EURHUF USDHUF BTCUSD BUX OTP MOL RICHTER MASTERPLAST MTELEKOM OPUS

Mire jó a védőoltás?

Portfolio

2014. november 01. 11:49

A fertőzések kockázatát már néhány alapvető tisztasági - higiénés - rendszabály betartásával lehet csökkenteni, például kellő gyakorisággal, megfelelő alapossággal végzett szappanos kézmosással. Hatékonyabb megelőzést tesznek lehetővé a védőoltások, amelyek súlyos betegségek ellen nyújtanak védelmet.

Számos fertőző betegség ellen védettséget lehet szerezni megbetegedés árán is. Míg a betegség lezajlik, az immunrendszer megtanulja felismerni és leküzdeni a kórokozót, megtanulja, hogyan lehet védekezni ellene. Ha ismét találkozik ugyanezzel a kórokozóval, azonnal tudja mozgósítani a védelmi rendszerét, így a betegség átvészelése nélkül elkerülhető a fertőzés, és megelőzhetők a pusztító járványok.

Tanulás - kisebb kockázattal

A védőoltással kialakított védettség lényegesen kevesebb kockázattal jár, mint a betegség átvészelése, és fölkészíti az immunrendszert a védekezésre. A korszerű vakcina a kórokozó kulcsfontosságú részeit tartalmazza, ezek fertőzést nem okoznak, de alkalmasak a mikroorganizmus azonosítására, és arra késztetik az immunrendszert, hogy készítsen ellenanyagokat és memória sejteket az adott kórokozók ellen. Így később, ha az élő, vad mikroorganizmussal találkozik a szervezet, akkor késlekedés és megbetegedés nélkül mozgósítható lesz az immunvédelem.

Influenza - évente új vakcina

Az influenzás fertőzésért a rendkívül változékony influenzavírusok okolhatók. Három csoportja van:

az A és B típusú influenzavírus felelős a minden télen kialakuló, légúti megbetegedést okozó járványokért, a kórházi elhelyezést igénylő súlyos állapotért, a nem ritka halálos kimenetelért,
a C típusú influenzavírus csak enyhe légúti tüneteket okoz, és nem idéz elő járványokat.

Az influenza vírusai évente körbejárják a Földet. A gyakori mutációk révén megváltozik az örökítőanyagban hordozott információ, és az ennek alapján felépülő fehérje, vagyis a vírus külső burkának szerkezete is, így számos fertőzőképes altípus jön létre. Ezért nem lehet egyetlen oltással életre szóló védettséget szerezni influenza ellen, és ezért kell minden évben új védőoltást előállítani. A vakcina összetételére a WHO ad javaslatot, az előrejelzés a hónapokkal korábban észlelt, a déli féltekén járványt okozó influenza vírustörzsek regisztrálása alapján történik.

Védőoltás a 2014/2015. évi szezonra

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a gyógyszergyártók számára az északi féltekén a 2014/2015-ös influenza szezonban a megelőzés, védekezés számára a következő összetételű oltóanyag kifejlesztését javasolta:

A/California/7/2009 (H1N1)pdm09-like virus;
A/Texas/50/2012 (H3N2)-like virus;
B/Massachusetts/2/2012-like virus.

Amennyiben négy összetevőt tartalmazó vakcinát kíván előállítani a gyártó, akkor javasolt egy második influenza B vírus ellen is védelmet nyújtani, ez a "B/Brisbane/60/2008-like virus". (Forrás: ÁNTSZ és WHO)

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát közel 40%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

Elfogadható mellékhatások

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan mellékhatások, melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók, mint a láz, a fejfájás. Helyi reakció, például bőrpír, duzzanat az injekció helyén az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak. A lehetséges mellékhatásokról tájékoztat a http://www.oltasbiztonsag.hu/ honlap.

Megelőzés

A szervezet természetes védekező-készsége erősíthető a szükséges vitaminok és nyomelemek pótlásával, elsősorban az A-, C-, D- és E-vitamin, valamint a cink, a szelén bevitelére érdemes figyelni. Jó, ha a napi étrendnek része a friss (nyers) idényzöldségekből összeállított saláta, például káposzta, sárgarépa, cékla, zeller mix, meglocsolva hidegen sajtolt oliva vagy napraforgó olaj és citromlé keverékével. Hasznos vitaminforrásként fogyaszthatók a mélyhűtött zöldségfélék, például köretként, rövid ideig párolva. Érdemes minél hosszabb időt tölteni a szabad levegőn, kihasználni a napsütéses órákat testedzésre, sportolásra, tempós sétára.