Újabb biztosításokba nyúl bele az MNB, ötpontos stratégiát hirdettek a magyar biztosítók

Túri Anikó (NGM): egy sor új szabályozás jön a biztosítási piacon

Csütörtökön tartja tizenötödik nemzetközi biztosítási konferenciáját az idén 35 éves Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában megjegyezte, hogy 2026-ban várhatóan több egyeztetésre lesz szükség a biztosítási szektor és a minisztérium között, mint idén, példaként említette az uniós jogszabályokat és a biztosítókat érintő pénzügyi javaslatcsomagokat:

• az eredetileg 2023 májusában előterjesztett Retail Investment Strategy (RIS) javaslatcsomag, amely az EU lakossági befektetőinek a tőkepiaci jelenlétét szeretné erősíteni, és az ösztönzők kérdéskörében már akkor nagy port kavart, hiszen jutaléktilalom bevezetését javasolta. Jelenleg úgy látni,

nem vezetnek be a biztosítási piacot érintő általános jutaléktilamat, kivéve a tanácsadás nélküli, például az úgynevezett „execution only” ügyleteket,

• a biztosítási szektort – sok más pénzügyi ágazat mellett - a hazai pénzügyi salátatörvények közül a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslat is érinti, amelyet jelenleg tárgyal a Parlament illetékes bizottsága, és a tervek szerint 2026. június 19-én lép majd életbe, a távértékesítésről szóló 2005-ös törvény helyébe lépve. Új rendelkezésként tartalmaz személyre szabott tájékoztatási követelményeket, az elektronikus úton történő tájékoztatás sajátosságaira, és az online interfészen keresztül kötött szerződésekre vonatkozó speciális szabályozást, például az egyszerű elállást lehetővé tevő funkció bevezetését,
• egy ma még nem ismert időpontban várható az uniós pénzügyi adatmegosztási keretrendszer-tervezet (FIDA) bevezetése is, amely egységes EU-s pénzügyi adathozzáférési keretet vezetne be, 2025 tavaszán indult meg róla a trilógus, de jelenleg még nagyon megosztottak a kérdéskörben a tagállamok,
• a biztosítókat érintő Szolvencia II. szabályozásban is várhatók technikai pontosítások egy 2026 folyamán megjelenő jogszabály formájában, amely arányossági intézkedéseket tartalmaz majd, a kis méretű és nem összetetett biztosítók szabályozását érintő változások hoz elő, jelentéstételei és felügyeleti módosítások, a pénzügyi helyzetre, a fizetőképességre és a likviditásra vonatkozó változtatások, és makroprudenciák,
• a 2026 őszi parlamenti időszakban jelenhet meg, és 2027 januárjában léphet hatályba a törvény a biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (IRRD) átültetéséről, amely egyedi és csoporszinten is elvárja a felkészülést az intézmény pénzügyi megingására, például helyreállítási és szanálási tervet is készíteniük kell a biztosítóknak – az még nem egyértelmű, hogy kell-e képezniük előre egy elkülönített szanálási vagyontömeget (a cseheknél, lengyeleknél valószínűleg a banki betétbiztosító feladata lesz a szanálás, Nyugat-Európában ez még nagyon képlékeny).

Sipos-Tompa Levente (MNB): napokon belül érkezik az MNB ajánlása a hitelfedezeti biztosításokra

Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank új felügyeleti alelnöke előadásában az MNB négy fő irányának a 1. stabilan, megbízhatóan működő szektort, 2. a fogyasztóbarát szemlélet erősítését, 3. az innováció támogatását, 4. fejlett felügyeleti módszerek alkalmazását jelölte meg. A felügyelet friss számait is ismertetve elmondta:

