Jó hír Magyarországnak: kis EU-s forráscsökkenéssel megúszhatja az egyik fontos területünk

Amennyiben összevethető árak mentén gondolkodunk arról, hogy ez az említett 4,3 milliárd eurónyi potenciális ESZA+-forrás mit jelent, akkor a Portfolio kalkulációi szerint nagyjából 15%-os forráscsökkenés rajzolódik ki 2018-as fix árak mellett. Ez kisebb lenne, mint ami összességében a felzárkóztatási forrásoknál kinéz Magyarországnak az Európai Bizottság által letett javaslatból (a maximális, 24%-os forráscsökkenés reál értelemben 2018-as árak mentén). Nyilván az is fontos, hogy a Brüsszelből várható uniós forrásokhoz mekkora kötelező magyar állami forrást kell programozni, mert ez is enyhíti az itthon ténylegesen humánerőforrás fejlesztésre elköltött pályázati keret csökkenését.

Mindenesetre a helyettes államtitkár által említett kilátás összhangban van azzal, amit Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy februári interjúban már vázolt, miszerint jobban jöhet ki a humánerőforrás terület az EU-pénzek várható vágásából, mint maga az ország. Folyó áron egyébként a mostani ciklusban az ESZA-ból mintegy 4,63 milliárd eurónyi forrást kap Magyarország, ennek döntő része az EFOP-ban csapódik le (magyar önrésszel együtt mintegy 960 milliárd forint), de több más fejlesztési programban is vannak ESZA-források (pl. GINOP). A Bizottság tavaly májusi javaslata szerint folyó áron 4,8 milliárd euróra számíthat Magyarország a 2021-2027-es ciklusban, azóta intenzív tagállami vita zajlik magáról a 7 éves uniós költségvetési keretösszegről és annak belső megoszlásáról is, benne a kohéziós célú források belső arányáról és feltételekhez kötéséről.

Huszár Richárd azt emelte ki, hogy a fent említett (feltehetően a tagállami javaslatokból kalkulálható, 2018-as fix árakra számolt) 4,3 milliárd eurós EU-s pénztömeg fókuszát a szegénység elleni küzdelem, a családvédelmi intézkedések, az egészségügyi és oktatási fejlesztések, valamint a munkaerőpiaci alkalmazkodás teszi majd ki. Cél természetesen az is, hogy a humánerőforrás intézményekben dolgozók életkörülményei is javuljanak.

A 2021-2027-es uniós ciklusban az Európai Bizottság útmutatása alapján az ESZA+ alapból elérhető források legalább 25%-át a társadalmi befogadás célrendszerére kell fordítani (ezen belül legalább 2%-ot a leghátrányosabb helyzetű emberek segítésére). 

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.