Szolárbirkák és bogárhotel – Mindent megtesznek az ESG megfelelés érdekében az energetikai cégek

A klímasemlegességi törekvések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a biodiverzitás, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák védelme. A biodiverzitási stratégia az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) stratégia részeként egyre fontosabb szerepet kap a vállalatok működésében. Míg az ESG egy átfogó vállalatirányítási, társadalmi és környezeti keretrendszer, addig a biodiverzitási stratégia kifejezetten a környezeti lábra fókuszál, vagyis, hogy egy vállalat milyen hatással van a környezetre és a biodiverzitásra, illetve a biodiverzitás változása hogyan hat vissza a vállalat működésére.

Az IPBES (A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó kormányközi testület) jelentése szerint a becsült földi nyolcmillió fajból egymilliót a kihalás fenyeget. A bolygó szárazföldi területeinek 75%-át, a tengerek és óceánok 66%-át alakította át az emberi tevékenység. A tudomány jelenlegi állása szerint 1,75 millió fajt ismerünk, de ennek a sokszorosát, 9-14 milliónyi faj létezését valószínűsítik.

Bár a kihalás természetes úton is bekövetkezik, ennek normális üteme évente 1-5 faj, azonban jelenleg óránként csökken egy fajjal a Föld élővilága.

Ennek ellensúlyozására alkotta meg az Európai Unió a biodiverzitás stratégiáját, ennek egyik eleme a nemrég elfogadott EU Nature Restoration Law. A stratégiának része a fenntarthatósági beszámoltatás, aminek keretében elvárásként fogalmazzák meg a cégek felé, hogy mérjék és kezeljék a természeti környezetre gyakorolt hatásukat, illetve azokat az üzletmenetre is ható kockázataikat, amelyek a biodiverzitást is veszélyeztetik.

Az energetikai szektorban ilyenek például, a szélsőséges időjárási viszonyok, amelyek a villamosenergia-termelést is befolyásolhatják. Vagy az árvizek és aszályok, amelyek a vízerőművek működésére is hatással lehetnek. A tartósan magas hőmérséklet pedig akár a karbantartási munkák átütemezését is szükségessé teheti, mivel munkabiztonsági és egészségvédelmi okokból bizonyos feladatokat nem lehet elvégezni extrém időjárási körülmények között.

"Alapvetően két módon tudunk kapcsolódni az uniós és kormányzati stratégiai célokhoz. Az egyik, hogy hozzájárulunk a biológiai sokféleség állapotának közvetlen javításához, például a telephelyeink hatásterületén található élőhelyek állapotának javításával, helyreállításával, fenntartható használatával, másrészt természetalapú megoldásokkal és intézkedésekkel, amely a hatásterületünkön is túlmutatóan hozzájárulhat a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához” – mondta a Portfolio-nak Szabó Beatrix, az Alteo Fenntarthatósági és EBK igazgatója.

Az Európai Unió egységes stratégiája szerint 2030-ig minden tagországnak meg kell alkotnia a természet helyreállítási törvényét (Nature Restoration Law). A cél, hogy a térségek tengeri és szárazföldi területének legalább 20%-át helyre kell állítani, elsősorban a Natura 2000-es területekre összpontosítva. Magyarország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és létrehozta a Nemzeti Biodiverzitási Stratégiát, amely három fő területet fogalmaz meg:

• a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek csökkentését,
• a biológiai sokféleség fenntartható használatát és a hasznok megosztását (például csapadékvizek megtartása)
• valamint olyan végrehajtást támogató eszközök és megoldások bevezetését, amelyek ösztönzik a vállalati és társadalmi szereplőket a területtel való foglalkozásra.

A hazai piacon a biodiverzitási stratégiák még gyerekcipőben járnak. Jellemzően a Magyarországon működő nemzetközi multinacionális vállalatoknál találkozhatunk ilyen stratégiákkal, különösen azoknál, amelyek mezőgazdasági alapanyagokat dolgoznak fel vagy élelmiszergyártással foglalkoznak. Az energetikai szektorban még kevésbé elterjedt a komplex biodiverzitási stratégia, bár egyre több vállalat kezd foglalkozni a témával, részben az ESG minősítések miatt, részben pedig azért, mert saját működésükön érzik a biodiverzitás csökkenésének negatív hatásait.

A biodiverzitási stratégia megléte egyre inkább befektetői előnyt jelent. Az ESG minősítéseknél azok a vállalatok, amelyek nem foglalkoznak a biodiverzitással, nem tudnak pontszámot elérni ezen a területen. A bankok a hitelbírálat során szintén vizsgálják a biodiverzitási programokat, mivel a hosszú távú finanszírozásnál látják az árbevétel-kiesés kockázatát.

Nem biztos, hogy ettől válik egy vállalat vonzóvá a befektetők számára, de növeli az ESG stratégia hitelességét, és azt mutatja, hogy a cég az ESG minden területére reagál

- hangsúlyozta Szabó Beatrix.

A biodiverzitási stratégia kidolgozása előtt érdemes klíma-, víz- és biodiverzitási kockázatértékelést készíteni, amely alapján megállapíthatók a működési kockázatok és a kezelendő területek. Az Alteo például a Hernádon működő vízerőművénél olyan projekteket tervez, amelyek során természetvédelmi egyesületekkel és kutatóintézetekkel együttműködve vizsgálnák a hallépcső hatékonyságát, vagy a folyóhordalék viszonyainak vizsgálata.

Szolárbirkák és bogárhotel

A naperőműveknél is számos lehetőség kínálkozik a biodiverzitás növelésére. Ahelyett, hogy a hagyományos fűmagkeverékkel vetnék be a területet, amit rendszeresen kaszálni kell, speciális, alacsony növésű, szárazságtűrő magkeverékeket használhatnak, amelyek vonzzák a beporzó rovarokat és egyéb hasznos élőlényeket.

Nyugat-Európában már elterjedt gyakorlat az úgynevezett "szolárbirkák" alkalmazása is, amelyek legelnek a napelemparkok területén, így nincs szükség fűnyírásra, ráadásul trágyázzák a talajt. "Ez akár költséghatékonyságot is eredményezhet, mivel nem kell annyit nyírni a füvet, mint egy hagyományos fűvetésnél, és hosszú távon egy rossz minőségű talajból is jó minőségű termőföldet lehet kialakítani” – tette hozzá az Alteo ágazati igazgatója. 

A szakértőkkel és természetvédelmi egyesületekkel végzett felmérések alapján a biodiverzitási projektek általában rövid vagy középtávúak, 1-2 éves időszakot ölelnek fel. Egy élőhely-rekonstrukciós projekt azonban már hosszabb távú, akár 10 éves vagy annál is hosszabb folyamat lehet. Az Alteo most elfogadott biodiverzitás stratégiája 15 éves időtávra szól, figyelemmel arra is, hogy annak keretében jól előkészített projektek valósulhassanak meg, amelyek hosszútávon szolgálják a biológiai sokféleséget.

Ezek a projektek összekapcsolhatók a vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) kezdeményezésekkel is, például városzöldítési programokkal azokon a településeken, ahol a vállalat tevékenységet folytat.

A cikk megjelenését az Alteo támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio