Durván levágták a Pest megyei cégek megújuló energiás EU-pályázati keretét

A „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel” című (VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 kódszámú) felhívást csütörtökön módosították számos helyen és mivel már bezárt pályázatról van szó, így nagyon valószínű, hogy a mostani módosítások jórészt a benyújtott támogatási igényekhez, azok belső tartalmához igazodnak. A támogatott projektkereső adatbázis szerint egyébként utoljára idén július 15-én hoztak nyertes támogatói döntéseket ennél a pályázatnál.

Összességében az rajzolódik ki a mostani módosításokból, hogy a tervezettnél kisebb lett a vállalkozások felőli érdeklődés, hiszen a 11,76 milliárdos támogatási keretre összesen 10,31 milliárd forintos lett a benyújtott támogatási kérelmek összege (205 kérelmet nyújtottak be) és ezt, illetve a már benyújtott kérelmek minőségét látva jócskán vágott a kiíró a támogatási keretösszegen.

Mindezek eredményeként a 205 pályázóból várhatóan nagyon sokan nem nyernek majd, hiszen a most 7,8 milliárd forintra vágott támogatási keretből 6,5 milliárdot már egyébként is elosztottak 30 projektre.

A fennmaradó 1,3 milliárd forintnyi keretből várhatóan még néhány tucat cég fog nyerni és így jutunk el oda, amit a bevezetőben is jeleztünk, miszerint eredetileg 170-320 nyertes céggel számolt a kiíró, de a most módosított feltételek mentén mindössze 50-110 cég nyerhet.

Több százzal kevesebb cég nyerhet tehát 1,5-50 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást és 1,5-50 millió forintnyi hitelt, mint amivel eredetileg számolni lehetett.

Az aktuális kifizetési adatbázis szerint egyébként a 30 projektre megítélt 6,5 milliárd forintnyi támogatásból egyelőre csak 1,4 milliárd forintnyit fizettek ki és számukra, illetve a még bírálatra váró projektek számára kedvező hír lehet, hogy a projektek megvalósítási határidejét jelentősen kinyújtották.

Mivel a tervezettnél jóval kevesebb cég nyer a pályázat keretében, így a fejlesztésekkel elérhető gazdasági hatásokat (megcélzott indikátorokat) is jócskán csökkentették:

• „Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése” indikátor esetében 13 658,97 CO2 egyenérték tonna helyett az új kiírásban már 8 952,77 CO2 egyenérték tonna szerepel
• A „További kapacitás megújuló energia előállítására” indikátor 9,57 MW-ról 5,24 MW-ra csökkent
• „A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség” vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatással indikátorok esetében a megcélzott érték mindkét esetben lefeleződött, azaz 0,04 PJ/év-ről 0,02 PJ/év-re csökkent.
• Az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés” mind a vissza nem térítendő, mind a visszatérítendő támogatással indikátor esetén még nagyobb mértékben: 0,04 PJ/év-ről 0,01 PJ/év-re esett
• A fentiek mellett kissé furcsa, hogy „A vállalkozások épületeinek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése vissza nem térítendő támogatással” és visszatérítendő támogatással indikátorok nőttek 1 762 955,99 kWh/év-ről 1 888 881,42 kWh/év-re.
• A „Primer energia felhasználás” indikátor esetében a célérték 1 335,41-ről 1 095,36-ra módosult
• „A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül” indikátor 82,57-ről 117,08-ra ugrott.

A szóban forgó pályázat keretében egyébként legalább 10%-os saját forrással, egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhető volt vissza nem térítendő támogatás valamint kölcsön. A pályázat pedig hozzájárul az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítására irányuló beruházások megvalósításához vissza nem térítendő támogatás és kölcsön formájában. Emiatt tehát a pályázat egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés és a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.