Brexit: most akkor behódolt vagy blöffölt Merkel?
Merkel egyébként a szó szerinti tudósításokban azt mondta: a tartalékmegoldás kérdését az EU és az Egyesült Királyság hosszú távú kapcsolatait körvonalazó politikai deklaráció keretei között látja rendezhetőnek és semmiképpen nem kívánja újranyitni a kilépési megállapodást, amelyben egyébként benne van a tartalékmegoldás, mint egy jövőbeli biztosíték az északír-ír határellenőrzés minden esetben történő elkerülésére.
Valójában tehát Merkel biztatónak tűnő szavai ellenére semmi sem változott, így tehát egy "nesze semmi, fogd meg jól" típusú talányos kijelentésről lehet szó. Ezzel egyébként a londoni kormányfői hivatalban is tisztában lehetnek, hiszen például a berlini kijelentés után "hűtő" kommentárt kapott onnan a Politico. A reggeli hírösszefoglalóban azt írják, hogy a brit kormányfői hivatal szerint az elmúlt évtizedben túl sok reményt fűztek ahhoz, hogy Merkel majd segít bizonyos dolgokban, de sokszor csalódtak és most nincsenek illúzióik. Azzal egyébként, hogy Merkel a sajtótájékoztatón is világosan megmondta: a kilépési megállapodás nem tárgyalható újra, márpedig abban van rögzítve a tartalékmegoldás, lényegében Johnson eddigi legfőbb követelésének mondott nyilvánosan ellent a német kancellár.
Emellett az is figyelemre méltó, hogy tegnap a párizsi köztársasági elnöki palotában tartottak újságíróknak egy háttérbeszélgetést (Johnson ma megy Emmanuel Macronhoz bemutatkozó látogatásra) és szintén a Politico írja azt, hogy a hivatal emberei kijelentették:az alapforgatókönyv az, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni az Egyesült Királyság október 31-én az Európai Unióból.
Ennek oka, hogy a megállapodásnak része és része is marad a britek által kifogásolt tartalékmegoldás, azaz nem fogják újratárgyalni a kilépési megállapodást. Merkel egyébként tegnap meg is mondta a mellette álló Johnsonnak a sajtótájékoztató során:újra és újra elmondtuk, hogy fel vagyunk készülve a megállapodás nélküli brit kilépésre.
Mi ez az északír tartalékmegoldás, ami a viták fő forrása? Boris Johnson az elmúlt hetekben vehemensen azt követelte, hogy a tavaly novemberben Theresa May által kötött 585 oldalas EU-s kilépési megállapodásból (Withdrawal Agreement) vegyék ki az északír-ír tartalékmegoldást, így tehát lényegében azt is követelte, hogy tárgyalják újra az anyagot. Az EU ezt minden esetben kategorikusan kizárta, érthető okokból, hiszen egy ilyen vészhelyzeti/tartalék megoldás nélkül egyelőre nem látszik, hogy hogyan lenne garantálható az északír-ír szárazföldi határ átjárhatósága fizikai határellenőrzés nélkül. A vészhelyzeti megoldás azt jelenti, hogy aktiválása esetén az egész Egyesült Királyság a vámunióban maradna az EU-val addig, amíg nem találnak ki a felek valami jobb megoldást (akár valamilyen kipróbált, megbízható technológiai újításon keresztül végzett határellenőrzés formájában, de ez még a "fasorban sincs", vagy egy átfogó EU-brit kereskedelmi megállapodás váltaná le a vészhelyzeti megoldást, de egy ilyen kidolgozása sok évbe telik). A vészhelyzeti megoldás a megállapodásos uniós kilépést követő átmeneti időszak (idén november 1-től 2020. december 31-ig) után, azaz 2021. január 1-től lépne hatályba és addig tartana, amíg a két fél nem talál ki valami jobbat. A vészhelyzeti vámuniós megoldással azt érné el az EU és Írország is, hogy továbbra is azonos szabályrendszer vonatkozna az északír és az írországi területekre, így a kereskedelempolitikában nem kellene külön ellenőrző pontokat felállítani a határokon, védendő az EU közös belső piacát. Ezzel az 1998-as nagypénteki egyezménynek is meg lehetne felelni, ami tiltja a fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését az északír-ír határszakaszon. A vészhelyzeti vámunióból az Egyesült Királyság és az EU sem léphet ki egyoldalúan, csak úgy, ha mindketten egyet értenek ebben például amiatt, mert megszületik az átfogó kereskedelmi megállapodás. Mivel nincs konkrét időhatározó sem hozzárendelve ehhez a vámunióhoz, ezért hangoztatják a keményvonalas Brexit-pártiak, hogy ez a megoldás akár véglegesen is beleragasztaná a vámunióba az Egyesült Királyságot, így az képtelen lenne önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi részével. Ez nyilván igaz, de az EU csak így tudja elérni, hogy a közös szabályrendszert az Egyesült Királyság is tartsa be saját kilépése után addig, amíg nincs jobb megoldás, hogy az északír-ír határon ne álljon vissza a határellenőrzés.