• 25 biztosító működik a magyar piacon, az év első három negyedévében 69 milliárd forint volt a szektor adózott eredménye (tavaly egész évben 48 milliárd volt), ami szavatolótőke-arányosan 7,3%-os megtérülést jelent. Fontos eredmény, hogy minden jelentősebb ágazatban élénkült, sőt élénk a verseny, a teljes piacon egyébként a top5 biztosító aránya 63%,
• a piac mérete nominálisan több mint duplájára emelkedett 10 év alatt: 2025-ben a díjbevétele fióktelepek nélkül is 2000 milliárd forint felett lesz, és az élet üzletág is „életre kelt”, és végre emelkedik idén a biztosítási piac penetrációja is: az első féléves adatok alapján 2,6%-on áll a GDP-arányos díjbevétel, amivel közelítjük a régió élmezőnyét,
• nő a biztosítók vagyona és benne az állampapírok aránya (52%), a 4200 milliárd forintnyi vagyonon belül 77% a hazai eszközök aránya, és az ESG-eszközök aránya is 7,6%-ra duplázódott 2024 végére, három év alatt; a szektor közel 1000 milliárd forint szavatoló tőkével rendelkezik, 13 intézmény tőkemegfelelése 200% feletti a Szolvencia II. szerint,
• zajlik az etikus 2.0 életbiztosítási koncepció átültetése, amely nagy feladat a biztosítók számára, de az MNB kitart az elvárásai mellett, és

pár napon belül közzéteszi a hitelfedezeti biztosításokra vonatkozó ajánlását, amely két lépcsőben, 2026. január 1. és 2027. január 1.-tól fogalmaz meg elvárásokat,

• előbbit az újonnan bevezetett termékekre, utóbbit a piacon lévő és maradó termékre alkalmaznák. Az új szabályozás lényege az, hogy magas szolgáltatási tartalmú és kedvező költségszerkezetű termékek legyenek a piacon, szélesebb körű fedezettel, költséglimitekkel, kevesebb elutasítással és kizárással,
• 2026 márciusában újra lesz lakásbiztosítási kampány, amely az eddigi tapasztalatok szerint jelentősen javította a lakásbiztosítási ár-érték arányt – a lakásbiztosítási területen megemlítette Sipos-Tompa Levente a bankok és biztosítók közötti standardizált adatmegosztást lehetővé tevő DLT megoldást, amely üzletileg hasznos, de a technológia még nem eléggé kiforrott,
• az MNB adatai szerint csökken és korosodik a közvetítői állomány, ezért a jegybank támogatja a létszámbővítést erősítő javaslatokat. A hatósági vizsgák sikerességi rátája 50-55% között mozog, a kétlépcsős vizsgáztatásra vonatkozó javaslatokat megkapta a jegybank, konzultációt folytat a kérdésben a piaci szereplőkkel.

A szabályozási kihívások között a MiCA kriptorendeletet (2024 decemberétől), a DORA digitális működési ellenállóképességről szóló rendelet (2025 januárjától), a SIU Megtakarítási és Beruházási Unió (2025-2030) szabályait, az etikus 2.0 koncepciót (2025-től, majd 2026 januárjától), a hitelfedezeti ajánlást (2026-2027-től), az AI-rendeletet (főszabály szerint 2026 augusztusától), a Szolvencia II felülvizsgálatot (2026-2027-től), illetve az IRRD helyreállítási és szanálási irányelv alkalmazást (2027 januárjától) említette Sipos-Tompa Levente.

Kerékgyártó Csaba (MABISZ): még mindig nem érte el a piac reálértéken a 2007-es díjbevétel-csúcsot

A MABISZ főtitkárságvezetője előadásában elmondta:

