Kiderült, mire készülhetnek a vállalalkozások Nyugat-Magyarországon

Pintér Bence, Győr polgármestere nyitóelőadásában elmondta, hogy a városnak fel kell készülnie a gazdaság lassulására, amelyet elsősorban az autóipart érintő vámok okozhatnak, ezért a városvezetésnek másfajta tervezésre és fegyelmezett gazdálkodásra van szüksége, felesleges kiadások nélkül. A recesszió ugyanakkor lehetőség is: a város új utakat keres, fordulópontra készül, amit a gazdasági program is rögzít. Cél, hogy a következő években lényegesen több forrás jusson a szociális ellátórendszerre; meg kell szűnnie a szolidaritási hozzájárulásnak, és a kormánytól több pénzt várnak vissza tartalékolásra és fejlesztésekre. Bővíteni kell az önkormányzat pénzügyi mozgásterét: hatékonyabban kell elosztani a forrásokat, és közvetlenül is pályázni kívánnak EU-s pénzekre.

A polgármester szerint a Modern Városok Program Győrben nem hozta a várt eredményeket, a projekteknek mindössze negyede valósult meg, ezek befejezéséhez most más finanszírozási forrásokat keresnek. Az Audi és beszállítói továbbra is meghatározó szereplők, de új befektetők bevonzása is szükséges; a Győrszentiván határában fekvő, 400 hektáros iparfejlesztési terület jövőjére mielőbb világos koncepciót kell kidolgozni.

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára szerint a magyar gazdaságpolitika célrendszere a gazdaság semlegességére épül, és ennek eredményei egyre inkább láthatók. A kormány egyik kiemelt célja a lakhatás: a Covid járvány után drasztikusan visszaestek a lakásépítések, a lakásállomány lassan újul meg, ezért az a cél, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön. Ennek eszközei az Otthon Start program és a létrehozott Lakhatási Tőkeprogram.

A gyengélkedő német gazdaság és – az államtitkár megítélése szerint – kedvezőtlen EU-s vámmegállapodás okozta bizonytalan környezetben a kormány több csatornán támogatja a hazai vállalatokat: kedvező finanszírozási lehetőségeket kínál, adócsökkentéseket vezet be, kereskedelmi és fogyasztóvédelmi intézkedéseket hoz, ösztönzi az AI- és digitális fejlesztéseket, az energetikai fejlesztéseket, valamint csökkenti az adminisztratív terheket. Lehetőségként felmerült a szociális hozzájárulási adó 12 százalékra csökkentése is.

Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatósági tagja a KKV-k finanszírozási helyzetéről és lehetőségeiről tartott előadást. Rámutatott, hogy bár a finanszírozás a vállalkozások mindennapi problémái között csak az ötödik–hatodik helyen szerepel, stratégiai tervezése meghatározó a jövő szempontjából. Szerinte érdemes már fél–egy éves távra előre kijelölni, milyen tőkeszerkezettel és finanszírozási mixszel kíván a cég a piacon jelen lenni. Hozzátette, hogy a hazai KKV-k pénzügyi ismeretei jók, ugyanakkor a külső forrásokhoz az ideálisnál óvatosabban viszonyulnak.

A Széchenyi Kártya Programról elmondta: a legtöbb konstrukció 3 százalékos kamattal érhető el; a legnépszerűbb továbbra is a folyószámlahitel, miközben a beruházási hitelek aránya is növekszik.

Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója ismertette a Demján Sándor Tőkeprogram részleteit, amely a hazai kis- és középvállalkozások növekedését és fejlesztéseit hivatott támogatni. A konstrukció „türelmes finanszírozásként” működik: a tőkejuttatás önerőként is felhasználható nagyobb beruházásokhoz, anélkül hogy a vállalkozás saját likviditását terhelné.

A program 100 milliárd forintos keretösszeggel indult; a tőke bevonása fedezetet nem igényel, és fix, 5 százalékos hozamelvárás mellett érhető el, kedvező alternatívát kínálva a hagyományos banki finanszírozáshoz képest. A konstrukció rugalmas, és a jövőben várhatóan kiterjed akvizíciók, tulajdonrész-vásárlások, generációváltás, kereskedő cégek bevonása, valamint nem spekulatív ingatlanfejlesztések támogatására is.

Bánfi Zoltán kiemelte a kamarák aktív szerepét: ők segítik a vállalkozásokat a pályázati folyamatban. A programhoz kapcsolódó rendszerben akkreditált tanácsadók támogatják az üzleti tervek kidolgozását, melyek költségeinek 80 százaléka vissza nem térítendő forrásból fedezhető. Hamarosan a forgóeszköz-finanszírozás is elérhető lesz a programban.

Szelényi Viktor, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója előadásában ismertette, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának stratégiai célja, hogy azok a vállalkozások is hitelhez jussanak, akiket a bankok fedezethiány vagy gyengébb hitelképesség miatt egyébként nem finanszíroznának; ezzel a kkv-k versenyképességét és beruházásait támogatják, végső soron a gazdaság növekedéséhez járulva hozzá. 2025-ben újdonság, hogy beruházási hitelek esetén az első tört évre és a rákövetkező teljes évre 0 százalék éves díj érhető el a 2025. december 31-ig beadott kérelmeknél, bővül a támogatható tevékenységek köre (például a védelmi kapacitások bővítése, pénzügyi közvetítés, biztosítási ügynöki tevékenység), és hamarosan kombinálhatók lesznek a Széchenyi Kártya termékek az InvestEU Garanciaprogrammal.