Így tehát jelen állás szerint nagyon úgy tűnik, hogy Johnson első két miniszterelnöki bemutatkozása a két európai nagyhatalomnál nem jár sikerrel, azaz amint várható volt: nem ijednek meg sem Berlinben, sem Párizsban (sem Brüsszelben) a no-deal Brexittel való fenyegetőzéstől.Az EU27 tehát továbbra is arra vár, hogy London engedjen a huzavonában, azaz a brit kormány álljon elő valamiféle hiteles javaslattal a tartalékmegoldás kezelésére (illetve talán arra is várnak, hogy vagy megbukjon Johnson, vagy a parlament korlátozza be a Brexit terén befutható mozgásterét). Lényegében tehát továbbra is az a valóság, hogy az EU27 egységes és nem fogja újratárgyalni a kilépési megállapodást és azt várják, hogy a brit kormány mozduljon el a mostani keretektől valamilyen kompromisszumos irányba (pl. tartósan vámunióban és/vagy egységes piacban maradás felé, ezekre utalt Merkel a politikai deklaráción keresztüli patthelyzet-feloldással).
Johnson a tegnapi sajtótájékoztatón a tartalékmegoldás helyett felvetett egyéb megoldásokat is ("például előzetes elektronikus ellenőrzési és egyéb technikai lehetőségek"), de ezek a jelek szerint az EU27 számára továbbra is hiteltelenek, illetve a gyakorlatban még nem kipróbált megoldások. Emiatt erősen kétséges, hogy ilyen irányba hajlandó lenne engedni az uniós közösség a pszichológiai játszmában.Johnson egyébként azt is jelezte, hogy hamarosan "némileg pontosabban" ismertetik majd a brit javaslatokat, a többi között Greg Hands konzervatív parlamenti képviselő, volt kereskedelempolitikai államtitkár vonatkozó jelentésében. Erre tehát érdemes figyelni majd, de valószínűleg nem ez hozza el az áttörést a Merkel által jelzett következő 30 napban az EU-brit huzavonában.
Címlapkép forrása: Carsten Koall/Getty Images

Megmozdult Európa: csattanós választ adhatnak az amerikai béketervre
Már zajlanak a tárgyalások.
Itt robbanhat a következő befektetői őrület – Ezek a részvények lehetnek az új bajnokok
Mutatjuk a lehetőségeket.
Váratlan lépést tett Ursula von der Leyen – Ez sokakat meglepett
Várták, mégsem ment el egy eseményre.
Mérnökök ezrei repültek a tech-óriásnál: így változtatja meg az AI a munkaerőpiacot
A cégek igyekeznek óvatosan fogalmazni, de nehéz ezt másként értelmezni, mint az AI hatását.
"Kell egy pofon Európának, hogy észhez térjen"
"Az állam és a privát szféra összefonódása akkora versenyhátrány Magyarországnak, ami sehol máshol nincs, ez szuper extrém az Európai Unió más országaihoz hasonlítva." Szabó Balázs,...
Olcsó energiát akarunk? Tekintetünk a Napra vessük!
A nyári napokon a napenergia annyira olcsó, hogy egy egységnyi energia előállítása kevesebbe kerül, mint bármilyen más forrásból - derül ki egy most publikált tanulmány
Nem is drága a digitális nomád élet?
Valamivel több, mint egy éve két ismerősöm, Tóni és Jucus úgy döntöttek, hogy másfél évig digitális nomádkodnak. Digitális nomádság alatt azt értjük, ha valaki ugyanazt a pénzkereső t
Bordeaux, a "napelemváros"
2026-ra a város áramigényének 41%-át szeretné megújuló energiából fedezni, napelemekkel borítva középületeit, köztereit és még a kerékpárutakat is.
GINOP Plusz a ciklus végén: lesz még mire pályázni a választások után?
Sok pályázó fejében ott motoszkál a kérdés: "Ha most lemaradok, majd a választások után úgyis nyílik egy újabb nagy GINOP-csomag... igaz?"
Az EU Bíróság ítélete a minimálbér irányelvről: korrekció vagy megerősítés?
Az Európai Unió Bírósága 2025. november 11-én hozott ítéletével pont került a Dán Királyság által megtámadott, a megfelelő minimálbérek biztosításáról szóló (EU) 2022/2041 irányelv
Uptrading: válságban váltunk drágább FMCG-re?
A kis luxus paradoxona azt a jelenséget írja le, amikor válság idején bizonyos prémium termékek kereslete nem csökken, hanem növekszik. Ez különösen hangsúlyos az FMCG-szektorban, ahol a minde
Örömhír az autóvásárlás előtt állóknak: Olcsóbbak az autóhitelek, ideje a gázra lépni!
2025-ben ugyan az autóárak tovább drágulnak, ebben semmi meglepő nincsen. Viszont ami remek hír az autóhiteleseknek: a kamatok folyamatosan csökkenő pályán vannak. Mutatjuk, mik a piac legfontos
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!
Kiderült, mire készülnek a magyarok a pénzükkel – Megszólalt az Erste vezérigazgató-helyettese
Cselovszki Róberttel beszélgettünk.
Példátlan beruházási hullám indult: ezermilliárdokat tolnak a magyar agráriumba
Most van itt a fejlesztések ideje.
Kiderült, mennyivel nőhetne valójában a rezsi, ha leválnánk az orosz gázról
A szerdai Checklistben a láthatatlan árrobbanás titkai.


