Kalapot emelnek a brüsszeliek a magyar kormány EU-s pénzköltési képessége előtt

Gyorsan költünk, lényeges kockázat nélkül

Gregorio De Castro, a brüsszeli testület Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatóságának (DG EMPL) főosztályvezető-helyettese ezt annak kapcsán mondta, hogy az EFOP 7 éves keretének 98%-át már elosztotta a magyar kormány, 70%-át pedig már ki is fizette a nyerteseknek, és ezzel a teljesítménnyel kiemelkedik az uniós mezőnyből. A pontos részletekről külön cikkünk:

Az elmúlt hetekben bevállalt pénzügyi korrekciók nyomán egyébként már a teljes 7 éves magyarországi keret 43%-át átutalta a Bizottság, ami az EU-átlagnál jobb. Az igazán kiugró teljesítmény a 7 éves keret kötelezettségvállalásokkal való lekötését jelenti, ami már 100% feletti. Bővebb részletek:

A vezető tisztségviselő ezzel együtt azt is kijelentette:

a gyors EFOP-os forrásfelhasználásnak egyelőre nem látszik a hátulütője sem, legalábbis a forrásfelhasználás menedzselésében.

Úgy fogalmazott: „nincsenek kritikusan fontos kockázatok az Operatív Program működtetésében”, … „az EFOP-nál nincs forrásvesztési kockázat, mert az indikátorok teljesültek, a remek projektmenedzsmentnek köszönhetően.”

Gregorio De Castro előadásában azt is kijelentette:

2004 óta az Európai Bizottság a magyar gazdaság egyik legnagyobb befektetője.

Ezt azzal indokolta, hogy a 2004-2006-os időszakban folyó áron az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA), a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Területi Együttműködési Programokban (ETE) összesen 2,84 milliárd eurót költött el, ami a 2007-2013-as időszakra 25,3 milliárd euróra ugrott. A mostani 2014-2020-as ciklusban 21,9 milliárd euróról beszélünk, a 2021-2027-es ciklusban pedig a Bizottság javaslatai szerint 20,1 milliárd euró jutna.

Ez tehát együtt mintegy 70 milliárd eurót tesz majd ki, amiből az ESZA forrásai 13,6 milliárd eurót tesznek ki.

Mik az eddigi főbb eredmények?

A Bizottság szakértője arra is kitért előadásában, hogy a 2014-2020-as ciklusban eddig mik a szociális szektorbeli projektek eredményei. Emlékeztetett rá, hogy a programok kapcsán azt tervezték a magyar hatóságok, hogy a gyermekgondozás és oktatás-képzés során mintegy 80 ezer helyet támogatnak, illetve a fejlesztések során mintegy 776 ezer magyar embernek javulnak az egészségügyi ellátással kapcsolatos keretei.

Ezek tükrében eddig a magyar hatóságok a következő eredményeket jelentették le Brüsszelnek:

• Eddig a különféle EFOP-programokban mintegy 263 ezer ember vett részt
• 37 ezer régóta munkanélküli embert vontak be programokba
• 39 ezer olyan fiatalnak tudtak segíteni az Ifjúsági Garancia keretében, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak
• 10 ezer hátrányos helyzetű embert is be tudtak vonni a programokba
• több mint ezer hajléktalannak segítettek a támogatási konstrukciók keretében.
• 52 ezer ember szerzett valamilyen képesítést a különféle programok segítségével.

Mi várható a 2021-2027-es ciklusban?

A főosztályvezető-helyettes arra is kitért, hogy mi várható a következő uniós költségvetési ciklusban. Emlékeztetett arra, hogy a Bizottság másfél évvel ezelőtti javaslata szerint az ESZA+ keretét 101,2 milliárd euróra kellene növelni, amiből folyó áron 4,8 milliárd eurót kaphatna Magyarország. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő uniós ciklus mielőbbi gördülékeny itthoni elindítása érdekében a tervezést mielőbb el kell végezni, illetve szoros együttműködésre van szükség a Bizottsággal is. A 2021-2027-es ciklusra várható források kapcsán a konferencián elhangzott további információk:

Emlékeztetett arra, hogy az ESZA-források legalább 25%-át a társadalmi befogadással kapcsolatos projektekre kell fordítani, benne legalább 2%-ot a leginkább hátrányos helyzetű emberekre (EU-s átlagos cél 4%), illetve arra is, hogy 2 éve az állam –és kormányfők két éve Göteborgban már elkötelezték magukat a Szociális Jogok Európai Pillére 20 alapelvének betartása mellett, ha valamilyen szociális területi lépést, reformot hajtanak végre. Ez a 20 alapelv az ESZA-források programozása kapcsán is lényeges, ahogy az Európai Szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások is – figyelmeztetett. Utóbbi azt jelenti, hogy a 2021-2027-es ESZA-forrásokat az állam- és kormányfők által jóváhagyott ajánlások mentén kell megtervezni.

A Magyarországnak szóló 2019-es országspecifikus ajánlások a szociális területen ezek voltak:

• folytatni kell a leginkább sérülékeny társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációját a képzési helyzetük javításán keresztül
• javítani kell a szociális ellátórendszer és a munkanélküliségi ellátás adekvát jellegét (túlságosan rövidnek tartja a tagállamok közössége a 3 hónapig járó álláskeresési támogatást az elvesztett munkahely esetén)
• javítani kell a hátrányos helyzetű, különösen a roma származású fiatalok oktatásban való részvételét és csökkenteni kell a szegregációs jellegű oktatási kereteket
• erősíteni kell az egészségügyi ellátórendszer preventív jellegét és az alapellátás intézményi kereteit.

A brüsszeli tisztviselő jelezte, hogy az Ursula von Der Leyen-vezette új Bizottság már jövő január közepén előáll egy kommunikációval, hogy az új célokat hogyan kell megvalósítani, így például egy cselekvési tervet is lefektet majd, hogy a Szociális Jogok Európai Pillérében megfogalmazott célokat hogyan kell elérnie az egyes tagállamoknak.

Címlapkép forrása: Ute Grabowsky/Photothek via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.