Arany, deviza, vagy a modern kor tulipánja a szuperpénz?

‹ 1 2

Ha nem tulipán, akkor talán arany?

Idén március elején történelme során először, már többe került egy Bitcoin, mint egy uncia arany ára, aminek kapcsán sok befektető már a digitális aranyként kezdte emlegetni a szuperpénzt.

Persze mikor arról beszélünk, hogy a Bitcoin drágább mint az arany, maximum lélektani határról, mintsem gyakorlati szintrol beszélhetünk. Az aranyat ugyanis súlyban mérik, míg a Bitcoint, csak úgy mint minden más devizát egységben. Tehát egy Bitcoint hasonlítani egy uncia, gramm, kiló, vagy akár egy tonna aranyhoz, az körülbelül olyan, mintha egy Seaboard Corp (4 230 dollár) részvényt hasonlítanánk egy Apple (146,59 dollár) részvényhez, és azt mondanánk, hogy a Seabord közel 30-szor annyit ér, mint az Apple. (Holott tudjuk, hogy az Apple a legértékesebb vállalat a világon.)

Abban viszont van igazság, hogy jelenleg az aranyon (és egyéb nemesfémeken) kívül a Bitcoin is egy olyan alternatív eszköz, amely védelmet nyújt az infláció ellen, továbbá mindkettő menekülőtermékként is használható, amennyiben a befektetők elvesztenék bizalmukat a hagyományos pénzügyi rendszerben.

Viszont fontos különbségként érdemes megemlíteni, hogy amíg a Bitcoin piaci kapitalizációja jelenleg 40 milliárd dollár körül van, addig az aranyé a 7,5 ezer milliárd dollárt is meghaladja. Arról már nem is beszélve, hogy a Bitcoin napi forgalma továbbra is eltörpül nem csak, hogy a dollár, vagy az euró, de az egzotikus devizákéhoz képest, ami miatt egyelőre nem célszerű valutaként tekinteni rá. Ha viszont a Bitcoin elfogadottsága tovább nőne, és fenyegetné mondjuk a dollár használatát, akkor könnyen lehet, hogy a hatóságok már nem lennének ennyire megértőek a viszonylag magas anonimitás és nehéz ellenőrízhetőség miatt, és megtiltanák a boltoknak, hogy elfogadják a kriptopénzt.

Azonban az egyik legnagyobb akadály, ami miatt nehezen tekinthetünk a Bitcoinra, mint értékálló menekülőtermékre, az a volatilitás. Míg az arany, és az egyéb hagyományos menekülőeszközök volatilitása 2015 és 2017 között a 0 és 20 százalékos sávban mozgott, addig a Bitcoin árfolyamában hatalmas kilengések voltak megfigyelhetők azonos időtávon. A Bitcoin árfolyamában csak egy kisebb hír is akár több tíz százalékos mozgást tud előidézni, így nehéz rá értékálló menekülőtermékként tekinteni.

Ha nem arany, akkor mi lehet?

Felmerül a kérdés, hogy ha a Bitcoin és az egyéb kriptodevizák különböznek az összes többi eszközosztálytól, akkor mégis micsodák? Sokan a Bitcoint, és a mögötte álló blockchain technológiát az új internetként emlegetik. Ez valószínűleg nem teljesen pontos hasonlat, a technológia megalkotása jobban rímel a Linux születéséhez. Az 1990-es években a Linux a nyílt forráskódú programjaival és rendszerével jóval olcsóbb, és sokkal erősebb volt a versenytársainál, mégis évekig tartott az elterjedése. Ugyanígy a a blockchain technológiában rejlő potenciál felismerése egy hosszú folyamat, fokozatosan történik. A Nasdaq már tavaly bevezette egy kisebb tőzsdéjén a blockchain elszámolást, míg az ausztrál tőzsde már teljesen átállt erre a technológiára. Az idén pedig közel 100 bank kezdte igénybe venni a Ripple által fejlesztett blockchain technológiát, amellyel például az utalások ideje órákról néhány percre fognak csökenni, de az adminisztrációs költségek is a töredékükre esnek.

Az új fejlődési irányoknak köszönhetően 2015 elején elindult a blockchain legsokoldalúbb, legambíciózusabb projektje (Ethereum), ahol például lehetőség van okos szerződések létrehozására is a rendszerben: ez lényegében úgy működik, hogy az előre meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan lezajlik a fizetési tranzakció. A rendszerben kötött szerződések egy kódoló programon futnak át. Ha a felek megállapodnak a részletekben, és digitálisan aláírják a megállapodásukat deklaráló programot, az onnantól kezdve a feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtódik. Az Ethereumon kötött okosszerződések esetében 100 százalékig biztosak lehetünk abban, hogy nem csak az illetéktelenek, de még az Ethereumot fejlesztő programozók sem tudnak belepiszkálni a szerződésbe, a rendszer egyszerűen lehetetlenné teszi a csalást.

És ezzel még mindig csak a felszínt kapargatjuk, a technológia felhasználási lehetőségei gyakorlatilag végtelenek, napról napra újabb és újabb projektek születnek, amelyek egy része minden bizonnyal a jövőben már a mindennapi életünk részei lesznek. Nem biztos ugyan, hogy a Bitcoin, az ether, vagy a ripple lesz az, de a technológia az biztosan velünk marad. Zsiday Viktor a témával foglalkozó cikkében élt egy rendkívül jó hasonlattal: olyan a helyzet, mint az 1920-as években az USA-ban: mindenki tudta, hogy az autóipar hatalmas forradalmat hoz, de nem lehetett tudni, hogy az akkor működő 600 (!) autógyárból ki lesz a befutó. Persze aki eltalálta, az hatalmasat nyert...

Források: alapblog.hu, zerohedge, bitcoinbazis.hu

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• kriptopénz,
• kovács ádám,
• bitcoin

• Satoshi, blockchain, Bitcoin, megosztott könyvelés.
• Ha nem tulipán, akkor talán arany?.