
Az átlaghőmérséklet emelkedik, a csapadékeloszlás változik, melynek jeleit már ma is látjuk. 2020 elején a kormány elfogadott egy jelentést a Kárpát-medence jövőjének klímaváltozásáról annak érdekében, hogy a Kárpát-medence továbbra is élhető legyen. Ennek hatására különböző beavatkozásokra van szükség a vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás, mezőgazdaság terén, akárcsak a biztonságpolitika, az egészségügy és az energiagazdálkodás terén.
Az energiagazdálkodási célok kapcsán a 2030-ig tervezett 55 százalékos üvegházhatású gáz csökkenése könnyen elérhető, de a 2050-es klímasemleges cél már nehezebb feladat lesz.
Ezek eléréséhez megfelelő technológiára van szükség. Mostanra 9+1 technológiai platformunk van, melyek jelentős része az energetikával, a klíma- és környezetvédelemmel foglalkozik, a legutóbbi pedig a körforgásos gazdaság technológia platform létrehozása volt.
A kormány klíma- és energiapolitikájának fenntarthatósági céljai
A régióban Magyarország elsőként, 2020-ban iktatta törvénybe a klímasemlegességi céljait. Ezek egyrészt kibocsátáscsökkentési célokat, másrészt energetikai célokat jelentenek. Három Nemzeti Zöld Stratégia született 2021-ben: nemzeti hidrogénstratégia, nemzeti akkumulátorstratégia, és nemzeti tiszta fejlődési stratégia.

Az ország nemzetközi összevetésben is jól teljesít a klímavédelem terén, és a jogszabályaink is alkalmasak erre. 1990 óta 34 százalékkal csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása, főként az energiaellátás, az ipar és a mezőgazdaság csökkentésének köszönhetően, a közlekedésben azonban még ezt nem sikerült elérni.
Az ország energiaátmeneti stratégiája a gáztól a villamos áramig
Magyarország végső energiafelhasználásának 35-40 százaléka földgáz, 28 százaléka kőolaj. A kérdés, hogy hogyan lehet a mostani energiafüggőséget csökkenteni. A villamosenergia irányába terelni nem egyszerű az országot, mert eddig mindent a földgáz határozott meg, ami egy praktikus, jól szállítható energiaforrásnak számít. A függőség csökkentése érdekében azonban a 35-40 százalékos földgáz arányát csökkenteni kell, de a lakossági fűtés átalakítása átfogó munkát igényel, a kormány az energiastratégiát hamarosan el fogja fogadni. Ebben
a megfizethetőség – fenntarthatóság - ellátásbiztonság hármas egységének kellene teljesülnie,
az energiabiztonság viszont most sok országban felülírja a fenntarthatóságot. Ennek ellenére 2025-ben továbbra is szempont a Mátrai Erőműben a lignittüzelés kivezetése, a célok közé pedig az alábbiak sorolhatók:
- a földgázigény csökkentése az energiamixben
- alternatív energiaforrások arányának növelése
- növekvő villamosenergia-igény és rugalmas kiszolgálása
2030-ra 6 gigawatt naperőműkapacitás volt a cél és ezt el is fogjuk érni, miután már 2024-ben 8 gigawatt lesz a hazai kapacitás. Emellett a hazai gáztermelést is ösztönözni kell, a biogázt is lehetne még erősíteni és az elektromos hálózatok fejlesztésére is nagy szükség van.
2050-re az elektromos energia sokkal nagyobb arányú, mintegy 45 százalékos alkalmazása szükséges, miközben a gáz mostani 35-40 százalékos arányát 15 százalékra kell csökkenteni.
Ennek érdekében villamosenergia-projektekre és gázprojektekre van szükség, ez 2030-ig mintegy 16 milliárd euró értékű beruházást jelent. Ebbe beletartozik a Paks 1 üzemidőhosszabbítása hozzávetőlegesen 20 évvel (Paks 2 megépítése egy külön feladat), egyéb gázerőművek fejlesztése 1,5 gigawatt teljesítményben: például a mátrai és tiszai erőművekben, amelyek hidrogénnel is képesek lesznek működni, de a magyar villamoshálózat teljes átalakítása, tárolókapacitások kialakítása és ezek rendszerbehelyezése, de az energiaközösségek támogatása, és a szintetikus üzemanyagok támogatása is itt jelenik meg.
Az energiaársokk potenciális munkaerő-piaci hatásairól szó volt a Portfolio Checklist hétfői adásában is, ez meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
A konferenciáról készült további beszámoló cikkek:
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
Hatalmas hullámokat vet Trump béketerve, magas rangú orosz tábornokkal végzett Ukrajna – Háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Brit hírszerzés: csúnyán kihasználta Vlagyimir Putyin a részleges tűzszünetet
Visszaélt az orosz vezetés a helyzettel.
Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam
Szokatlanul alacsony kilengéseket látunk a devizapiacon.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Orbán Viktor
Többek között aktuális európai uniós kérdésekről egyeztettek.
Halálbüntetést kérnek a vezérigazgató gyilkosára: politikai erőszak rázta meg az egészségbiztosítási ipart
Attól tartanak, hogy ismét gyilkolhat.
Unicredit ingyenes számlacsomag
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna az új Prémium számlákat, aminek a legnagyobb hátulütője az, hogy havi egymilli
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen