfiai intézete szerint ez már 36 millió alá csökkent, beleszámítva a megszállt területeken élőket is. A becslések szerint 2051-re 25 millióra eshet vissza a népesség.

A zsugorodás gyorsul: a CIA World Factbook 2024-es becslése szerint

Ukrajnában egyszerre figyelhetők meg a világ legmagasabb halálozási és legalacsonyabb születési rátái:

nagyjából három haláleset jut egy születésre. A kormányzati számítások alapján a férfiak átlagos várható élettartama a háború előtti 65,2 évről 2024-re 57,3 évre esett, a nőké 74,4-ről 70,9 évre.

Szakértők és politikusok egyetértenek abban, hogy az ország gazdaságának újjáépítéséhez több millió emberre lenne szükség – és a jövőbeni védelemhez is, ha Moszkva újra támadna. A kijevi kormány tavaly 2040-ig szóló demográfiai stratégiát hirdetett, amely a következő évtizedre 4,5 millió fős munkaerőhiányt vetít előre, főként az építőiparban, a technológiában és az adminisztratív szolgáltatásokban.

A terv célja a további elvándorlás mérséklése, a külföldre távozott ukránok hazacsábítása lakhatási, infrastrukturális és oktatási fejlesztésekkel. Ha így is maradnak betöltetlen állások, a kormány bevándorlók vonzását is kilátásba helyezte. A hatóságok szerint ezek az intézkedések 2040-re 34 millióra növelhetik a népességet, de figyelmeztetnek: ha a jelenlegi trendek maradnak, a lakosság 29 millióra eshet.

Hoscsában a városháza felé vezető sétányt elesett katonák portréi szegélyezték egy októberi Reuters-látogatás idején. Egy idős asszony virágot helyezett el az egyik kép előtt, majd könnyeit törölte a hideg őszi reggelen. Az utcán többnyire középkorúak és idősek jártak.

Pancsuk szerint Hoscsa és a környező, mintegy 24 ezer lakosú járás 2022 óta 141 katonát veszített, és további 11-en estek el 2014 óta a kelet-ukrajnai, orosz támogatású fegyveresek elleni harcokban. A két megmaradt helyi iskola egyikének igazgatója, Marianna Hripa arról számolt be, hogy folyamatosan csökken az elsősök száma.

A végzősök mintegy 10 százaléka külföldre megy, többnyire fiúk. "A szülők még 18 éves kor előtt kiviszik a gyerekeiket az országból" – mondta Hripa. Kijev a háború idején megtiltotta a legtöbb 18 év feletti férfinak a kiutazást, augusztusban pedig Volodimir Zelenszkij elnök 22 évre emelte az életkori korlátot.

Ukrajna már a konfliktus előtt is demográfiai hanyatlással küzdött - emlékeztet a cikk. 2001-ben még meghaladta a 48 milliót a lakosság, ám az elmúlt évtizedekben sokan Nyugatra távoztak a gazdasági nehézségek és a korrupció miatt.

Az orosz invázió ezt a folyamatot felgyorsította. A Gazdaságstratégiai Központ szerint márciusban mintegy 5,2 millió, a háború kezdete óta távozott ukrán élt továbbra is külföldön, főként európai országokban – köztük Oroszországban, Németországban és Lengyelországban.

A szervezet úgy becsüli, hogy közülük 1,7–2,7 millió ember végleg kint maradhat, és a háború után hozzájuk még százezernyi felnőtt férfi csatlakozhat, akik jelenleg nem hagyhatják el Ukrajnát. Olekszandr Hladun, az akadémia demográfiai intézetének helyettes vezetője szerint a válságot súlyosbítja, hogy a menekültek között felülreprezentáltak a fiatal nők. Az ENSZ 2024-ben közzétett előrejelzései alapján Ukrajna népessége 2100-ra 9 és 23 millió közé zsugorodhat.

A hoscsai kórház szülészete 2023-ban elveszítette az állami finanszírozást, mert nem érte el az évi 170 szüléses küszöböt. "Volt egy gyermek, aki 15 perccel éjfél után született, így 169 lett" – mondta Pancsuk. Az osztályt most a városi költségvetés maradékából tartják fenn.

A háború kiszámíthatatlansága erősen visszatartja a családalapítást. Inna Antoniuk, a részleg vezetője szerint a hozzájuk érkező nők mintegy harmadának a férje szolgálatot teljesít. Közülük néhányan eltűntek vagy meghaltak. Miközben a keleti és déli frontvonalak lassan mozdulnak, az orosz erők fokozták az országos rakéta- és dróntámadásokat, amelyek széles körű károkat okoznak a civil, energetikai és katonai infrastruktúrában.

Pancsuk úgy látja, Hoscsa lakossága nem csökken látványosan, részben azért, mert az elnéptelenedő környező falvakból sokan a városba költöznek, ahogy bezárnak az iskolák, rendelők és más szolgáltatások. A Hoscsa­tól kevesebb mint 10 kilométerre fekvő Dulibi felé vezető úton több ház is elhagyatva áll.

A háború tovább növelte a megélhetési terheket, például a bérleti díjakat.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata