
Az átlaghőmérséklet emelkedik, a csapadékeloszlás változik, melynek jeleit már ma is látjuk. 2020 elején a kormány elfogadott egy jelentést a Kárpát-medence jövőjének klímaváltozásáról annak érdekében, hogy a Kárpát-medence továbbra is élhető legyen. Ennek hatására különböző beavatkozásokra van szükség a vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás, mezőgazdaság terén, akárcsak a biztonságpolitika, az egészségügy és az energiagazdálkodás terén.
Az energiagazdálkodási célok kapcsán a 2030-ig tervezett 55 százalékos üvegházhatású gáz csökkenése könnyen elérhető, de a 2050-es klímasemleges cél már nehezebb feladat lesz.
Ezek eléréséhez megfelelő technológiára van szükség. Mostanra 9+1 technológiai platformunk van, melyek jelentős része az energetikával, a klíma- és környezetvédelemmel foglalkozik, a legutóbbi pedig a körforgásos gazdaság technológia platform létrehozása volt.
A kormány klíma- és energiapolitikájának fenntarthatósági céljai
A régióban Magyarország elsőként, 2020-ban iktatta törvénybe a klímasemlegességi céljait. Ezek egyrészt kibocsátáscsökkentési célokat, másrészt energetikai célokat jelentenek. Három Nemzeti Zöld Stratégia született 2021-ben: nemzeti hidrogénstratégia, nemzeti akkumulátorstratégia, és nemzeti tiszta fejlődési stratégia.

Az ország nemzetközi összevetésben is jól teljesít a klímavédelem terén, és a jogszabályaink is alkalmasak erre. 1990 óta 34 százalékkal csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása, főként az energiaellátás, az ipar és a mezőgazdaság csökkentésének köszönhetően, a közlekedésben azonban még ezt nem sikerült elérni.
Az ország energiaátmeneti stratégiája a gáztól a villamos áramig
Magyarország végső energiafelhasználásának 35-40 százaléka földgáz, 28 százaléka kőolaj. A kérdés, hogy hogyan lehet a mostani energiafüggőséget csökkenteni. A villamosenergia irányába terelni nem egyszerű az országot, mert eddig mindent a földgáz határozott meg, ami egy praktikus, jól szállítható energiaforrásnak számít. A függőség csökkentése érdekében azonban a 35-40 százalékos földgáz arányát csökkenteni kell, de a lakossági fűtés átalakítása átfogó munkát igényel, a kormány az energiastratégiát hamarosan el fogja fogadni. Ebben
a megfizethetőség – fenntarthatóság - ellátásbiztonság hármas egységének kellene teljesülnie,
az energiabiztonság viszont most sok országban felülírja a fenntarthatóságot. Ennek ellenére 2025-ben továbbra is szempont a Mátrai Erőműben a lignittüzelés kivezetése, a célok közé pedig az alábbiak sorolhatók:
- a földgázigény csökkentése az energiamixben
- alternatív energiaforrások arányának növelése
- növekvő villamosenergia-igény és rugalmas kiszolgálása
2030-ra 6 gigawatt naperőműkapacitás volt a cél és ezt el is fogjuk érni, miután már 2024-ben 8 gigawatt lesz a hazai kapacitás. Emellett a hazai gáztermelést is ösztönözni kell, a biogázt is lehetne még erősíteni és az elektromos hálózatok fejlesztésére is nagy szükség van.
2050-re az elektromos energia sokkal nagyobb arányú, mintegy 45 százalékos alkalmazása szükséges, miközben a gáz mostani 35-40 százalékos arányát 15 százalékra kell csökkenteni.
Ennek érdekében villamosenergia-projektekre és gázprojektekre van szükség, ez 2030-ig mintegy 16 milliárd euró értékű beruházást jelent. Ebbe beletartozik a Paks 1 üzemidőhosszabbítása hozzávetőlegesen 20 évvel (Paks 2 megépítése egy külön feladat), egyéb gázerőművek fejlesztése 1,5 gigawatt teljesítményben: például a mátrai és tiszai erőművekben, amelyek hidrogénnel is képesek lesznek működni, de a magyar villamoshálózat teljes átalakítása, tárolókapacitások kialakítása és ezek rendszerbehelyezése, de az energiaközösségek támogatása, és a szintetikus üzemanyagok támogatása is itt jelenik meg.
Az energiaársokk potenciális munkaerő-piaci hatásairól szó volt a Portfolio Checklist hétfői adásában is, ez meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
A konferenciáról készült további beszámoló cikkek:
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
Gyakorlatilag csődbe ment egy ország, az IMF és a Világbank is kimondta az áment
Egymilliárd dolláros bukás után döntő hónapok jönnek egy 120 milliós országban.
Váratlan döntést hozott a kormány – Felbolydult egy egész szektor
Mi lesz így az egyeztetésekkel?
Most akkor van vagy nincs? Uniós források körüli tévhitek és a vállalkozások valós lehetőségei
Szabados Richárd NGM-államtitkár elemzése.
Gyenge próbálkozás: Brüsszel visszadobta a korrupcióellenes tervet, elvonhatják a gazdák támogatását
Két héten belül új javaslatot vár az Európai Bizottság, különben felfüggeszthetik a kifizetéseket.
Egyelőre a világ áll nyerésre Trump ellen
Alulmúlják a várakozásokat a vámháború negatív hatásai.
Érik az újabb katasztrófa Csernobilban? Egy eltévedt drón is elég lehet a szarkofág összeomlásához
Újabb nukleáris rémálom fenyeget.
NIS2: lecsap az asztalra a hatóság, büntetéseket helyeztek kilátásba
Ellenőrzések és szankciók jönnek.
Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Két hét alatt megdöntötte az Otthon Start az eddigi havi lakáshitel rekordot
A kormány bejelentése alapján két hét alatt 10 ezer Otthon Start igénylést nyújtottak be a bankokhoz. Az MNB adatai alapján júliusban összesen 7324 lakáshitel-szerződést kötöttek a pénzint
Nem Magyar Péterre erősödik a forint!
Csak egy kicsit.* Idén (kis túlzással) a világ összes fejlődő piaci devizája erősödött, mert a dollár gyengülésnek ilyesmi hatása szokott lenni. Áramlik ki a pénz... The post Nem Magyar P

Árfolyamcsapda a pályázatokban - mi történik a devizás számlákkal?
A pályázatok világában nem ritka, hogy a forint mellett euróban vagy dollárban kiállított számlákkal találkozunk. Elsőre talán csak egy adminisztratív részletnek tűnik, de valójában sorsf

Javításhoz való jog a tervezett elavulás ellen
Hogy lehet az, hogy míg dédanyáink ifjúkorában egy nejlonharisnya élethosszig kitartott, ma már néhány használat után elszakad? A válasz nem hibás mérnöki vagy üzleti döntésekben... The p


Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Heves indulatokat okoz a medvék felbukkanása itthon: mi lesz ennek a vége?
Egyre több a medve Magyarországon.
Mégis mi történik most a magyar tejiparban?
Milyen problémákkal néz szembe az ágazat?
