Arany, deviza, vagy a modern kor tulipánja a szuperpénz?

1 2 ›

Satoshi, blockchain, Bitcoin, megosztott könyvelés

Ahhoz, hogy jobban megértsük mi történik most a Bitcoinnal, érdemes néhány mondatot ejteni a működéséről, illetve elterjedésének okairól.

Satoshi Nakamoto, a kriptopénz állítólagos megalkotója 2008 októberében tette fel a netre a Bitcoin működését elméletben bemutató dolgozatot, az úgynevezett white papert. A tanulmány ugyan mindössze kilenc oldalas, de tartalmazza az elmúlt évek egyik legnagyobb sztorija, a Bitcoin tranzakciók hiteles elszámolásáért felelős blockchain technológiájának a leírását. Satoshi a blockchain leírását egy publikus oldalra tette ki, és egyáltalán nem követelt semmifajta ellenszolgáltatást érte, ingyen adta a világnak. A publikáció azonban gyakorlatilag semmilyen visszhangot sem keltett, nem cikkeztek róla az újságok, nem szerepelt a tv-ben, csupán pár kriptográfus értesült a forradalmi találmányról.

Pár hónapra rá a Bitcoin program elindításával Satoshi (kinek személyazonosságára azóta sem derült fény) működés közben is bemutatta találmányát. A fejlemények továbbra sem érték el a világ ingerküszöbét, mindössze a programozók egy szűk rétege foglalkozott vele, azonban a Bitcoin visszavonhatatlanul elindult világhódító útjára.

A Bitcoin működési elve, és ennek üzleti fogalma az úgynevezett "distributed ledger", vagyis egyfajta megosztott vagy konszenzusban kezelt könyvelés, míg az ezen az üzleti logikán alapuló rendszer megvalósítási technológiája, technikai kivitelezése a blockchain. Amikor tehát megosztott könyvelésről vagy blockchainről beszélünk, jóformán ugyanazt a fogalmat írjuk le, csak az egyik esetben üzleti, a másikban technikai megközelítésben. A Bitcoin pedig az a virtuális valuta, amit a forradalmi újításnak számító blockchain rendszerben először használatba vett a világ.

A blokklánc, tehát tulajdonképp a virtuális főkönyv, ahol nyilvántartják az összes Bitcoin tranzakcót. Az egyes blokkok megfelelnek a főkönyv lapjainak, amelyek rendezett láncban követik egymást. Éppen úgy, ahogy a lapok is csak meghatározott sorrendben összekötve válnak értelmessé és alkotják a teljes főkönyvet.

Ahogy Fizikus egyik bejegyzésében rendkívül jól összefoglalta, hogy kiket is hívunk bányászoknak: a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést. Őket hívjuk bányászoknak, akik természetesen nem emberek, hanem számítógépek, amelyek a Bitcoin programját futtatják.

Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza. Amikor egy szereplő új tranzakciót könyvel le, akkor azt a többi szereplő is ellenőrzi, és meggyőződhet arról, hogy az adott tranzakció a rendszer többi szereplője szerint is valós és helyes-e.

A Bitcoin ezzel megoldotta azt a matematikai problémát (Byzantine Generals probléma), hogy hogyan lehet egy adatbázist konzisztensen kezelni (a rendszerben szereplők mindegyikénél ugyanaz a könyvelés tartalma) mégpedig egy központi szerv vagy személy közbeiktatása nélkül, és mindezt úgy, hogy a hálózat szereplőibe és a kommunikációs útba vetett bizalomra sincs szükség.

Lufi vagy nem lufi?

Teltek az évek, és ugyan néhány hibát időközben ki kellett javítani a programban, de a blockchain végül sértetlen maradt és csak egyre hosszabb lett. Ahogy azonban a telefonok sem egyik napról a másikra lettek "okosak", úgy ebben a technológiában rejlő potenciál kiaknázási módjainak felismerése természetesen nem egyik napról a másikra történik, így a széles köztudatba a Bitcoin csak évekkel később, 2013 tavaszán, a ciprusi pénzügyi válság okán került be.

Akkor a hagyományos pénzügyi rendszerben való bizalom megingásával egyidejűleg tömegek döbbentek rá, hogy bankpánik idején milyen hasznos is lehet egy hatósági befolyástól teljesen mentes, mégis megbízható fizetőeszköz. A Bitcoin ugyanis megkerüli a hagyományos pénzügyi csatornákat, ezért egy alternatív értéktárolási formát jelent. Nem veheti el például egyik kormány sem és nem hatnak rá a tőkekorlátozások vagy az esetleges bankbezárások sem. Az meg már csak hab a tortán, hogy a Bitcoinokat sokkal olcsóbban, és gyorsabban tudjuk utalni a világ egyk feléről a másikra, mint bármilyen devizát. Mindezek következtében az árfolyam robannásszerűen, alig néhány hónap leforgása alatt a húszszorosára emelkedett.

Sokan már akkor lufit kiáltottak, egymást érték a szakértői vélemények, akik a 17. századi tulipánhagyma analógiájával élve, csak a digitális tulipánként emlegették a Bitcoint.

2013-ban a lufit kiáltóknak csak részben lett igazuk, az árfolyam ugyan 2015-ben újra 250 dollár alá esett, azóta azonban ismét meglódult a digitális valuta, múlt héten már 3000 dollárnál is többet ért egy Bitcoin, tehát csak az idén közel megháromszorozódott az árfolyam. Ennek okán a sajtó ismét felkapta a témát, és sok szakember újra csak digitális tulipánként kezdte kezelni a Bitcoint. Azóta már volt egy újabb korrekció/emelkedés, így újra 2750 dollár környékén áll a szuperpénz árfolyama.

Arról már korábban is beszámoltunk, ugyan több olyan hír is érkezett az elmúlt hónapokban, ami segítette a Bitcoin árfolyamát (legutóbb például Indiában is legalizálták a szuperpénzt), de az is igaz, hogy elterjedésével és heves árfolyamemelkedéseivel egyre szélesebb tömegek kezdtek el zsákolni a kriptodevizát, ami tovább pumpálta az árfolyamot. Az utóbbi hónapok emelkedése mögött továbbá még az is állhat, hogy egyre több startup már nem dollárban, vagy egyéb devizában gyűjti az elinduláshoz szükséges tőkét, hanem a nyilvános értékpapír-kibocsátást jelentő IPO mintájára kriptopénzeket vonnak be forrasként (ICO- Initial coin offering). Ennek kapcsán viszont sokan attól tartanak, hogy ezeknek a startupnak előbb utóbb el kell kezdeniük számlákat fizetni, illetve fizetéseket kell adniuk, amihez viszont hagyományos pénzre van szükség, ekkor viszont szükségszerűen el kell adniuk az összegyűjtött kriptodevizákat, aminek hatására befog szakadni az árfolyam.

További problémát okozhat, hogy a Bitcoinnak a zsenialitása ellenére, számos korlátja van. Ezek közül a legnagyobb gondot az okozhatja, hogy Bitcoin programjában egy blokk mérete korlátozva van, maximum 1 megabyte lehet. Vagyis blockchain egy lapjára, ami átlagosan 10 percenként írodik meg, nem fér rá bárhány tranzakció. Ma már pedig ott tartunk, hogy annyi utalást kezdeményeznek világszerte, amit nem tudnak a bányászok azonnal lekönyvelni, illetve csak jóval nagyobb kapacitással, drágábban. Ez viszont egy hatalmas hiba, mivel a Bitcoin és a blockchain egyik legnagyobb előnye a gyorsó és olcsó utalások. (Persze azóta már kitalálták több lehetséges megoldást is a probléma kiküszöbölésére, azonban arról hogy melyik lesz a befutó, és pontosan mi fog történni az úgynevezett hard fork esetén még a szakemberek is megosztottak. Akit érdekel, a témában itt olvashat egy jó összefoglaló írást magyar nyelven.)

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• kriptopénz,
• kovács ádám,
• bitcoin

Ez a cikk folytatódik

• Satoshi, blockchain, Bitcoin, megosztott könyvelés.
• Ha nem tulipán, akkor talán arany?.