2 milliárdos tőkebevonás, ötéves stratégia a Delta Technologiesnál
Üzlet

2 milliárdos tőkebevonás, ötéves stratégia a Delta Technologiesnál

Portfolio
Több hír is érkezett a napokban a Delta Technologies Nyrt-vel kapcsolatban. 2 milliárdos tőkebevonást hajtottak végre intézményi befektető révén, majd pedig a 2022-23-as üzleti évet lezáró közgyűlési meghívóval egy 2028-ig szóló üzleti stratégia kivonatát is közreadták. A Portfolio Csontos Zoltánt, a Delta Technologies Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a friss bejelentések részleteiről.

Ha egy startupba száll be milliárdokkal egy intézményi befektető, arról napokig hallani. Ehhez képest a Delta Technologiesba érkező 2 milliárd forint híre mintha radar alatt maradt volna. Mire véli ezt?

A startupok tevékenysége általában egy mondattal körülírható, történetükkel könnyű azonosulni, popkulturális szerepük pozícionálására és rajongótáboruk lelkesen tartására külön szakembereket alkalmaznak. A Delta ehhez képest az egyik legidősebb informatikai cég, az első magyar IT brandek egyike. A tevékenységünk szerteágazó, és elsősorban B2B viszonylaton közlekedünk. Amikor az átlagember a szolgáltatásaink révén kialakított rendszereket, vagy eszközöket használja, nincs ennek tudatában. Ismertségünk más formában érhető tetten: mostanra több mint 4300 a kisbefektetőink száma, ez 1-2 éve is még csak 3000 volt. A hazai informatikában a 2 milliárdos tőkebevonásunk azért nem múlt el visszhang nélkül.

Nem is volt egy átlagos tőkeemelés; a kamatozó részvény ritkán bukkan fel a hazai gyakorlatban. Miért esett erre a konstrukcióra a választás?

Valóban rendhagyó, de a piaci környezethez ideális, kölcsönösen kedvező instrumentum, mind a részvényeket lejegyző befektető, mind pedig a mi szempontunkból. A befektetőnek jó, mert egyfelől az államkötvény fölötti fix hozamot biztosítunk, ami csak növekedhet osztalékfizetés esetén, továbbá gyorsan lebonyolítható, ami a mai piaci versenyben külön értéket képvisel. Másfelől kiszámítható, és nekünk is kedvező: a piaci vállalati hiteleknél kedvezőbb a kamatozása. Nem utolsó sorban pedig olyan transzparens ügylet, amire egyetlen részvényesünknek sem lehet rossz szava sem: olcsó forrást vontunk be, és a részvények árazása, valamint a hozzájuk tartozó szavazati jog korlátozása miatt nem merülhet fel a túlzott hígítás vádja sem.

Csontos Zoltán, a Delta Technologies Nyrt. igazgatóságának elnöke
Csontos Zoltán Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Ki merem jelenteni, hogy mindkét fél jó üzletet kötött. A sikeres, 2 milliárd forintos tőkebevonás ténye és annak feltételei számomra egyértelműen visszaigazolják, hogy a cégünk értéke jelentősen meghaladja a jelenlegi piaci kapitalizációját.

Egyébként mi indokolhatja az alulértékeltséget?

A Budapesti Értéktőzsdén forgó papírok egy ideje nem csak egymással versenyeznek a befektetők kegyeiért, hanem a teljes globális kínálattal. Ezt el kell fogadni, és olyan gazdálkodást kell folytatni, hogy kiérdemelje a részvény az intézményi és kisbefektetők figyelmét. A Delta nettó eszközértékéhez viszonyított forgalom tekintetében a top10 papír alsó harmadában mozog, tehát nem kell szégyenkeznünk az érdeklődés miatt. Az elmúlt években lezajlott strukturális változtatások után egy holdingcégre és egy tevékenységet végző kft.-re (a Delta Technologies Nyrt leányvállalata, a Delta Systems Kft-re) koncentrálódott a Delta.

Kívánatos lehet egy utolsó lépés megtétele, ami befektetői szempontból a legkönnyebben értelmezhető és átlátható, ennek ütemezését viszont még befolyásolja sok folyamatban levő tender, és azok kifutása. Ezeknél nem szeretik, ha menet közben változik a felelősségvállaló jogállása.