• a világ 25 legnagyobb biztosítójából 7 európai, az 50 legnagyobb életbiztosítóból 17 európai, az IAIS becslése szerint 7000 milliárd euró a szektor díjbevétele, és az USA adja ennek a 40%-át; az EIOPA 2309 Szolvencia II alá tartozó biztosítót tart számon Európában, de mintegy 7000 biztosító működhet a kontinensünkön,
• a 22 biztosítótársasággal, 13 fiókteleppel és 4 egyesülettel együtt 46 biztosító működik Magyarországon, közülük 27 a MABISZ tagja, a szervezet szerint nagyon élénk közöttük a verseny, a legfrissebb adatok szerint az Allianz a legnagyobb egyedi szereplő, csoporszinten pedig a Vienna Insurance Group,
• a szektor idei díjbevétele meghaladhatja idén a 2000 milliárd forintot (2025 milliárdról szól az aktuáriusi becslés), ugyanakkor ez reálértéken még mindig elmarad a 2007-es csúcstól; szerencsére

a díjbevételek nem csupán az inflációnak köszönhetően nőnek, hanem a szerződésszám is gyarapodik a piacon (kivéve a cascót),

• és az extraprofitadó kedvező változásának köszönhetően újra erőre kaptak az egyszeri díjas életbiztosítási termékek is,
• az életbiztosítási üzletág mintegy 2 millió, a nem-életbiztosítási 12 millió szerződéssel rendelkezik, a szerződésszám alapján az kgfb és a lakásbiztosítások szempontjából is az európai élmezőnyben vagyunk, az életág azonban ehhez képest lemaradt,
• a biztosítási piac élen jár a digitalizációban, miközben egy egész szabályozási cunamival kell megküzdenie, amely részben éppen a digitalizáció folytatódása előtt egyengeti az utat – meglátjuk, milyen sikerrel.

Holló Bence: összeállt a MABISZ új stratégiája

A MABISZ idén megválasztott elnöke a szervezet új stratégiáját ismertetve elmondta: alapvetésük, hogy 1. erős a verseny a piacon; 2. sok területen más szektorok szereplőivel versenyeznek a biztosítók; 3. magas a társadalmi bizalom a piac szereplői iránt; ugyanakkor 4. kettősség jellemzi a piacot a lefedettség területén (a nem-élet sokkal fejlettebb, mint az élet); 5. nagy kihívás a szektor számára az ügyfélkapcsolatok alacsony frekvenciája és a közvetlen ügyfélkapcsolatok korlátozottsága a jelentős közvetítői szerep miatt.

A MABISZ által kijelölt fő feladatok az alábbiak:

1. a protection gap kialakulásának a megakadályozása a lakásbiztosítási szegmensben a káros árverseny és szolgáltatásiszínvonal-csökkenés elkerülésével,
2. a kockázati életbiztosítások relevanciájának a növelése, amely lakossági és döntéshozói edukáció is szükséges, és a szociálpolitikai koncepciókba való becsatornázás,
3. a magánegészségügy fejlődésének a kulcsa az egészségbiztosítások erősítése – nem foglalkoznak a biztosítók az állami egészségüggyel kapcsolatos kérdésekkel, a modern magánegészségügyben viszont szerepet vállalnának, márpedig ilyen nem létezik biztosítás nélkül – jelenleg nő az ügyfelek és a kezelt esetek száma, a biztosítások aránya azonban nagyon kicsi, a biztosítóknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk – ehhez kiszámíthatóbb jogszabályi környezet is kell,
4. adózás: idén részben leírhatóvá vált az extraprofitadó, de a szűkülő likviditás miatt állampapír-vásárlással hosszú távon nem csökkenhető, ezért a MABISZ célja az, hogy a különadó 2027-ben kivezetésre kerüljön, emellett fontos feladat a jövedelmezőség javítása.
5. szabályozás és digitalizáció: ez lehetőséget ad a biztosítók számára az ügyfélélmény javítására, közvetlen ügyfélkapcsolat kiépítésére ma is, de szeretnének továbblépni a biztosítók az őket érintő szabályozás egyszerűsítésével.

Nem a szigorú szabályok enyhítése, hanem az egyszerűsítés, a piaci verseny és az innováció lehetővé tétele, ösztönzése a céljuk.

Címlapkép forrása: Portfolio