A Budapesti Nyilatkozat sem váltja meg az Európai Uniót

A dokumentum, amely valójában nem egy kötelező érvényű jogalkotási terv, csak egy állásfoglalás, célja, hogy megfesse az irányt, mely szerint az EU választ ad az új geopolitikai kihívásokra, miközben tovább erősíti a gazdaság fenntarthatóságát és innovációs képességét. A Budapesti Nyilatkozat leginkább a tavaszi Enrico Letta volt olasz kormányfő által készített, valamint Mario Draghi korábbi EKB-elnök őszi jelentésin alapszik. A magyar elnökség által még júliusban beterjesztett e-mobilitási tervből nem emeltek át elemeket a szövegbe.

A visszafogott nyilatkozat hangsúlyozza a közös fellépés szükségességét, mivel az európai vezetők szerint a versenyképesség terén tapasztalható lemaradás mind az EU-n belüli, mind a globális színtéren sürgős beavatkozásokat igényel.

A dokumentum egyik kulcsfontosságú üzenete az egységes piac mélyítésének és a szabályozási terhek csökkentésének fontossága.

A szöveg szerint az európai gazdaság hajtóereje továbbra is az egységes piac, amely a nyilatkozat szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá tehető a meglévő akadályok lebontásával és az új technológiák integrációjával – amelyekre már a Draghi- és Letta-jelentések is különböző reformjavaslatokat tettek.

A tőkepiaci unió felgyorsítása, azáltal a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése a legkiemelkedőbb eleme a tervnek, mégha a megvalósítás kapcsán határidőt és menetrendet nem tartalmaz a nyilatkozat.

A Budapesti Nyilatkozat 12 pontban fogalmazza meg a versenyképesség növelésére irányuló kulcsfontosságú intézkedéseket.

A szöveg az Európai Bizottság feladatául tűzte ki, hogy 2025 közepéig átfogó stratégiát mutasson be az egységes piac mélyítésére, amely konkrét mérföldköveket és ütemtervet tartalmaz.

Ez a stratégia nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad áramlását kívánja elősegíteni, hanem a digitális gazdaság és a munkaerőpiac jobb integrációját is célozza. A tőkepiacok uniójának megvalósítása a legalapvetőbb cél, hiszen az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az innovációs projektek jelenleg nem férnek hozzá elegendő tőkéhez.

Ez az elem a következő öt évben a különböző becslések szerint 10-12 ezer milliárd eurónyi (vagyis közel 5 000 000 milliárd forintnyi) uniós megtakarítást irányíthat a tőzsdéken, értékpapírokon keresztül az EU gazdaságába.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt heti beszédében hangsúlyozta, hogy az európai pénzügyi piacok széttagoltsága akadályozza a hatékony tőkeáramlást. Az európai háztartások megtakarításai nagy arányban alacsony hozamú betétekben ragadnak, míg az innovációs projektek és a feltörekvő vállalkozások finanszírozási hiánnyal küzdenek. Lagarde szerint egy egységes európai értékpapír-piaci felügyelet létrehozása kulcsfontosságú lépés lenne, amely lehetővé tenné a megtakarítások hatékonyabb áramlását a hosszú távú beruházások irányába.

Emellett a Budapesten elfogadott szöveg az ipar modernizálása és a dekarbonizáció előmozdítása révén az EU igyekszik megőrizni vezető szerepét a globális klímapolitikában, miközben biztosítja a gazdasági növekedés feltételeit.

A zöld szabályozási tervek visszavágása már elindult

A szabályozási terhek csökkentése már tavaly szeptember óta kiemelt prioritása az Európai Bizottságnak, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A budapesti állásfoglalás pedig újra pálcát tör a terv mellet, és itt meglepően gyorsan lépéseket is tesz Brüsszel a többéves előkészítési szakasz zárásaként.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy 2025 első felére az adminisztratív kötelezettségeket legalább 25%-kal csökkentik.

A novemberi budapesti uniós csúcs után megismert részletek szerint az intézkedéscsomag magában foglalja a környezetvédelmi szabályozások egyszerűsítését is, amelynek célja az átfedések megszüntetése és a jelentési kötelezettségek átláthatóbbá tétele. A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) és a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) szabályozásait egy „omnibusz” jogszabályba kívánják összevonni, hogy a vállalkozások kevesebb időt és erőforrást fordíthassanak adminisztrációra.

Máshol viszont érdemi lépések nem történtek a november eleji budapesti csúcstalálkozó óta.

Bár az ipari ágazatok dekarbonizációja és az energiafüggetlenség elérése szintén a nyilatkozat kiemelt elemei közé tartozik, új lépésekről egyelőre még csak tárgyalások folynak. De ezek sem újkeletűek: az uniós egyeztetések a koronavírus-járványra létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) valamint az energiaválság kezelésére létrehozott RePowerEU programok mentén több éve folyamatosak.

Az EU célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, miközben biztosítja az energiaellátás biztonságát és megfizethetőségét. Az Energiaunió létrehozása alapvető fontosságú a megújuló energiaforrások arányának növelése és az energiahatékonyság javítása érdekében. A nyilatkozatban szerepel a körforgásos gazdaság előmozdítása és a nyersanyag-függőség csökkentése is, amely a másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztésével és az ellátási láncok diverzifikációjával érhető el. Ezek is megjelentek már a Versailles-ben és Granadában elfogadott versenyképességi állásfoglalásokban, és már az elmúlt években a termékútlevelek bevezetéséről szóló döntés, vagy a Mercosur-tárgyalások idei újjáéledése a fő csapásirányok.

Az innováció támogatása szintén meghatározó része a nyilatkozatnak. Az EU célja, hogy globális vezető szerepet töltsön be az áttörést hozó technológiák, például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és az adatgazdaság terén. Szintén nem új célkitűzés, hogy

a kutatás-fejlesztési ráfordításokat a GDP 3%-ára kívánják növelni 2030-ig, míg az oktatás és az innovációs ökoszisztéma megerősítésével igyekeznek elősegíteni a fiatal vállalkozások növekedését.

A Budapesti Nyilatkozat egyébként deklaráltan főleg nem új célkitűzéseket határozott meg, hanem hangsúlyozza a meglévő stratégiák felgyorsításának és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés szükségességét. Így a dokumentum elismerése annak, hogy sok tekintetben a korábbi nyilatkozatok folytatásának tekinthető, mégis rávilágít arra, hogy az eddigi eredmények nem elegendők a kívánt gazdasági és fenntarthatósági célok eléréséhez.

A Draghi- és Letta-jelentések versenyképességi reformterveinek megvalósításában igazán új lendületet az új Európai Bizottság felállása hozhat: a júniusi választások óta csak ügyvivő kollégium volt, december 1-től viszont az új biztosok már felveszik a munkát.

Egyelőre a december 19-20. között tartandó brüsszeli formális EU-csúcs napirendjén nem látszódnak fajsúlyos döntések, amelyek akár a budapesti, akár az egyéb uniós versenyképességi terveken alapulnának, de ez a következő felgyorsulhat a második von der Leyen-féle Bizottság munkába állásával.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.