Mi lesz így a boltokkal? Belehúz a digitális kereskedelem

1 2 3 ›

Az e-kereskedelem Magyarországon csak most indul be, de ez nem azt jelenti, hogy az eddiginél is több webshop lesz. A kereskedelem digitalizációja kapcsán sokan még mindig a webshopokra asszociálnak, pedig ma már sokkal inkább az adatalapú folyamatokról van szó, amelyek a teljes értékláncon végigmennek. "Az e-business vagy e-commerce egy tágabb kategória, amibe beletartozik például az is, ha mobilról utalunk pénzt, vagy ha BKK-autómatából veszünk jegyet a villamosra. Nagyon széles a spektrum, és egyre csak szélesedik" - véli Kis Ervin Egon, a SmartCommerce Consulting vezető tanácsadója.

Hogy áll ma Magyarországon az online kereskedelem?

Az e-kereskedelem Magyarországon szépen növekedett 2015-ben a teljes kiskereskedelemhez képest a KSH adatai szerint: előbbi 17 százalékos, utóbbi csak 5,5 százalékos bővülést mutatott a tavalyi évben. A kiskereskedelmi forgalom egészének 4,1 százalékát teszi ki az online forgalom - derül ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felméréséből. Ez az Európai Unión belül nagyjából átlagosnak mondható, de például az Egyesült Királyságban, amely a legfejlettebb országokhoz tartozik, 13 százalékos ez az arány. A közép-európai régióban pedig Csehország a zászlóshajó, a miénknél kétszer-háromszor nagyobb online kiskereskedelemmel, de Lengyelországban is jelentős volument képvisel az online kereskedelmi forgalom, de itt a lakosság és ezáltal a fogyasztói piac is sokkal nagyobb, mint Magyarországon.

Az említett országok közül mindegyikre egyformán igaz, hogy évről évre növekszik az e-kereskedelem, hazánkban is, ahol az optimista szemlélet szerint háromszorosára fog nőni öt éven belül, míg a pesszimistábbak szerint csak duplájára

- tette hozzá Kis Ervin Egon.

Szintén jól mutatja az e-kereskedelem növekvő szerepét és fontosságát, hogy tavaly a tíz legnagyobb kereskedő együttes forgalma 92 milliárd forintot tett ki. Vásárlóerőben azonban jelentősen elmaradnak a magyar vásárlók az EU-s átlagtól: az unió tagországaiban élők egy év alatt átlagosan 1540 euró, vagyis közel 480 ezer forint értékben rendeltek online árucikkeket, míg a magyarok átlagos online költése 134 ezer forint, vagyis nagyjából 435 euró. A briteknél az átlagos online költés még magasabb: 3625 euró vagy több mint 1,1 millió forint évente - derül ki a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért egyesület adataiból. A top 5-10 e-kereskedő viszi a hazai piac körülbelül 20 százalékát, így ők valahol diktálnak, és sokan követik őket, amire jó példa a Black Friday akciós nap meghonosítása és az ingyenes szállítás.

Külföldi értékesítés magyar kisvállalkozásként Várkonyi Balázs, a tavalyi évben a legnagyobb online forgalmat lebonyolító Extreme Digital ügyvezetője úgy látja, hogy a magyar piacon szerzett tapasztalatokkal leginkább a Magyarországhoz hasonló piacokon, például Romániában, Szlovákiában, Horvátországban lehet eredményesen szerepelni. Ezekben az országokban az online felhasználók szokásai és rutinja a magyarokéhoz hasonló, míg a nyugatabbra fekvő piacokon, például Ausztriában, Németországban vagy az Egyesült Királyságban már olyan intenzív a verseny a szektorban, hogy ezeken csak kifejezetten a helyi piac sajátosságaihoz igazított marketingstratégiával, óriási marketingbüdzsével lehet eredményt elérni, ami viszont egy magyar cég esetében nem feltétlenül áll rendelkezésre.

Mit vesznek a magyarok online?

Világszerte a műszaki cikkek online kereskedelme jár az élen, de Várkonyi Balázs szerint ezen a téren a magyar piac még a régiótól is elmarad.

Nálunk a műszaki cikkeknek csak nagyjából 30 százalékát adják el online, míg például a közeli cseh piacon az online értékesítés már 50 százaléknál is nagyobb részesedéssel bír, tehát minden második elektronikai eszközt a neten vásárolnak meg.

