Megérkezett az OTP mobiltárcája, mi pedig teszteltük

Februárban vérzett el végleg az első magyar NFC-s mobiltárca, vagyis a MobilTárca, amit szintén teszteltünk annak idején. Az egyébként izgalmas, kicsit a korát megelőző fejlesztés egyik legnagyobb hibája az agyonbonyolított regisztráció és az akkor még kisebb NFC-s mobil és POS-lefedettség volt. Az első tapasztalataink szerint azonban ezeket a problémákat már le tudják küzdeni az új generációs mobiltárcák.

Az OTP leánya, vagyis az OTP Mobil által fejlesztett mobilfizetési app, a Simple nemrégiben érintéses bolti mobilfizetési funkciót kapott, a mobiltárcát egy hétig tesztelhettük. A tárca használatához egy NFC-s androidos telefonra és OTP-s Mastercard vagy Maestro betéti kártyára van szükség. Június 21-ei indulása után 12 nappal már több mint 9100 darab bankkártyát digitalizáltak a felhasználók, és közel 100 millió forint értékben vásároltak az NFC technológia segítségével.

Technológia

A Simple a Gránit és az MKB megoldásához hasonlóan a Mastercard Digital Enablement Services (MDES) nevű megoldást használja a tárcájában. Ez ugyanaz a felhő alapú technológia, mint amivel az Apple Pay és az Android Pay is működik.

Az eredeti kártyaszámból az MDES tokent generál, amit a mobilra küld, és ezekkel csak egyszer lehet fizetni. A token tehát tulajdonképpen egy titkosított kártyaszám, ami biztosítja, hogy ne lehessen "lehallgatni" a tranzakciót, és a fizetéshez nincsen szükség élő netkapcsolatra sem.

Mobiltárcák eddig a magyar piacon MobilTárca (Sim-alapú) Gránit Pay (MDES) Telenor Wallet/Budapest Bank (SIM-alapú) MKB Pay(MDES)

Regisztráció

Az egész teszt során az egyik legjobb élményt a tényleg nagyon leegyszerűsített

• regisztráció adta, ami így nézett ki:
• letöltöd az appot (ha még nincs fent a mobilodon),
• gyorsan és egyszerűen megtalálod, hol kell beregisztrálni egy bankkártyát (legördülő menü, bankkártyáim/új bankkártyát rögzítek)
• beírod az adatokat,
• megadsz egy Simple-ös jelszót is (de ezt később nem is kell feltétlen használni),
• vársz egy picit, amíg virtualizálja a bank a kártyád, és kész.

A kártya virtualizációja annyit tesz, hogy az eredeti kártyának egy másik számmal rendlkező, cvc-kód nélküli klónja jön létre, ami csak virtuálisan létezik, és egy biztonságos felhőben tárolja a Mastercard.

A bankkártya adatok beírásánál egy egyelőre nem kommunikált, rejtett funkció is segít a regisztrációban, csak picit esetleges, hogy működik-e. Ha be van kapcsolva a mobilon az NFC, akkor a bankkártyát az NFC-chiphez érintve automatikusan beírja az app a kártyaszámot. Két regisztrált kártyából az egyiknél működött a funkció, a másiknál nem. Apróság, de pont ezeken az apróságokon múlik, hogy mennyire tetszik (mennyirelesz láthatatlan) egy regisztrációs folyamat.

Az app

A Simple alkalmazást sokaknak be sem kell mutatni, elsősorban a mobilos parkolásról és e-matrica váltásról ismerhetik a felhasználók, de többek között ételrendelésre, jegyek és hűségkártyák tárolására is használható. A felületek viszonylag egyszerűek, szépek, a funkciókat könnyű megtalálni, az ételrendelés pedig (ezt egy az OTP-től kapott kuponnal teszteltük) a regisztrációhoz hasonlóan áramvonalasan megy.

Fizetés

Az érintéses fizetéssel kapcsolatban hasznos tudni, hogy a telefonunkban hol van az NFC-chip (pontosabban az antennája, mert a chip általában nem is látható), ugyanis ettől függ majd, a mobilunk melyik részét kell a POS-terminálhoz érinteni. Aki bármi másra, pl. egy app előhívására, hirdetésen szereplő chip beolvasására használta már a telefonján az NFC-chipet, az könnyen megmondja, kb. hol van. Aki ezt kapásból nem tudja, pattintsa le a telefonja hátlapját, és keressen valami ehhez hasonlót:

Ha nincs meg, irány a Google, de egyébként tapasztalatból és próbálkozással is meg lehet találni a chipet, ez fizetés közben sem tart sokáig. Elég, ha csak annyit tudunk, hogy "valahol a telefon hátulján" van.

