Az EU végül felkente a nukleáris energiát is
Uniós források

Az EU végül felkente a nukleáris energiát is

Portfolio
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.

A nukleáris energia előtérbe helyezése egyértelműen jelzi az európai hozzáállás változását az energiaforrással kapcsolatban, amelyet a 2011-es fukusimai katasztrófa után sokan elutasítottak. A Franciaországot és főleg kelet-európai tagállamokat, köztük Magyarországot tömörítő csoport október 10-én hivatalos javaslatot fog benyújtani az EU számára,

amelyben a nukleáris energia „központi szerepének” elismerését kérik, és biztosítani kívánják, hogy ez megfelelően integrálva legyen az új energiaszabályozási javaslatokba.

Ezzel szemben több EU-ország, köztük Németország, Ausztria és Dánia, attól tart, hogy a nukleáris energia túlzott támogatása elvonja a forrásokat a megújuló energiaforrásoktól, amelyek gyorsabb, olcsóbb és tisztább módjai a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének. Leonore Gewessler, Ausztria klímaügyi minisztere kifejezte aggodalmát, mondván, hogy

a nukleáris energia hatalmas állami támogatásokkal maradt életben anélkül, hogy gazdaságilag fenntartható modellje lenne, míg a megújuló energiaforrások költségei jelentősen csökkentek.

A hétfő késő este elfogadott szöveg az EU hivatalos tárgyalási mandátumát határozza meg a novemberi azeri COP29 klímacsúcsra, amelynek célja, hogy az EU az egyik legambiciózusabb tárgyalófélként jelenjen meg. Az EU tisztviselői szerint azonban a nukleáris energia körüli vita elvonta a figyelmet az EU saját energiamixének kérdéseiről és a nemzetközi klímafinanszírozáshoz való hozzájárulásáról.

A COP29 egyik központi témája a leginkább sérülékeny országok számára nyújtandó klímafinanszírozási célkitűzés lesz.

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében közel 200 országnak meg kell állapodnia egy új finanszírozási összegben 2024-re, ami miatt a COP29 kulcsfontosságú lehet a célkitűzés meghatározásában.

A fejlődő országok 1000-1300 milliárd dollárnyi támogatást kérnek, ám a fejlett országok, köztük az EU, óvatosak a további nyilvános források biztosításával kapcsolatban.

Több EU-ország, köztük Finnország, azzal érvel, hogy az adományozók körét ki kellene terjeszteni olyan országokra is, mint Kína, Szingapúr és Szaúd-Arábia, amelyek gazdaságilag fejlettek, de az ENSZ régi kritériumai alapján még mindig fejlődő országoknak számítanak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
RSM Blog

Fókuszban a KKV-k

A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe kiemelten fontos, ezért nem véletlen, hogy a társasági adó rendszerében is számos adóalap- és adókedvezmény érhető el kimon

SZOMBATHELY - Finanszírozás a gyakorlatban

SZOMBATHELY - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 13.

Portfolio Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2025

2025. október 14.

EGER - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 15.

SZEKSZÁRD - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet