Már nálunk is olcsón szállhatnak be a dolgozók az üzletbe

2018. április 11. 10:00    
nyomtatás
 
A nemzetközi gyakorlatban régóta elterjedt, hogy a vállalatok valamilyen módon bevonják dolgozóikat a tulajdonosi körbe. Bár Közép-Kelet-Európában ez még kevéssé gyakori motivációs eszköz, egyre több vállalat dönt részvényjuttatási programok bevezetése mellett. Magyarországon is feléledőben van az úgynevezett Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP), amit kedvező adózási feltételek is támogatnak. A program egy innovatív módja lehet a munkavállalók ösztönzésének, hiszen az új szabályozás szerinti formájában számos előnyt kínál a cégnek és a dolgozóknak egyaránt.


Egy vállalat dolgozói, vezető tisztségviselői 2015 őszétől egyszerűbb szabályozás szerint szerezhetnek közvetett tulajdonosi érdekeltséget a vállalatban. Ezt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) biztosítja, amelynek működéséhez jelentős adózási kedvezmények is kapcsolódnak, ezeket pedig részben a dolgozók, részben a vállalat veszik igénybe. Az elmúlt években számos hazai vállalat élt a lehetőséggel, és elindította saját résztulajdonosi programját. Az új szabályozás egyébként nem érinti a régi (még a kilencvenes években megalakult) MRP-ket, de érdemes lehet elgondolkodni a korábbi szabályok szerint működő programok átalakításán.

Mindenkinek jó, ha a dolgozó részesedést kap


A program keretében az alapító társaság részesedést (jellemzően részvényt) juttathat az általa erre a célra létrehozott MRP-szervezetnek, amely tagi részesedést biztosít a társaság dolgozóinak. Ennek az alapvető célja, hogy a munkavállalók
  • tulajdonosi részesedést szerezzenek az őket foglalkoztató társaságban;
  • illetve a tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jogaikat ne egyénileg, hanem közösségként, az MRP-szervezet útján gyakorolják.

Az új szabályozás szerint további célkitűzés lehet a vállalat gazdasági teljesítményének jövőbeli javulása, például, bevételeinek vagy nyereségének növelése, vagy a vállalati költségek lefaragása, részvénytársaság esetében pedig célként lehet kitűzni a részvények sikeres tőzsdei bevezetését is.


A résztulajdonosi program esetében további követelmény, hogy a munkavállalók javadalmazásuk részeként - egy meghatározott cél elérése esetére kitűzött jutalomként - szerezzék meg a közvetett részesedést. Lehetőség van arra is, hogy a részvénytársaság részvényeit a dolgozói piaci áron vásárolják meg az MRP-n keresztül, de valamilyen kedvezményt (például a részvény-vételár megelőlegezését) ilyenkor is biztosítani kell számukra. Bankok, biztosítók és hasonló szervezetek esetében a jogszabályban előírt hatékony kockázatkezelés elismerése is megvalósulhat az MRP keretében.

A jelentős adókedvezmény lehet a mézes madzag


A dolgozó az MRP keretében megszerzett jövedelme után 15%-os személyi jövedelemadót fizet, amelyet azonban a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény nem csökkent. Az MRP-jövedelem után a dolgozó nem fizeti meg az egyéni tb-járulékokat, amelyek egyébként együttesen 18,5%-os levonást eredményeznének. A járulékfizetés elmaradása miatt az MRP-jövedelem nem számít bele a tb-ellátások (például, a nyugdíj és a táppénz) alapjába, amelyre a dolgozók figyelmét célszerű felhívni a program elindítása előtt. Ha a dolgozó éves bére nem éri el az évi 6,43 millió (körülbelül havi 536 ezer) forintot, akkor az MRP-juttatás után - a személyi jövedelemadó mellett - 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amely tb-ellátásra nem jogosítja fel. Ha a dolgozó éves bére eléri a 6,43 millió forintot, az MRP-juttatást kizárólag a személyi jövedelemadó terheli.

Már nálunk is olcsón szállhatnak be a dolgozók az üzletbe


A vállalatot az MRP-juttatás után nem terheli a 19,5%-os szociális hozzájárulási adó és a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás. Így a vállalat a célprémium teljes költségének körülbelül 17%-át takaríthatja meg, függetlenül az egyes munkavállalók bérének összegétől és gyermekei számától.


Az átlagbér kétszeresével megegyező MRP-juttatás esetében például a vállalati megtakarítás mintegy 123 ezer forint, míg az átlagbér négyszeresének megfelelő juttatás esetében körülbelül 247 ezer forint.

Már nálunk is olcsón szállhatnak be a dolgozók az üzletbe


Mit ad pontosan a vállalat?


