Puskás András, a Magyar Bankholding Zrt. elnöki főtanácsadója a pénzintézet fenntarthatósági törekvéseiről és eredményeiről beszélt előadásában:
- A mai geopolitikai történések mellett még nagyobb kihívás az ESG-ről beszélni, ennek érdekében és mentén tevékenykedni.
- Vannak olyan kritikus hangok, amelyek szerint az ESG túl sok mindennel foglalkozik, jobb lenne, ha kevesebb témát ölelne fel. Az amerikai kezdeményezés szerint az „E” betűre kellene koncentrálni, azon belül is főként a kibocsátás csökkentésére. A szakember szerint ez a megközelítés nem feltétlenül helyes, hiszen ezzel sok, több évet felölelő kutatás eredményeit vennék semmibe.
- Nagyobb kampányra készülnek a banknál annak érdekében, hogy bemutassák, közép-európai szinten is jelentős bankcsoport jön létre. Közép-európai terjeszkedést is előrevetítenek, egyelőre 6-7 éves stratégiai tervvel készülnek.
- Az előadó kitért arra, hogy a tagbankok portfóliójában 200 milliárd forintnyi zöld kitettség van, emellett a Takarék Jelzálogbank 2021-ben kibocsátotta az első zöld jelzálogkötvényt.
- A Bankholding ESG-víziója többek között felöleli a fenntarthatóságot, az ESG kockázatok figyelembe vételét a kockázati döntéseknél, a karbonsemlegességet, a felelős vállalatirányítást, a munkavállalói jólétet és szemléletváltást.
- Elmondása szerint a digitális bankká válás komoly áttörést hozhat majd ESG-fronton is a csoportnál.
Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és a BAMOSZ elnöke az ESG környezeti szempontjain túl a befektetői oldali elvárásokat vette górcső alá:
- Nyugaton már nem „hot topic” az ESG, ott már a mindennapi élet és vállalati működés része lett.
- Szerinte sokan tévesen csak a zöldítéssel teszik egyenlővé a fenntarthatóságot, pedig az ESG ennél jóval többről szól. Az egész világban egyre égetőbb problémaként jön elő az egyenlőtlenség. Az amerikai álom az elmúlt 30-40 évben már nem létezik, a fiatalok jövőjét a leginkább már az határozza meg, hogy milyen környezetbe születtek bele, ez pedig z egyenlőtlenégek növekedése irányába hat.
- A szakember szerint az emberi tőke védelme a jövőállóság feltétele, ez már legalább olyan fontos, mint a klímaváltozás kérdésköre. Befektetési szempontból is legalább olyan nagy kihívást jelentenek a társadalmi problémák, mint a klímaváltozás.
- Az előadó tehát úgy véli, hogy az ESG-ben az „S” láb fontosabb lehet, mint az „E”. Példaként hozta itt az amerikai nagy gyógyszergyártók rossz értékelését, hiszen az ő tevékenységükben különösen fontos a társadalmi felelősségvállalás.
- Beszélt a „social bond”-ok egyre nagyobb népszerűségéről, egyre több befektetési alap keresi ezeket a befektetési lehetőségeket.
- A vállalatirányítás, azaz a „G” lába nélkül az ESG-ről nem lehet beszélni, hiszen ez a biztosíték arra, hogy a vállalat tényleg komolyan gondolja és megvalósítja a különféle fenntarthatósági célokat. Szerinte a női kvótának is van fontossága egy vállalatnál, de csak akkor, ha ezek a kinevezések valósak, nemcsak „bábuként” vannak bizonyos pozíciókba kinevezve, mivel innen nézve ez is egyfajta green washing.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben Lévai Gábor, a Green Brands Hungary ügyvezetőjének moderálásában beszélgettek a résztvevők az ESG gyakorlati alkalmazhatóságáról és tapasztalatairól.
Marti Zsuzsa, a Gránit Pólus finanszírozási igazgatója úgy véli, hogy az ESG van és lesz is: a Föld csak úgy tud túlélni 8 milliárd emberrel, ha a vállalkozások odafigyelnek a fenntartható működésre. Finanszírozási oldalról kiemelte, hogy amikor a bankokhoz bejön az ESG-szemlélet, akkor mindannyiuknak előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik ez a szemlélet.
Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és a BAMOSZ elnöke szerint az ESG egy módszertan, és az a kérdés, hogy használjuk-e ezt a módszertant. Ő úgy látja, hogy igen a válasz. Kérdés, hogy mennyire rendül meg a közvélemény bizalma ebben a témában most, a háború és az energiaválság mellett. Kihívást jelenthet, hogy egyre több a potyautas az ESG-rendszerben. Példaként hozta fel a Deutsche Bank alapkezelőjének, a DWS-nek a pár hónappal ezelőtti botrányát, ahol a hatóságok azért léptek fel, mert az alapkezelő tévesen nevezett sok alapot ESG-kompatibilisnek.
Szabó István, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője és igazgatója is egyetért azzal, hogy ESG nem egy úri huncutság. Napi szinten érkeznek be a különféle kérések a vállalatvezetőktől arra vonatkozóan, hogy segítsék őket az ESG-úton való elindulásban. Manapság a legsikeresebb vállalatok értékét nem a könyvekben szereplő tételek, hanem a brand, a munkavállalói elégedettség, a társadalmi megítélés jelenti. Minden a bizalomról szól, ami rettentően törékeny dolog. Ezért is kezelik nagyon óvatosan a green washing kérdéskörét a vállalatok, mert az ettől való félelem miatt sok cég inkább keveset mond el magáról, mint amit lehetne. Vannak azonban már erre is jó megoldások, meghatározott sztenderdek a riportolásra. Az ESG-nél fontos, hogy szerinte egyszerre kell mindhárom dimenzióban jól teljesíteni.
Marti Zsuzsa (Gránit Pólus) nem lát különösebb, nem kezelhető problémát a greenwashingban, egy jelentésben szereplő adatok nem feltétlenül fedik mindig a valóságot, fontos tehát átvilágítani és független minősítő céggel az adatok mögé tekinteni.
Szabó István (KPMG) szerint nagyobb hatást mindig azzal tud elérni egy vállalkozás, amit az alaptevékenységében nyújt. Azt kell tehát átgondolni, hogy ezekkel milyen társadalmi ügyeket lehet szolgálni.
Vízkeleti Sándor (Amundi, BAMOSZ) kitért arra, hogy amikor egy céget értékelnek ESG szempontból, akkor azt is meg kell nézni, hogy milyen prioritásai vannak a stakeholdereknek.
A konferenciáról készült további beszámolók:
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
