Ürge-Vorsatz Diána: három évünk maradt a klímaváltozás súlyos következményeinek az elkerülésére

A Portfolio Sustainable World 2022 konferenciájának első, Fenntarthatóság a gazdaság és a politika fókuszában tematikájú szekciójában tartott előadást Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának az alelnöke és a Közép-Európai Egyetem professzora. Az idei forró nyár kiemelt aktualitást adott az előadásnak, melynek központi kérdése volt, hogy feladhatók-e a hosszú távú klímacélok a rövid távú kihívások érdekében.

Ürge-Vorsatz Diána előadásában rámutatott arra, hogy két év elteltével egy újabb válsággal nézünk szembe, ami egyben lehetőséget is kínál a számunkra. Kiemelte, hogy nem sikerült teljesen jól reagálni a koronavírus okozta helyzetre, sok lehetőséget elszalasztottak ekkor a döntéshozók, nem került közelebb hozzánk a fenntarthatósági fordulat. A digitalizáció felgyorsítása egy siker volt: a home office, az online előadások, és a távügyintézés a válság elmúltával is velünk maradt, valamint a városokat is számos esetben sikerült pozitívabban átalakítani, példaként a Budapesten négyszeresére növekvő biciklis forgalmat hozta fel. Jelentős kudarc volt azonban, hogy az akkori alacsony fosszilis energiaárak mellett nem sikerült kivezetni a szubvenciókat, illetve ekkor alacsony volt a kamatkörnyezet, így könnyebb lett volna nagy beruházásigényű és kis operációs költségű projekteket - amelyek a megújuló energiára való átállásra irányulnak például - elindítani.

Ürge-Vorsatz Diána szerint elmondható egészében, hogy retorikában nagyon zöld volt a válság után a gazdaság újraindítása, azonban a gyakorlat ettől élesen eltért;

míg 2020-ban drasztikusan csökkent a kibocsátás, addig 2021-ban már a történelem második legnagyobb kibocsátásának lehettünk a szemtanúi.

Nem szabad megengedni szerinte, hogy a mostani válság adta lehetőségeket ne használjuk ki: gyorsítani kell az áttérést a megújuló energiaforrásokra, a gyors és irányított átállás az egyetlen út, mivel a fosszilis függés sebezhetővé teszi a globális gazdaságot, az átállás azonban sok új zöld munkahelyet teremtene, segítene az energiaszegénység elleni küzdelemben, és hozzájárulna az egészségesebb élethez.

Az IPCC legújabb jelentése szerint maga az energiaszektor is veszít, ha elmarad az átállás, mivel lassan már drágább a hagyományos energiatermelés fenntartása, mint a nem fosszilis energiatermelés, aminek az utóbbi időben drasztikusan alacsonyabb lett a fajlagos költsége. Az IPCC szerint a túlnyomórészt megújuló energiára támaszkodó modellek egyre inkább életképesek, lehetséges már, hogy az éves regionális termelésben 75 % fölött legyen a megújuló erőforrások aránya. Ez hazánk számára is nagy lehetőséget jelent, azonban ehhez el kell szakadni a 20. századi gondolkodásmódtól, és nem a hatalmas kiegyenlítő kapacitásokra kell koncentrálni az energiaszektorban, hanem okos technológiákra, és mesterséges intelligenciára. Fontos újragondolni Ürge-Vorsatz Diána szerint a városainkat és a rutinjainkat - adott esetben például heti egy nap távoktatást megtartani a felsőoktatásban -, és jobban átgondolni az ellátási láncokat, amelyek a helyi és környékbeli termelőket is előnyösebb helyzet tudja hozni.

Egy 2021-2022 októbere között, Angliában végzett felmérés alapján az épületszigetelések megtérülési aránya csak ebben az egyéves időszakban a negyedére esett, jelentősen javítva az épületenergia hatékonyságát. A legfontosabb téma maga az épületfelújítás lehet, mivel a 20. század erőművei azok az épületek lehetnek, amelyek több energiát termelnek, mint használnak, azaz energiapozitívak. Ürge-Vorsatz erre példaként a Bécsi Műszaki Egyetem újonnan felújított egyik épületét hozta, ahol ez eleinte még szerinte is egy lehetetlen feladatnak tűnt, mivel megközelítőleg 450 kilowattóra kiadásra 61-nek a megtermelése volt előirányozva. Azonban, miután alaposan megnézték, hogy mire megy el a kiadás, 9300 komponens optimalizálásával, 450-ről 56 kilowattórára sikerült csökkenteni a kiadást, azaz mintegy 90 %-kal sikerült optimalizálni, így elektropozitívvá tenni a projektet.

Kiemelten fontos lesz szerinte az idei télen a levegőminőség kérdése is, mivel a várható sok fa és szemétégetés jelentős veszélyeket rejt magában. Ennek elejét venni leginkább a modern épületekben lévő hatékony levegőszűréssel lehet, amely egyben a zajszennyezés ellen is véd. Kínában példája szerint már ezek jelentik az egyik legjelentősebb motivációt a passzív házak eladásánál.

Az IPCC jelentése szerint 3 év maradt, hogy a klímaváltozás okozta súlyos hatásokat elkerüljük, és nem lesz több válság már, ami segíthet nekünk,

ezt a pillanatot kell most megpróbálni megragadni, hogy ne a régi normálisba menjünk vissza. Az LNG terminálok építése helyett az épületfelújításokra kellene például fókuszálni, mivel már beruházási szinten is olcsóbbak az energiapozitív épületek, a költségek jelentős része ugyanis a távhőrendszerhez kötődik. A itthoni jó példaként felhozott dunaújvárosi SOLANOVA-projektet említve, hasonló projektekkel hamar teljesen függetlenek lehetnénk az orosz, vagy bármilyen importált gáztól, és 2040 körül már nem kellene semmilyen gázt sem importálnia hazánknak. Ehhez oda kell a beruházásokat fókuszálni, ahol hosszútávú, sokszor örök megoldások jönnek létre. Bár tudható, hogy ez egy lassú folyamat, mert évente 2-3 %-a újítható csak meg az épületeknek, azonban annál sürgősebb, hogy elkezdődjön tényleg nagy léptékben, mert így nem csak a földgázimporttól való függőséget lehet megszüntetni, és az energiaár volatilitástól megszabadulni, hanem az energiaszegénység is felszámolható, ha megszűnnek lényegében a rezsi jellegű kiadások.

Galéria110 képSustainable World 2022 konferencia

A konferencián készült további beszámolók:

Címlapkép: Portfolio/Stiller Ákos