Az MRP céljának meghatározását követően két alapvető kérdésben kell döntést hoznia a társaságnak. Először is meg kell határoznia az MRP-juttatás tárgyát, másodszor el kell dönteni, hogy a dolgozók ténylegesen mennyi idő után szerezhetnek jövedelmet az MRP-n keresztül. Mindként kérdéskör alapos vizsgálatot igényel, mert a szigorú jogi szabályozás miatt egy jogszerűtlen döntés a program bukását okozhatja.

A törvényes működés szempontjából nem mindegy, hogy a dolgozó mennyi idő után szerezheti meg a tényleges jövedelmet az MRP-ből. A törvény nem határoz meg minimális időtartamot, de nagyon el kell gondolkodni azon, hogy egy olyan MRP-szervezet, amely az egyik nap megszerzi a vállalat részvényét, másnap eladja azt és már ki is fizeti a nyereséget a dolgozónak, mennyiben teremti meg a dolgozó tulajdonosi érdekeltségét. Ezzel szemben, nehezen lehet belekötni abba, ha a szervezet már legalább egy éve tartotta a részvényt, mielőtt eladta azt, sőt, a program elindításakor, vagy az MRP-hez később csatlakozók esetében ennél rövidebb időszak is indokolható.

Az új típusú MRP-juttatás tárgya kizárólag értékpapír és értékpapíron fennálló jog (például, értékpapír-vételi jog) lehet.

A legszigorúbb megközelítés szerint csak részvények teremthetik meg a munkavállalók közvetett tulajdonosi részesedését. Egy ezzel teljesen ellentétes értelmezés szerint a dolgozó bármilyen értékpapírt (akár egy sima kötvényt) szerezhet az MRP keretében.
A középút azt mondja, hogy egy sima kötvény nem tulajdonosi, hanem hitelezői érdekeltséget képvisel, ezért nem lehet az MRP tárgya, de egy megfelelően kialakított kötvény már alkalmas az MRP-n keresztül történő juttatásra.


A kft-üzletrész és a bt tagi részesedés nem minősül értékpapírnak, ezért a családi kft-k és bt-k esetében egy általuk kibocsátott speciális kötvény lehet a juttatás tárgya. Magyar vagy külföldi anyavállalattal rendelkező vállalatcsoport esetében a leányvállalat dolgozói az anyavállalat által kibocsátott értékpapírt is kaphatnak.

Így érdemes belevágni


Az MRP-szervezet megalakításáról a dolgozókat foglalkoztató társaság vagy annak anyavállalata dönt. Ezt követően az MRP-ben részt vevő munkavállalók érdekeiket képviselő meghatalmazott (jellemzően egy ügyvédi iroda) hozza meg a szervezetre vonatkozó legfontosabb döntéseket. Például, már nem az alapító, hanem a meghatalmazott nevezi ki és menti fel az MRP-szervezet vezető tisztségviselőjét, fogadja el az MRP-szervezet számviteli beszámolóját.

Az MRP megindítása és fenntartása költségeket eredményez, mert minimum a meghatalmazott ügyvédi iroda és egy vezető tisztségviselő tiszteletdíját biztosítani kell. Épp ezért előtte fel kell mérni, hogy az MRP működtetéséből eredő előnyök, beleértve a dolgozók növekvő elkötelezettségét és az adómegtakarításokat is, kellő fedezetet nyújtanak-e a költségekre.


Természetesen, a legnagyobb foglalkoztatók tudják legkönnyebben az MRP előnyeit kihasználni, de kisebb társaságok esetében is könnyen előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyeknél érdemben befolyásolhatja kedvező irányba a működést.

Családi vállalkozásoknál az MRP ideális lehetőséget kínál arra, hogy az alapító visszavonulása esetén az ügyvezetés részesedést szerezzen a társaságban és tulajdonosként folytassa a társaság tevékenységét. Jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknál, amelyek eredményessége alapvetően dolgozóik elkötelezettségétől, kreativitásától függ, szintén érdemes megvizsgálni a program bevezetésének lehetőségét. Végül, az olyan társaság, amely részvényeinek tőzsdei bevezetésére készül, szinte biztos, hogy hibát követ el, ha nem gondol az MRP-re.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését az mrpvilag.hu támogatta.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

2019-ben nyit a Bábolna Strand- és Termálfürdő (x)

Az épülő fürdő üzemeltetésére pályázatot írt ki az önkormányzat. 

Sokat spórolhatnak a cégek magán-egészség biztosítással (x)

Hogyan lehet csökkenteni a betegszabadságok miatti veszteséget? 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium