Aszódi Attila: Megtörténhet-e Magyarországon a spanyol-portugál blackout?

Aszódi Attila: Megtörténhet-e Magyarországon a spanyol-portugál blackout?

Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.

Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?

Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?

Egészen biztosan bekerül az európai energiastratégiákkal és a villamosenergia-rendszer fejlődésével foglalkozó történelemkönyvekbe mindaz, ami 2025. április 28., hétfőn Spanyolországban és Portugáliában történt. A mintegy 60 millió érintett lakos, a civilizált társadalom alapvető működéséhez szükséges infrastruktúra teljes leállása hatalmas földrajzi területen nem csak a spanyol és a portugál lakosság, hanem az egész Európai Unió lakosságának és döntéshozóinak érdeklődését kiváltotta.

Így nyomja le rendre az előrejelzéseket a világhódító napenergia

Így nyomja le rendre az előrejelzéseket a világhódító napenergia

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napelemeket a villamosenergia-piacok új királyaként jellemezte a technológia elmúlt évekbeli árzuhanása és terjedése miatt, ezzel együtt a szervezet szisztematikusan alábecsülte a napenergia globális térnyerésének sebességét. Míg a megújuló technológiák, különösen a napelemek és szélturbinák terjedésének várható ütemét sokszor megközelítőleg pontosan sem sikerült modelleznie, a mértékadó jelentéseiről ismert szervezet az olyan fő mutatók jövőbeli alakulását viszonylag pontosan prognosztizálja, mint az energiaigény. A fosszilis források és a nukleáris energia területén viszont az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.

"Európának Henry Hub kell"– Ez lehet az új irány az európai gázszerződésekben

A Budapest LNG Summit 2025 egyik leginnovatívabb gondolatmenetét Szabó Gergely, a MET Central Europe régiós elnöke osztotta meg a hallgatósággal. Előadásában nemcsak az európai ipar energiafüggőségének kihívásait elemezte, hanem egy merész irányváltást is javasolt: szerinte elérkezett az idő, hogy Európa gázbeszerzéseit legalább részben a Henry Hub amerikai gáztőzsdéhez igazítsa.

Ambiciózus tervek érkeztek Moszkvából

Ambiciózus tervek érkeztek Moszkvából

Moszkva új energiastratégiája szerint a világ második legnagyobb olajexportőrének és második legnagyobb földgáztermelőjének számító Oroszország stabil kőolajtermelésre és jelentős földgáztermelési és -exportnövekedésre számít a következő negyedszázadban, írja a Reuters.

Elképesztő ajánlat érkezett Brüsszelbe – De a szélerőműipar diktálja a játékszabályokat

Elképesztő ajánlat érkezett Brüsszelbe – De a szélerőműipar diktálja a játékszabályokat

Az európai szélerőmű-iparág új megállapodásra tett javaslatot, amely alapjaiban alakítaná át a kontinens energiaellátását: legalább 100 GW-nyi új offshore szélerőművi kapacitás kiírását sürgetik a következő évtizedre. Az iparág egyúttal azt ígéri: 2040-ig 30%-kal csökkenti a költségeket – ha a politikai akarat is kitart mellette.

Sok a tévhit a hazai KÁT-os erőművekkel kapcsolatban

Sok a tévhit a hazai KÁT-os erőművekkel kapcsolatban

A Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencián Luczay Péter, az ALTEO vezérigazgató-helyettese a KÁT-os termelők szerepét helyezte új megvilágításba a hazai villamosenergia-rendszerben. Elmondása szerint ezek a termelők nem okoznak aránytalan kiegyenlítetlenséget, és nem terhelik indokolatlanul a rendszert. A problémák sokkal inkább az adminisztratív korlátokból és az elavult szabályozásból fakadnak. Kiemelte, hogy a KÁT mérlegkör szaldója az elmúlt években pozitív volt, vagyis ezek a termelők összességében értéket teremtenek. A megoldás kulcsa a szabályozási piacokhoz való szélesebb hozzáférés és az ösztönzők újragondolása lehet - beszámolónk az eseményről.

Energiaköltségek: ezekkel a kis lépésekkel nagyon jót tehetünk a cégünkkel

Energiaköltségek: ezekkel a kis lépésekkel nagyon jót tehetünk a cégünkkel

Az energiaárak Magyarországon 2019 és 2023 között 171%-kal emelkedtek; az olcsó energia kora már nem fog visszatérni országos szinten, de vállalati szinten azért elérhetjük, hogy megint legyen olcsó és biztonságosan elérhető energia - ha együttműködünk. Az energiaköltségek emelkedésének problémájára a megoldást országos szinten a létező jó energiastratégiák végrehajtása jelentené, ehhez azonban rengeteg pénz kell, sokkal több, mint amiről szó van, és erős elhatározás a cselekvésre. Vállalati szinten a megoldás az, hogy próbáljuk meg a versenyképességet növelni, úgy, hogy energiaköltség-csökkentést csinálunk, lehetőleg zölden, és ezzel elérhetjük azt, hogy a vállalat fenntartható módon egy biztonságos energetikai működést érjen el - mondta el Dr. Keresztes Attila, az Astrasun Solar Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáján.

Antonio Lopez-Nicolas: az energiapiaci reform az EU versenyképességének kulcsa

Antonio Lopez-Nicolas: az energiapiaci reform az EU versenyképességének kulcsa

Antonio Lopez-Nicolas, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezető tisztségviselője a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáján részletesen ismertette az EU új energiapolitikai irányvonalait. A Megfizethető Energiára vonatkozó Akcióterv és a Versenyképességi Iránytű program célja, hogy kezelje az energiaválság utóhatásait, csökkentse a lakossági és ipari terheket, valamint új alapokra helyezze az uniós energiapiacot. A cél: megfizethetőbb, zöldebb és ellenállóbb energiarendszer kialakítása Európa jövője érdekében.

Nagy lehetőségei vannak Magyarországnak az orosz gáz kiváltására - Így éltünk velük eddig

Nagy lehetőségei vannak Magyarországnak az orosz gáz kiváltására - Így éltünk velük eddig

A hazai földgáz-, geotermikus energia és biogáz-kitermelés is érdemben nőtt az elmúlt években, és az energiapolitikai tervek alapján ez a tendencia várhatóan a következőkben is folytatódik. Ez főleg az orosz eredetű gázimport lehető legnagyobb mértékű kiváltása miatt lenne fontos, ami elengedhetetlen Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez is. Az energiatermelési potenciál és elemzések alapján az alternatív források akár a stratégiai célokban meghatározottaknál is jelentősebb szerepet tölthetnének be a magyar energiaellátásban.

Itthon ma még egzotikusnak számító szerződéstípus adhat új lendületet a naperőmű-fejlesztéseknek

Itthon ma még egzotikusnak számító szerződéstípus adhat új lendületet a naperőmű-fejlesztéseknek

A hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási szerződések, a cPPA-k a hazai zöldátmenetben is fontos szerepet tölthetnek be, egyelőre viszont több ok miatt Magyarországon egzotikusnak számít ez a szerződéstípus. Azonban ahogy a zöldátmenet erősödik, a vállalatok pedig egyre inkább kiveszik belőle a részüket, a cPPA-szerződések is egyre inkább felértékelődhetnek. A konstrukció számos nehéz helyzetben lévő naperőmű beruházó számára is lehetőséget jelenthet, akik például akkumulátoros kapacitás telepítésével tehetik életképesebbé projektjeiket. Erről a témáról is hangsúlyosan szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyen az alábbi cikkben is szereplő Orbán Gábor, az MVM Partner vezérigazgatója is előad. További részletek és jelentkezés itt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.