Tovább puhítanák az EU-tagok az új agrártámogatási rendszert

2019. május 15. 09:34    
nyomtatás
 
A tagállamok többsége együtt tudna élni az Európai Bizottság által a 2021-2027-es ciklusra javasolt új agrártámogatási modellel, de az eddigieken felül is puhítanának még rajta, mielőtt rábólintanának a megfelelésen alapuló rendszerről a teljesítményalapú politikára való áttérésre - derült ki az uniós agrárminiszterek KAP-reformról szóló keddi nyilvános brüsszeli ülésén a Bruxinfo összefoglalója szerint. A Nagy István magyar agrárminiszter által az ülésen szorgalmazott információkról külön cikkünk az Agrárszektor társoldalunkon itt érhető el.


Április elején nagy többséggel fogadott el az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. A vitáról és az elfogadott javaslatok tartalmáról akkor bővebben is beszámoltunk.

A fentieket követte a keddi brüsszeli agrárminiszteri nyilvános európai tanácsi vita, amelynek főbb információi saját kiegészítéseinkkel:
  • Már nincs elég idő júniusig arra (addig tart a román soros elnökség), hogy a szakminiszterek az Európai Tanácsban részleges alkut kössenek a következő uniós ciklus agrárpolitikájáról, így a kérdés előreláthatóan az idei év második felének finn soros EU-elnökségére marad a lap szerint.
  • Közben az is lényeges, hogy Nagy István magyar agrárminiszter szerint az alábbi három jogalkotási javaslatról csak a következő többéves keretköltségvetésről kötött politikai megállapodás után lehet elfogadni. "Felelősségteljes döntést csak a közös agrárpolitikai források ismeretében lehet meghozni". Korábbi Bruxinfo-beszámoló szerint a keretköltségvetésről szóló egyeztetéseken inkább csak alibizés zajlik, így elképzelhető, hogy a végső alku majd csak a 2020 második felében esedékes német soros elnökség alatt születik meg.
  • A keddi vitán a Brüsszel által javasolt új támogatási modell állt a középpontban, ami a jelenlegi, szabályoknak való megfelelésen alapuló rendszerről elmozdul az eredményekre összpontosító, teljesítményalapú agrárpolitikára, a KAP mindkét (piaci és vidékfejlesztési) pillérében. Az új rendszer három főbb alkotóeleméről szólt a vita: az éves célkitűzések (mérföldkövek) meghatározásáról, az ezeknek a teljesülését ellenőrző éves záróelszámolásról, a céloktól való esetleges eltérés tűréshatáráról, illetve a javaslat szerint a 7 évre az egyes beavatkozások számára előre rögzített fajlagos összegről (egységösszeg).
  • Az összefoglaló szerint a keddi vitán bebizonyosodott, hogy további módosításokra lesz szükség a következő hetekben, mielőtt a kormányok beadnák a derekukat. Ennek egyik jele az, hogy a miniszterek túlnyomó része ellenzi az egyéves mérföldkövek meghatározását és az évenkénti jelentési kötelezettséget a nyomonkövetéssel. A többség kétéves rendszerességgel követné nyomon a célok teljesítését, míg mások - köztük a magyarok - a hét év alatt összesen két számonkérést támogatnak, egyet félidőben, egyet pedig az időszak végén, a zárás során.
  • A román javaslat a Bizottság által javasolt 25 százalékról magasabb szintre (2022-ben 45%, 2023-ban 40%, 2024-től 35%) emelte az úgynevezett tűréshatárt, vagyis a mérföldkövektől való ilyen mértékű eltérést nem kellene még részletesen megmagyarázniuk évente a tagállamoknak. Sokan támogatták a 35 százalékos román javaslatot (Nagy István 50%-os eltérést javasolt), illetve a magasabb szintről induló degresszivitást (évről-évre csökkenő mértékű szint). Phil Hogan uniós agrárbiztos szerint EU-szinten elkerülhetetlen közös célkitűzések meghatározása (a Bizottság javaslatában kilenc ilyen van), "máskülönben el is felejthetjük a közös agrárpolitikát" és azt is hangsúlyozta, hogy ha vannak célkitűzések, akkor azoknak a teljesülését valahogy mérni is kell.
  • Számos kritika érte a Bizottságnak azt a tervét is, amelynek értelmében a nem terület-, illetve nem állatállomány-alapú minden egyes intervencióhoz rögzítenék a fajlagos támogatási összeget, amin utána csak indokolt esetben lehetne változtatni. Eleve a román soros elnökségi papír is úgy fogalmazott, hogy ez a megoldás "a nem területi-, illetve állatállomány-alapú beavatkozások, például többéves projektek esetében a tervezés kevésbé tűnik pontosnak".
  • A német delegáció vezetője megkérdőjelezhetőnek nevezte az egységes összeg koncepcióját, a magyar miniszter pedig ellenezte, hogy hét évre előre meghatározzák a támogatások fajlagos összegét. Nagy István úgy vélte, hogy az új, teljesítmény-centrikus támogatási modell jelentős nehézséget okoz a KAP első pillérének (közvetlen jövedelemtámogatások, piaci támogatások) végrehajtásában.
  • Több miniszter is azon aggodalmának adott hangot, hogy ha nem könnyítenek tovább a rendszeren, az az egyszerűsítési szándékával ellentétes hatást fejtene ki, így a gazdák és az intézmények számára túlbonyolítva a végrehajtást. Phil Hogan válaszában viszont arra emlékeztette a minisztereket, hogy a jelenlegi megfelelési rendszerben éves szinten kell jelentéseket írni, és a Bizottság új támogatási rendszerre vonatkozó javaslata éppen ezt szüntetné meg. "Ha valaki azt állítja, hogy sokkal bonyolultabb rendszert hozunk létre, az nem olvasta a javaslatomat" - emeli ki a beszámoló.

Tovább puhítanák az EU-tagok az új agrártámogatási rendszert


Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon 2019. április 27-én.


Címlapkép és kép forrása: MTI/Vajda János
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium