Az elmúlt időszakban jelentős költségeket és bizonytalanságot okozott a karbonkvóta azoknak az ipari termelőcégeknek és energiavállalatoknak, amelyek már most is az uniós emissziókereskedelmi szabályozás alá tartoznak. A kibocsátási egységek (EUA) ára nemcsak jelentősen nőt az elmúlt egy-két évben, az az előttihez képest, de jelentős volatilitást is produkált, kiszámíthatatlanná téve ezáltal a költségeket.
Papp Bernadett, a Pact Capital szenior piaci elemzője elmondta, hogy a jövőben is érdemes a karbonpiacok nagy mozgásaira készülni, az árat ugyanis számtalan tényező befolyásolja, amik fel- és lerángatják a kibocsátási egységek árfolyamát.
Nemcsak energiapiaci tényezőkre kell gondolni, a fundamentumok mellett, a politikai bejelentések és a pénzügyi piac is mozgatja a kvóták árát, hiszen ezek már pénzügyi instrumentumok, több pénzügyi intézmény portfóliójának a részei.
Hogyan működik a karbonkvóták piaca? Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) szabályozza, zöldebb működésre ösztönzi a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókat. Ezt karbonkvótákkal, az úgynevezett európai uniós kibocsátási egységgel (EUA) tudja megtenni. Adott időszakban 1 darab kvóta, 1 tonna szén-dioxid-egyenérték (CO2e) kibocsátására való jognak felel meg. Az unió különböző átlagszámítások alapján rendelkezésre bocsát bizonyos mennyiségű, ingyenesen elérhető kvótát (az ingyenesek mennyisége évről évre csökken) az országok, iparágak, termelő vállalatok számára. Ha azonban a kvóták száma nem tudja fedezni a vállalatok valódi kibocsátását (vagy többlet kvóta marad), akkor a szereplők ezekkel kereskedhetnek, több kvótát vehetnek az elsődleges piacokon, az aukciókon, vagy eladhatnak és vehetnek a spot, illetve a határidős másodlagos piacokon. Ahogy a többi pénzügyi piacon is, a karbonkvóták piacán is elválhat egymástól a fizetés és a teljesítés ideje, valamint az is jellemző, hogy nemcsak az ETS alá tartozó szereplők vesznek részt, hanem más szereplők, befektetési alapok, bankok, úgynevezett spekulánsok is, akiknek nincs szükségük valójában a kvótákra, csak kereskednek velük.
Néhány példa, arra, hogy mitől ugranak a kvótaárak:
2022 végén, amikor a tározókat sikerült feltölteni, és az enyhe tél megnyugvást hozott a piacra, a kibocsátási kvóták árai esni kezdtek. Viszonylag egyértelmű, hogy az enyhébb tél kevésbé dolgoztatta meg a szénerőműveket, ami kevesebb szén-dioxid-kibocsátással, így kisebb kvóta-kereslettel járt együtt, lenyomva az egységek árát.
A szabályok változása is piacbefolyással bír, a "Fit for 55" uniós cél elfogadása például a kvótaárak kilövését eredményezte.
Ehhez hasonlóan, az elmúlt hetekben látott bankpiaci pánik is befolyással bírt, sok spekuláns adta el a kibocsátási egységeit, ami először az árak csökkenéséhez vezetett, majd ahogy a kedélyek megnyugodtak, visszatértek a piacra a nem kötelezettség miatt vásárló befektetők, ezzel keresletet és magasabb kvótaárat generálva.
Bár még mindig magas a megfelelési kötelezettséggel rendelkező szereplők aránya a kvótapiacon, a spekulánsoknak, akiknek nem lenne kötelező ezeket az egységeket megvásárolni, nem kis befolyással bírnak az árak mozgatásában. A legtöbbjük befektetési alap, azzal a tulajdonsággal, hogy éven belül többször ki-, és beugrálnak a piacokra, piacokról - mondta el Papp Bernadett, majd hozzátette, hogy
A korábbi évek megfigyelései alapján általában szeptember és október az a hónap, amikor alacsonyabb az EUA ára.
Már nem pár eurós különbségekről van szó, a piac megváltozott, egyáltalán nem mindegy, hogy mikorra időzítik a kibocsátók a kvótavásárlást, 50-60 euró/tonna különbségeket is megtapasztalhatnak egy rossz vásárlási időszak kiválasztása esetén.
Mi várható a jövőben?
A szakértő bemutatott néhányat a legfontosabb változások közül, amelyek biztosan hatással lesznek a kvótapiacra a jövőben:
- ETS sapka, rendszeres és eseti csökkentések: A szén-dioxid-kibocsátás visszafogása egyértelmű cél az EU részéről, ennek érdekében különféle beavatkozásokkal csökkentik a megvásárolható kvóták mennyiségét. A lineáris redukciós tényező jelenleg 2,2%, de 2024-2027 között már 4,3% lesz a csökkentés mértéke. A kisebb kínálat árfolyam-emelkedést generál, hacsak nem tudnak a cégek hatékonyságot növelni, vagy termelést csökkenteni. Ezen felül van két egyszeri csökkentési terv is, az első a jövő évben lesz esedékes, 90 millió kibocsátási egység tűnik majd el a piacról, majd az EUA sapka tovább csökken 27 millió egységgel 2026-ban.
- Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM), az úgynevezett uniós karbonvám: A karbonvámról korábban már írtunk részletesen, ennek megfelelően 2023 októberétől kötelesek a cégek riportálni, majd 2026-tól már fizetési kötelezettség is bevezetésre kerül. A szabályozás a leginkább szén-dioxid-intenzív ágazatok - vas és acél, cement, műtrágya, alumínium, villamos energia és hidrogén - néhány konkrét termékére fog vonatkozni, és a lényege, hogy illeték formájában ösztönözze, hogy az uniós vállalatok, importőrök csak olyan árut vásároljanak az unión kívülről, amelyek megfelelnek a tagállamokban alkalmazandó magas szintű éghajlatvédelmi előírásoknak (vagy ellenkező esetben vámot fizessenek). Emellett az ingyenes kvótakiosztás is fokozatosan csökken fog 2026-tól a CBAM által érintett szektorokban 2,5%-kal, majd 2034-ben ezek a szektor már nem kapnak ingyenes kiosztást. Tehát ha addig még marad emissziójuk, akkor minden egyes tonna után meg kell vásárolni a kvótát.
- Piaci stabilizációs tartalék (MSR): A kibocsátási egységek kínálatát és keresletét az MSR tartja egyensúlyban, jelenleg a piaci többlet 24%-a kerül minden évben a tartalékba, ez az arány 2023-tól 12%-ra csökkent volna, azonban az új szabályok érvényben hagyták a 24%-ot.
- Új szektorok az ETS-ben, hajózás: A hajózási ágazat kibocsátását is beépítik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, méghozzá úgy, hogy ez az ágazat nem fog ingyenes kiosztást kapni, így a teljes kibocsátásuk meg fog jelenni a keresletben és az árakban.
- Új szektorok az ETS-ben, épületek és a közlekedési szektor: ezen szektorok bevonása hosszú távú célja az uniónak. A tervek szerint 2027-től életbe lép számukra egy úgynevezett ETS 2, amennyiben az energiaárak ennek megfelelően alakulnak. Az új rendszert a távolabbi jövőben a meglevő ETS-be integrálnák.
"A kibocsátási egységek rövid és közép távon mérsékelt növekedés előtt állnak, a várakozásaink alapján 88-90 euró között lehet az áruk a következő évben. Hosszú távon, még ha a medvepiaci szcenáriót is feltételezünk, 150 eurós árfolyamra számítunk 2030-ra." - tette hozzá Papp Bernadett.
Kereskedési stratégiák a kvótapiacokon
Dányi Márk, a Holt Global International AG szenior kereskedője a tavalyi éven belüli 50 euró/tonnás volatilitást és számos állami beavatkozást megélt kvótapiaci tapasztalatokat, kereskedési stratégiákat vázolta fel:
A nagyon magas energiaárak két részre osztották a szereplőket, egy részük még át tudott állni széntüzelésre, egyben magasabb kibocsátást eredményezve, a másik csoportba tartozók ilyen áron már nem tudtak a piacon maradni, így a termelés visszafogásával vagy leállításával tudtak csak költséget csökkenteni. Utóbbiak mostanra egy kényelmi pozícióba kerültek, az alacsonyabb kibocsátási számaik miatt. Ők azok, akiknek nem kell a mostani kvótapiacokon egységet vásárolni, mivel korábbi kibocsátásuk alapján több ingyenes kiosztást kapnak, mint amennyire szükségük van - mondta el Dányi Márk.
Aki többlet kvótával rendelkezik, az értékesítheti a kvótáit egy limitáras megbízással, lehetősége van arra is, hogy eladhatja spot áron és visszavásárolja határidős ügylettel, illetve vételi opcióban is megállapodhat, ha a későbbiekben újra szüksége lesz a kvótákra.
Akinek vásárolnia kell kvótákat, annak érdemes kisebb volumenekre osztani a teljes éves igényét, akár havi, heti részletekben vásárolni, a nagy mozgások ugyanis néha jobb vásárlási pozíciókat teremtenek. Az átlag alatti vásárlás, a leszúrások kihasználása, a limitára megbízások megtervezése az előző napi záró árfolyam alapján mind tudatos, és pénzügyi tervezést igényelnek, de egyben lehetőséget is adnak arra, hogy spóroljanak a cégek a kvótákon - sorolta a stratégiákat a szakértő.
Elmúlt a pár eurós különbségek időszaka, kezelni kell a kockázatokat, stratégiát alkotni és előre tervezni. A magyar piac további sajátossága, hogy az euró miatti kitettséget is kezelni kell. Évente két-három korrekció be szokott következni a kvótapiacon, érdemes ezekre az időszakokra likviditással készülni. Nagyon fontos a diverzifikáció, valamint a piac folyamatos lekövetése.
- összegezte Dányi Márk a tudatos kvótakereskedés legfontosabb tényezőit.
Címlapkép: Getty Images