Mire fordítják a friss tőkét?

2020 óta van napirenden egy akvizíciós program. Elsődleges célja a szolgáltatási kompetenciánk megerősítése azon stratégiai területeken, ahol a legkomolyabb fejlődés várható. Kifejezetten tevékenységfókuszú a keresés, olyan részterületeken, ahol eddig is voltak stabil közreműködő partnereink, ugyanakkor költséghatékonyabb struktúrában dolgozhatnánk együtt mondjuk egy tulajdoni viszony esetén, leépítve redundanciákat, gyorsítva az ajánlatadást, központosítva a belső képzéseket. Körülbelül 50 ilyen céget tartunk nagyító alatt. A befolyó tőke 90 százalékát ilyen célra fordítjuk. A 2028-ig szóló stratégiánkban körülbelül 6 milliárd forintot szánunk erre.

A közgyűlési előterjesztésben olvasható vezetői összefoglalóban külön kiemelte, hogy az árbevétel a magunk mögött hagyott üzleti évben a korábbi stratégiában hosszú távra belőtt sávon belül maradt ugyan, de annak inkább az aljánál, viszont a költségek nem mérséklődtek ilyen ütemben, és elbocsátásokat sem hajtottak végre taktikai okból. Nem megy a profitabilitás rovására a kapacitások fenntartása?

A magyar munkaerőpiacon, kifejezetten az informatikai szektorban óriási könnyelműség bárkit is elbocsátani. Ez kétszeresen is megbosszulja magát: fontos versenytárs juthat így ajándék kapacitáshoz, amikor pedig ismét szükség van a fejlesztőkre, akkor nagyon nehéz toborozni. A bérekre felhajtó ereje van a Magyarországon letelepedő SSC-knek is. Ezért sokkal tudatosabb HR-stratégiát folytatunk, nagy figyelmet fordítunk a tehetségmenedzsmentre, megtartásra, képzésre. Nem csak az akvizíciók útján, hanem a szakembereink felkészültségének erősítésével is versenyképesebbé tudjuk tenni szolgáltatáspalettánkat. Dolgozóink harmada tíz évnél régebb óta dolgozik nálunk, a "szakma nagy öregjei" vannak a Delta-nál.

Ugyancsak a beszámolóhoz csatolt összefoglalóban merül fel a közbeszerzések és a non-public megrendelések viszonya. Mi lenne az ideális arány? Ellensúlyozható a magánszektorból a költségvetési megrendelések és az uniós források késlekedése?

Akár az RRF, akár más uniós forrásokkal kapcsolatban bizakodhatunk, de üzleti értelemben az óvatosság elve szerint nem számolhatunk vele, akármennyire is jogosnak tartanánk, hogy megkapja az ország ezeket a forrásokat. Ha pedig nincs állami megrendelés, akkor a piacra kell fókuszálni – mindenki azt gondolja, hogy ez kézenfekvő. Azonban ez szakmailag körülbelül annyira megalapozott tanács, mint a hírhedt „ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot” közmondás.

A Delta elsősorban rendszerintegrátor, azaz a kiterjedt informatikai projektek összes szereplőjét összefogja, a szó szoros és átvitt értelmében is kapcsolatot teremt a sok-sok beszállító, megrendelő, stakeholder között. Ezek a volumenű projektek természetszerűen elsősorban az államigazgatás háza tájáról indulnak, olyan nemzeti, stratégiai infrastruktúrák fejlesztéséről szólnak, amik akár több éven át folynak. Ezeken a pályázatokon indulni, ezekre felkészülni, majd pedig ezeket levezényelni egy speciális know-how. Ha most késlekednek is ezek a projektek, nem adhatjuk fel piaci pozícióinkat ezeken a területeken.

Az oktatás, az egészségügy, a honvédelem, vagy általában a közszféra digitalizációja nem állhat meg. Emellett az ipari, mezőgazdasági, logisztikai szektorból sem terem magától a megrendelés: ott ugyanúgy előzetes edukáció, piacépítés, folyamatos konzultáció kell, míg elhatározzák a megrendelők, hogy a számos lehetséges fejlesztési irányból mi mellett kötelezik el magukat. Az autóiparban általában határozott elképzelésekkel rendelkeznek az ügyfelek, így itt mi is gyorsabban tudtunk felmutatni eredményeket: az Audi és a Bosch Csoport mellé új ügyfélként húztuk be ebbe a szegmensbe a BMW-t. Ezek egyúttal azt is igazolják, hogy nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket, megfelelő szállítói minősítést kapunk ilyen kritikus sztenderdek szerint is.

A jelenlegi piaci környezetben a gyorsabb megtérüléssel kecsegtető, vagy éppen halaszthatatlan fejlesztésekre koncentrálnak az ügyfelek. Mivel lehet rávenni őket, hogy előre tekintsenek, olyan hangzatos fejlesztési területekre, mint az Ipar 4.0, a felhő, a kiberbiztonság, vagy a mesterséges intelligencia?

A hálózati infrastruktúrák immár mind felhőalapú, vagy hibrid rendszerek. A 25 százalékkal megugró honvédelmi megrendeléseink is többségében intézményi informatikai háttérrendszerek és kiberbiztonsági szolgáltatások – mi hangsúlyozottan nem foglalkozunk hadászattal.  Az Ipar 4.0 pedig olyan mértékben van jelen, hogy egyesek már ipar 5.0-át emlegetnek. Ennyire nem szaladnék előre, de az biztos, hogy az ipari automatizáció, robotizáció népszerű terület, ahol a következő öt évünkben a legnagyobb növekedést várjuk. A 2028-ra megcélzott 59 milliárd forintos árbevételünknek több mint negyedét teheti ki az automatizáció az ipari, közmű és önkormányzati ügyfelek köréből származóan. Ehhez olyan partnerekkel erősítettük meg kapcsolatunkat, mint a SICK, amelyik a gépi látásban, a szenzoros adatfeldolgozásban az egyik legerősebb márka ma a nemzetközi piacon.

A mezőgazdaságot is említette, mint prioritásként kezelt területet. Évek óta elérhetőek Magyarországon is az ultramodern gépek, de tömeges elterjedésük helyett inkább azt hallani, hogy munkaerőhiánnyal, illetve dömpingáras külföldi versenytársakkal küzd a szektor. Mikor jöhet el a várt áttörés?

Én úgy látom, hogy iránymutatásra, bizonyos – például az agro drónok használatáról szóló –  szabályok gyorsított megalkotására is vár a szakma, és tudatában vannak annak, hogy a versenyképesség csakis intenzív digitalizációval és automatizációval fenntartható. Akárhogy is, de ki kell választani bizonyos terményeket, a pótolhatatlan emberi erőt kiváltani precíziós gépekkel, kihasználni azokat a megoldásokat, amikkel ugrásszerűen fokozható a termésátlag, és csökkenthető a vegyszerezettség, és ezeknek a fejlesztéseknek finanszírozást kell biztosítani. Nagy változáson megy át az üzleti környezet, ráadásul az éghajlat is, elkerülhetetlen a változás a magyar mezőgazdaságban.

Csontos Zoltán, a Delta Technologies Nyrt. igazgatóságának elnöke

De a hirtelen alkalmazkodási kényszertől nem csak az agrárium szenved. Egyik évről a másikra 7milliárd euróról 17 milliárd euróra ugrott a nemzetgazdaság rezsije. Ennyivel többet költött az egész ország energiára. Természetes, hogy hirtelen óriási kereslet lett az energiahatékonyság, a smarthome megoldások, és a megújuló-alapú épületgépészet iránt. Az ezt támogató épületinformatikából származó bevétel a Deltánál több milliárd forintot tehet ki néhány éven belül.

Ugyanezt jósolom a mezőgazdaságban is: a kényszer rá fogja venni a szereplőket a digitalizálásra, érdeklődni fognak a hasznot hozó megoldások iránt.

Ez ugyanaz a folyamat, mint hogy covid idején ugrott meg a videokonferenciák népszerűsége. A kényszer a legerősebb motorja az innováció befogadásának.

Címlapkép forrása: Akos Stiller via Portfolio

A cikk megjelenését a Delta Technologies támogatta.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jaksity György: Kilépés az Európai Unióból. Megéri?

Privát bankár

Privát bankár
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!