Ha megvan a chip, akkor már csak fizetni kell a tárcával. Ha be van állítva a mobilon a képernyő zárolása (ez lehet kód, mintázat stb.), akkor a képernyő feloldása után 2 percig lehet érintéssel fizetni, az app ezt a PIN-kód megadásával egyenlő szintű azonosításnak fogadja el. Éppen ezért nem csak 5 ezerig lehet a tárcával így fizetni, hanem a kártya előre beállított limitjéig. A 2 perces korlát biztonsági elem, hogy egy más kezébe kerülő feloldott képernyős mobillal ne lehessen visszaélni. Ha viszont nincs előre beállított zárolás, akkor a regisztráció során megadott Simple-jelszót kell megadni minden fizetésnél, ez azonban nagyon megbonyolítja az egész folyamatot, mi így nem is teszteltük.

Nagyon hasznos funkció, hogy a "vásárlásaim története" menüpont alatt időrendi sorrendben vissza lehet keresni a korábbi tranzakciókat, itt azonban nem az összes, a kártyához tartozó, hanem csak a mobillal fizetett tételek szerepelnek.

A fizetés minden egyes érintéses terminálon működik, ezt 12 alkalommal teszteltük kisbolttól kezdve tóparti éttermen át benzinkútig (plusz egyszer megúsztok a fizetést, erről később). Sőt, még a Papp László Aréna készpénzmentes büféjében is. (Itt egyébként érdekes tapasztalat volt, hogy egy hostess járta a sorokat azzal, itt csak kártyával lehet fizetni, de a kb. 100 sorban álló ember közül egyetlen-egy se
ment át másik büféhez).

A teszt során soha egyik eladó sem lepődött meg azon, hogy mit babrálok a mobilommal a terminálnál. Viszont fontos tapasztalat, hogy ha mobillal akarsz fizetni, akkor érdemes az NFC-chipet bekapcsolva tartani.

Ugyanis kétszer is előfordult, hogy nem működött a fizetés, mire eszembe jutott, hogy ja, ha nincs bekapcsolva az NFC, akkor nem is fog. Energiatakarékossági szempontból kapcsolgattam ki-be az NFC-t, pedig ennek igazából nincs is sok értelme, mert egyrészt alvó módban nem fogyaszt áramot a chip, másrészt éber állapotban is csak nagyon keveset fogyaszt. A tanulság az, hogy ha szoktunk így fizetni, hagyjuk nyugodtan bekapcsolva a chipet.

Ami még jöhetne, és ami nem tetszett

A fizetéseknél kicsit zavaró volt, hogy a régebbi verziójú (úgynevezett v2.0-es) érintéses terminálok első érintésre elutasítják a tranzakciót, csak a második érintésre fogadják el. A v3.0-ás terminálokon minden első érintésre rendben megy. Erről bővebben itt.

A kétféle verziójú terminál között röviden annyi a különbség, hogy az újabb verziók már kifejezetten támogatják az érintéses mobilfizetést. A terminálok kb. felénél tapasztaltuk, hogy kétszer kell érinteni. Ez alapesetben semmilyen gondot nem okoz, nem kell újra lezárni és feloldani a képernyőt, azonban mégis előfordult, hogy emberi hiba csúszott a folyamatba.

Egy késő éjjelbe nyúló szülinapi buli alkalmával éjjel is teszteltem a mobilfizetést, de egy ilyen dupla érintés miatt sem a pultos, sem én nem vettem észre, hogy végül nem fizettem ki egy rendelést. A tranzakció értelemszerűen nem is került bele a vásárlásaim történetébe, és ezt csak órákkal később, otthon vettem észre. Egy kicsivel későbbi rendelés ugyanannál az étteremnél már simán szerepelt a tranzakciós listában, akkor ugyanis észrevettem, hogy még egyszer érinteni kell, míg az első esetben mindketten csak annyit nyugtáztunk, hogy valamit pittyegett a terminál és kiköpött egy darab papírt.

Ezt a problémát a terminálok v3.0-ásra cserélése idővel meg fogja oldani (a kormány POS-telepítő programja már csak ilyet engedélyez), a fejlesztők ezzel egyelőre nem tudnak mit kezdeni. Nyilván egy picivel több rutinnal és odafigyeléssel nem fognak ehhez hasonló bakik előfordulni.

Ami még jó funkció lenne - és igen, tudjuk, hogy ez nem egy mobilbanki app, és nem is akar azzá válni soha - az a kártyákhoz tartozó egyenleg lekérdezése. A MobilTárcában megszokott egyenleglekérdező funkció nagyon hiányzott a teszt során az appból, nem lenne rossz, ha idővel ez is látható lenne mondjuk a vásárlásaim története alatti menüpontban.

• Címkék:
• információs technológia,
• Vallalatok,
• mastercard,
• mobilfizetés,
• bankkártya,
• simple,
• otp