A konferencia első panelbeszélgetése során a Demján Sándor Tőkeprogram tőkefinanszírozási gyakorlatáról volt szó.

Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója a 2021–2027-es MFB hitelprogramok céljait ismertette. A programok a vállalkozás-fejlesztést, a kutatás-fejlesztési célokat, a digitalizációt és a zöld átmenetet támogatják. Az európai uniós forrású pénzügyi eszközök keretében elérhető hitelek kamatmentesek, az ügyleti kamat 0%. A konstrukciók banki költségektől mentesek, vagyis nincs kezelési költség és nincs rendelkezésre tartási jutalék, az előtörlesztésért és szerződésmódosításért sem kell díjat fizetni. A hitelekhez vissza nem térítendő támogatás is társulhat, ami hatékonyabb termelést és szolgáltatásbevezetést segít, alacsonyabb önerő- és kedvezőbb biztosítéki elvárások mellett.

A konferencia első panelbeszélgetése során a Demján Sándor Tőkeprogram tőkefinanszírozási gyakorlatáról volt szó. Feigli Ferenc, Közép-Magyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a tőkeprogram keretében a panaszkezelési rendszerüket mesterséges intelligenciával támogatták meg.

Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja arról számolt be, hogy a tőkeprogram egyik előnye, hogy kombinálható hiteltermékekkel is. Széles módon felhasználható forgóeszköz-finanszírozásra, akvizícióra, vagy akár generációváltásra is.

A jövőre nézve Bánfi Zoltán elmondta, hogy várhatóan emelkedni fog a tőkeprogramban igényelhető forrás felső határa - tervezetten 400 millió forintra-, ami sok vállalkozó számára lehet majd kedvező változás.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divízió vezetője elmondta, hogy nagyon fontos, hogy a vállalatok lássák, hogy milyen forrásszerzési lehetőségeik vannak, legyen szó támogatásról, hitelezésről, lízingről, tőkeági finanszírozásról. A Széchényi Kártya Program például sok mindenre felhasználható, jól kombinálható tőkeági megoldásokkal is. A számos lehetőség közül a legoptimálisabb megtalálásában a bankok is segítenek, de nemcsak finanszírozásban, hanem akár abban is, hogy milyen banki digitális megoldásokkal tudja egy vállalkozó hatékonyabbá tenni a működését. A szakértő a kockázatkezelés fontosságát is kiemelte a finanszírozási lehetőségekről való döntéshozatalban: ismerni szükséges többek között, hogy az adott beruházásnál milyen megtérülés várható. 

Tompa Krisztián, Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár elmondta, hogy a DSTP esetében már érzik az érdeklődéseket. A megyére jellemző, hogy a pályázati támogatásokat is lassabban veszik igénybe a vállalkozások, így a tőkeprogram lehetőségeire is valamelyest késleltetve reagálnak a vállalkozók. A folyamat része, hogy a helyi kamara a tőkeprogram keretében véleményezi a vállalatokat – az MKIK Tőkealap-kezelő helyi koordinátorai mellett – így több oldalról is értékelik a vállalkozások forrásigényét. 

A második panelbeszélgetésben Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar vállalkozásoknál ha vannak jól finanszírozható projektek, és jó ötletek, akkor ritka, hogy ne kapjanak jó feltételek mellett finanszírozást. Az energiahatékonysági beruházások kiemelten jól teljesítenek ebben, a bankok nagy mértékben finanszíroznak ilyeneket - a kkv-szegmensben is.

Szilágyi Péter, kockázatkezelési vezető, Coface felhívta a figyelmet arra, hogy a győr-moson-sopron vármegyei vállalkozóknak is szigorú követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy hosszú távon beszállítók legyenek egy-egy nagyvállalatnál. Különösen hangsúlyos ez a fenntarthatóság, az ESG-témakörben: ezek a szempontok a nagyvállalatokn saját vállalásai miatt továbbra is szigorúak.

A beszélgetésben a helyi vállalatvezetők (Nagy Attila, Intersnack, Szakács Eszter, VELUX Magyarország, Turóczy Zoltán, HEINEKEN Hungária) egyetértettek abban, hogy a fejlesztésekhez a megfelelő finanszírozási forrást kell megtalálni – a magyar piacon több lehetőség, konstrukció közül is választhatnak. A térségben is komoly kihívás a megfelelő munkaerő megtalálása, oktatása és hosszú távú integrálása a munkahelyi környezetbe. A digitalizáció mindegyik cégnél folyamatosan fejlődik, ugyanakkor a speciális tevékenységi körök miatt nem feltétlenül tudja kiváltani a fizikai munkaerőt és a gyakorlati szaktudást.

Címlapkép forrása: Portfolio