A Mastercard idei (összességében második) fenntarthatósági percepciós index (FPI) jelentését Szabó Nóra Anna, a Mastercard termékmenedzsere mutatta be, amely a magyar bankszektor környezeti fenntarthatóságát méri fel.
A jelentés három pillérből áll:
- banki felkészültségi mutató: a magyar bankok jelenlegi környezeti fenntarthatósági teljesítménye önbevalláson alapuló adatok (saját megítélés) alapján
- fogyasztói percepció: a fogyasztók megítélése a magyar bankszektor környezeti fenntarthatósági teljesítményéről
- átláthatóság: a magyar bankok környezeti adatközlésének minősége a fenntarthatósági jelentéseik alapján
A fenntarthatósági percepciós index idén 62 pontot ért el a tavalyi 57 után. Az alindexek közül
- a banki felkészültségi percepció 65-ről 74 pontra nőtt,
- a fogyasztói percepció 40-ről 41-re,
- míg az átláthatóság 76-ról 81 pontra emelkedett.
Jelentős különbség mutatkozik a bankok fenntarthatósági teljesítménye és a fogyasztók megítélése között, ami arra utal, hogy érdemes fokozottabb figyelmet fordítani a fogyasztók fenntarthatósági megoldásokról, például éghajlathoz kötődő termékekről való tájékoztatására a fogyasztói keresletet növelése érdekében - mondta Szabó Nóra Anna.
A bankok befolyásolhatják környezeti fenntarthatósági megítélésüket azáltal, hogy javítják fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációjukat, zöld termékeket és szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleiknek.
A pénzügyi intézményeknek nemcsak fenntarthatónak kell lenniük, hanem annak is kell látszaniuk a piacon
- emelte ki a Mastercard termékmenedzsere. Ennek ugyanis több előnye van:
- Árbevételi lehetőséget teremt: a fogyasztók 49%-a szerint fontos, hogy a bankok kínáljanak fenntartható megoldásokat, és 29%-uk hajlandó lenne magasabb havi bankszámladíjat fizetni a fenntarthatóbban működő bankoknak.
- Növeli a fogyasztói lojalitást az adott bank iránt: a válaszadók 32%-a lojálisabb lenne egy olyan bankhoz, amely lépéseket tesz a fenntartható működés érdekében.
- Csökkenti a bankváltás és az ügyfélvesztés valószínűségét: A válaszadók 29%-a átvinné számláját egy olyan bankhoz, amely fenntarthatóbban működik.
A zöld pénzügyi termékek terén
- a virtuális bank- vagy hitelkártyák a legnépszerűbb lehetőségek.
- Emellett a válaszadók jelentős része nagy érdeklődést mutat a zöld hitelkártyák,
- zöld megtakarítási számlák,
- valamint zöld jelzáloghitelek iránt, amelyeket építésre vagy felújításra lehet igénybe venni.
A befektetési alapok uniós SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) szabályozás szerinti besorolásáról szólva Tomasovszki Tímea, a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország ESG officere elmondta, az alapok három csoportba sorolhatók:
- Kockázat (Art. 6): Figyelembe veheti az ESG faktorokat, de nem előmozdító, és nincs fenntarthatósági célkitűzése. Magyarországon általánosságban az ilyen besorolású alapok integrálják a fenntarthatósági kockázatokat, azaz néhány PAI mutatót figyelembe vesznek
- Előmozdító (Art. 8): Környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító és helyes vállalatirányítási gyakorlatot követő vállalkozásokba fektet
- Fenntartható (Art. 9): A pénzügyi termék célkitűzése a fenntartható befektetés, pl. a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése
Az alapok SFDR-besorolás szerinti megoszlása Európában eszközérték alapján:
- Art 6: 39%
- Art. 8: 57,6%
- Art. 9: 3,4%
Az alapok SFDR-besorolás szerinti megoszlása Európában darabszám szerint:
- Art 6: 50,4%
- Art. 8: 45,3%
- Art. 9: 4,2%
A VIG IDÉN JÚLIUSBAN KÉT FENNTARTHATÓ ALAPOT INDÍTOTT EL:
- VIG Greenbond kötvény befektetési alap
- VIG Greentrend részvény befektetési alap
A fenntartható alapok kritériumainak jellemzőiről szólva elmondta:
- A hozamnövelő eszközök 100%-a fenntartható befektetés legyen
- DNSH megvalósulása a fedezeti és likviditási célú befektetések esetében is
- Az összes kötelező PAI mutató és további releváns opcionális mutatók figyelembe vétele és mérése
- A taxonómiához igazítható és igazodó befektetések definiálása és arányának meghatározása
- A mutatók definiálása az alap (különböző) célkitűzéseire
A zöld pénzügyek hazai helyzetéről Holczinger Norbert, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője adott áttekintést. Kiemelte: 2019-ben indult el az MNB zöld programja, amelynek célja, hogy a hazai pénzügyi szektor a hazai zöldgazdasági átállás motorja legyen. Több módszertant is alkalmaz a Nemzeti Bank ezeknek a fenntarthatósági kockázatok mérésére. Az MNB Banki Karbonkockázati Index leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy a finanszírozott vállalatok üvegházhatású gázkibocsátása alapján milyen az átállási kockázata.
A vállalati hitelállománynak mintegy hatodát érint a környezeti kockázatok
- mondta az MNB főosztályvezetője.
A zöld hitelpiacról szólva elmondta: a szektort a vállalati hitelek pörgetik, de láthatunk egy változást, hiszen a kezdetekkor a megújuló energiatermelés dominálta ezt az állományt. A tavalyi év folyamán viszont megjelentek a fenntartható kereskedelmi ingatlanok finanszírozásához kapcsolódó ügyletek, méghozzá nem is kis mértékben.
Jelenleg a vállalati hitelek 66,6% a megújuló energiatermeléshez kapcsolódik, 27,5% a fenntartható kereskedelmi ingatlanokhoz.
A tőkepiacra, azon belül is a kötvénypiacra rátérve kihangsúlyozta: 3-4 évvel ezelőtt a nulláról indult el ez a piac, nem léteztek zöld kötvények Magyarországon. "Itt a legnagyobb szereplő az állam. Olyannyira az, hogyha megnézzük nemzetközi összevetésben, hogy miként állunk az államadósság finanszírozásán belül százalékosan, akkor azt látni, hogy Magyarország az EU top5 országa között található, tehát nálunk az egyik legmagasabb a zöld állampapírok aránya az állampapírokon belül" - zárta előadását Holczinger Norbert.
Címlapkép forrása: Portfolio
