Az energiatárolás terén óriási felfutás várható, ami a hálózatfejlesztési problémákat is orvosolhatja

Az elektromos mobilitás és az energiatárolás kérdésének összefüggéseiről Simon Anita, az Alteo Csoport fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese tartott előadást, amelyet azzal kezdett, hogy egy felelős vállalat nem működhet anélkül, hogy nem tartja üzleti kompetenciának a fenntarthatóságot, és nem tekint úgy rá, mint egy üzleti előny és érték.

"Nagy energetikai vállalatként a villamosenergia-kapacitásunk 50%-át megújulókból fedezzük, amire borzasztó büszkék vagyunk. A vállalatunkban a hagyományos erőművi portfólió mellett a megújuló energiatermelés óriási szerepet képvisel" - mondta.

Kiemelte: megújuló energiákból jelenleg Magyarországon talán nagyobb arányban állítanak elő villamos energiát, mint ahogy az eredetileg tervezve volt, mivel a naperőművek térnyerése sokkal nagyobb arányú, mint ahogy ezzel korábban számoltak.

Ez is példa arra, hogy a piac öngerjesztő folyamatokat tud mutatni, hiszen ennek a felfutása egyébként hosszabb időtávot kellett volna, hogy igénybe vegyen. Ezzel párhuzamosan azonban az Alteo már rendelkezik energiatárolóval. Mi voltunk az elsők, akik az országban építettünk

- mondta Simon Anita.

Kihangsúlyozta: a megtermelt energiát valahol tárolni kell, és láthatóan 2030-ra ennek egy nagyon komoly felfutása lesz nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió országaiban is.

Azt látjuk, hogy sokkal több megújuló energia lesz, a tárolókkal gyakorlatilag a hálózatfejlesztést el lehet kerülni, ami a legszűkebb keresztmetszet ma a piacon, nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte is, hogy a megnövekedett igényhez, amit a megújulók jelentenek, ahhoz miként tud a hálózat csatlakozni

- emelte ki az Alteo vezérigazgató-helyettese.

Ahhoz, hogy a zöld átállás fejlődni tudjon, kiterjedt publikus töltőhálózatra van szükség a személyautók mellett a teherautók vonatkozásában is - hangsúlyozta. Cégükkel kapcsolatban elmondta: amikor egy nagy erőművi beruházást terveznek, akkor már a gondolkodásukban nemcsak az van, hogy egy gázmotoros erőmű kapacitás mellé akkumulátoros tárolót telepítenek, hanem az is, hogy a közlekedés zöldítését hogyan tudják töltők telepítésével elősegíteni.

A mobilitási szektorban elérhető karbonkreditekről, az önkéntes karbonpiacban rejlő lehetőségekről Tóth Levente, a mitigia vezérigazgatója tartott előadást. Cége elektromos gépjárműflották segítségével karbonkreditek keletkeztetését teszi lehetővé. Ezek a kreditek az önkéntes karbonkredit-piacon értékesíthetők, a cégek pedig a többletbevételt további zöld projektek megvalósítására fordíthatják.

Előadása elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a közúti közlekedés az egyik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó, Európában az emisszió 17,5%-ért felelős. Az elektromobilitás gyorsabb terjedésének három fő akadályát említette meg:

• Magas összköltség, amely nem térül meg állami szubvenciók hiányában, melyek rendelkezésre állása esetleges.
• Elégtelen az elektromos töltési infrastruktúra kiépítettsége, amely hatótáv-szorongáshoz és elutasításhoz vezet.
• Sokkal több zöldáramtermelésre és lokális energiatárolásra van szükség, hogy bírja a villamos hálózat.

Bemutatta, hogy a klímavédelmi célok teljesítéséhez az elektromos autók értékesítésének milyen nagy mértékben kellene felpörögnie Európában. Ehhez a publikus töltőállomások számának is jelentősen emelkednie kellene. Ehhez pedig óriási forrásigényre van szükség.

A globális felmelegedés másfél fokos növekedési szintjének tartásához a jelenlegihez képest óriási befektetésekre lenne szükség az elektromobilitásban. Hogyan lehetne ezt finanszírozni?

– tette fel a kérdést. Erre lehet megoldás szerinte a karbonárazás, amely arról szól, hogy a szennyező iparágak, szolgáltatások, illetve az ilyen termékek előállítóit és forgalmazóit megterheli a karbonárral. Ezzel az adott termék ára megnövekszik, a kereslete ezáltal lecsökken, az összeget pedig, amely ebből befolyik, átirányítja a zöld beruházókhoz.

Kiemelte: a karbonadó helyett az emissziókereskedelmi rendszer jobb megoldást jelent, amely az Európai Unióban is megtalálható, és ennek lefedettsége folyamatosan bővül, bár jelenleg ez még a közúti közlekedésre nem vonatkozik. Szerinte az önkéntes karbonpiacnak nagyobb szerepet kellene kapnia, amely összeköti azokat a projektgazdákat, akik képesek nagy számban zöld projekteket megvalósítani azokkal a potenciális vevőjelöltekkel, akik ezt nem tudják megtenni, de önkéntes vállalás vagy kötelezettség miatt ellentételezik a kibocsátásukat. Ennek jelenléte Európában gyakorlatilag marginális, az ÜHG-kibocsátás kevesebb mint 1 százalékára vonatkozik.

Cégük az elektromobilitás zöld beruházóit kívánja támogatni, hogy zöld átmenetük megtérülését javíthassák az önkéntes karbonpiacon elérhető részleges utófinanszírozási eszközzel, és ezáltal az elektromobilitás terjedése felgyorsuljon.

Az elektromobilitás zöld beruházóit három csoportba osztotta:

• Lízingfinanszírozó társaságok: pénzügyi és operatív lízing-társaságok, akik nagyszámú ügyfél zöld beruházásait aggregálják.
• Megújuló energiaberuházások: saját felhasználási célú nap- vagy szélerőművet és lokális energiatárolást megvalósító zöld beruházók​.
• Elektromobilitási szolgáltatók: mobilitási szolgáltatók vagy elektromos töltőállomás üzemel-tetők, akik az energiát igazoltan zöldáramból biztosítják.

Az aktuális elektromobilitási trendeket Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke mutatta be. Kiemelte:

Budapesten, illetve az agglomerációban 2010-ben 1 millió volt az autók száma, ez 2019-re 1,25 millióra nőtt, ami 36%-os növekedést jelent.

Csak Budapesten 19%-kal emelkedett az autók száma. Az autós közlekedés azonban nemcsak Budapesten, hanem a vidéki ​nagyvárosokban is egyre nehezebb​.

Nem meglepő módon így a tömegközlekedési eszközökön felül egyre erősebb a saját és megosztott (mikro)mobilitási eszközök (pl. kerékpárok, e-kerékpárok, rollerek) térnyerése. Ennek példájaként sorolta fel​:

• A Bubi a modellváltás (havidíj) óta rendkívül népszerű, jelenleg több mint 100 ezer felhasználó​ja van.
• A BKK 2023 végi mérése szerint 92%-kal nőtt a kerékpárral történő áthaladások száma az ellenőrzési pontokon​.
• 2020-ban a magyar lakosság 16%-ának a kerékpár volt a leggyakrabban használt közlekedési eszköze.

Galéria137 képSustainable World 2024 konferencia

Címlapkép forrása: Berecz Valter / Portfolio