A szolgáltatások kapcsán nehéz pontos adatokat, statisztikákat mondani, mert gyakran lehetetlen szétválasztani a külföldi és a belföldi kereskedelmet, például az olyan területeken, mint a szálláskeresés, azon oldalak esetében, ahol magyarországi és külföldi szálláshelyek is megjelennek. Épp ilyen nehéz mérni az internetes értékesítés egyéb területeit, köztük a repülőjegy-értékesítést is - véli Kis Gergely, az eNET alapítója és vezetője.

Hazánkban az internet szerepe régóta kiugró a szállásfoglalás mellett a színház-, a mozi- és a koncert-jegyértékesítésben, de látványosan növekszik a ruhaértékesítés is, ami korábban nem tartozott bele a top 5-be, ha a termékkategóriákat nézzük, de ma már a harmadik helyen áll, és folyamatosan kúszik felfelé.

A számítástechnikai eszközökhöz hasonlóan magas forgalmat jelentenek az élelmiszerek, és valószínűleg újabb és újabb szegmensek kerülnek sorra. A kontaktlencse- és szemüvegpiac a legfrissebb példa, az egyik kontaktlencse webáruház, amely 5 éve indult most a legnagyobb raktárral rendelkezik, és már átvett egy korábbi Ofotért üzletet is.

Kis Gergely szerint jelentősnövekedés látható a szépségápolási termékek és a játékok kategóriájában, ami arról árulkodik, hogy egyre nagyobb számban vannak nők az online vásárlók között.

2014 volt az az év, amikor kiegyenlítődött a nemek aránya, ma már 53-54 százalékot képviselnek a nők, és nemcsak Magyarországon, hanem a világ több országában is. Nekik pedig mások a keresési szokásaik, máshogy kell weboldalakat a nők igényeinek megfelelően elkészíteni, ezért a női vásárlók térnyerése fontos trend az elmúlt két évben.

Visszaszorult a C2C, előretört a B2B

A C2C szerepe - az olyan oldalakon keresztül, mint az eBay és a Vatera - korábban hangsúlyos volt a magyar online kereskedelemben, de csökkenésnek indult, ahogy szélesebb rétegek kapcsolódtak be a nethasználatba. Az akadémiai és az üzleti szféra után a kevésbé képzett és intelligens emberek is elkezdték használni a netet, akik nem a transzparenciát részesítik előnyben, hanem inkább egyezkedni szeretnek, akár telefonon. Épp az hívta életre a Jófogást és az OLX-et (egy felvásárlás után tavaly egyesült a kettő), hogy kielégítse ezeket az igényeket.

Az EU Digital Scoreborad adatai szerint míg az internetezők 14,1 százaléka (EU átlag 19,6%) vásárolt online külföldről tavaly, addig a hazai vállalkozások 35,5 százaléka adott el online más tagállamokba (EU átlag 40,9%).

Ez Mester Máté, az Explico vezető tanácsadó partnere szerint azt jelenti, hogy az e-kereskedelem a B2B szegmensben sokkal meghatározóbb, mint B2C oldalon. Ha a trendeket nézzük az elkövetkező években további növekedésre lehet számítani.

A digitalizációnak köszönhetően több cég egészen más piacokra is belép, nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ki a kereskedő, mert egy gyártó is értékesíthet közvetlenül, saját CRM-rendszerrel. Így tesz például a ritka elektronikai eszközöket gyártó National Instruments, amelynek 35 ezer B2B-ügyfele van világszerte. Péter Attila értékesítési vezető szerint komplex területeken kérdéses, hogy ki lehet-e váltani a teljes kereskedelmi láncot, mert nagyobb a kereskedői segítség és szakértelem hozzáadott értéke, ha az ügyfél nem feltétlenül tudja önállóan kiválasztani a terméket. Erre lehet kereső és szűrési rendszereket fejleszteni, de ezek kialakításához műszaki/mérnöki szakmai segítségre van szükség, illetve hatékony adatbázis-kezelésre, raktárkészlet-nyilvántartásra, és mindezt támogató folyamtokra a cégen belül. Azt is alaposan át kell gondolni, hogy a korábban embert igénylő folyamatokon belül hova szükséges beiktatni ellenőrző pontokat.

• Címkék:
• információs technológia,
• e-kereskedelem,
• makrogazdaság,
• ivsz

Ez a cikk folytatódik

• Trendek a magyarországi e-kereskedelemben.
• Élet a webshopok túl: az új kereskedelmi ökoszisztéma.
• Mit várhatunk a jövőtől?.