Gazdaság

Mire lehet jó a 400-as árfolyam?

A devizahitel-végtörlesztés tervének bedobásakor a londoni elemzői körökben széles körben osztották azt a nézetet, hogy ezzel a kormány valójában a drasztikus forintleértékelés és az inflációnövelés lehetőségét kívánja megteremteni. Ezt a forgatókönyvet aztán a legtöbben elvetették, amikor látták, hogy a pénzügyi stabilitási szempontból aggodalomra okot adó végtörlesztés korlátozott keretek között maradhat. Az utóbbi időben viszont újra megerősödött az a nézet, hogy a kormány komolyan gondolhatja a leértékelés politikáját. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mi lehet ennek az oka, illetve milyen kilátásokkal kecsegtet egy ilyen gazdaságpolitika esetleges megvalósítása.
Végül is logikus

Az őszre világossá vált, hogy a magyar gazdaság a kedvezőtlen külső környezet és a költségvetési korlátok szorításában képtelen lesz érdemi gazdasági növekedést felmutatni. Az egyetlen érdemi élénkítő erő a monetáris lazítás lehetne, amit viszont az ország óriási devizahitel-állománya nem tesz lehetővé. Az árfolyam leértékelődése ugyanis - ahogy láthattuk ezt az elmúlt években - visszafogja a háztartások fogyasztását és pénzügyi stabilitási kockázatokat növel.

Éppen ezért amikor kiderült, hogy a kormány a devizahitelek leváltására törekszik, rögtön adódott a feltételezés, hogy a gazdaságpolitikát a fenti reflex mozgatja. Annál is inkább, mert ez az ötlet azonnal a választások után felmerült, és mivel így a lépéssel kapcsolatos nehézségeket, kockázatokat akkor végig lehetett gondolni, gyaníthatták az elemzők, hogy most mindezek tudatában, valami nagyobb cél érdekében vág bele mégis a kormány az akcióba.

Aztán a részletek kidolgozása során mégis többen hajlottak arra a feltételezésre, hogy ha volt is ilyen szándéka a gazdaságpolitikának, letett róla. Ennek főként az volt az oka, hogy úgy tűnt, a kormány sem erőlködik azon, hogy a végtörlesztés lehetőségét minél inkább kiterjessze. Sőt, bizonyos esetekben (határidők szigorúsága, ügynöki rendszer kizárása) kifejezetten az a benyomás keletkezhetett, hogy a gazdaságpolitika is felmérte a tömeges végtörlesztés rendkívüli kockázatait.

Az utóbbi időben viszont a piaci elemzők szerint újra egyre több jel utal arra, hogy az erőteljes árfolyamgyengítés politikája mellett döntött a kormány. Egyrészt több jelzés is érkezett, amelyek további devizahiteles mentőcsomagok megjelenését helyezték kilátásba. Másrészt a kormányfő egyre direktebben fogalmaz: "a magam részéről minden segítséget meg fogok adni minden devizahitelesnek, hogy át tudjon menni devizából forintba... semmilyen garanciát nem tudunk és nem is akarunk vállalni a forint árfolyamáért... minél többen igyekezzenek saját sorsukat biztonságba helyezni."

Mire lehet jó a 400-as árfolyam?
Eközben az önkormányzati rendszer legnagyobb adósait, a megyéket a központi kormányzat kimenti a devizahiteleikből, az államadósságra új, egzotikus (nem feltétlenül csak piaci alapon döntő) befektetőket keres az adminisztráció, a monetáris enyhítés intézményi akadályát, a független jegybankot pedig újra egyre élesebb támadások érik az elnök elleni, újramelegített vádak és vizsgálódások formájában.

Értem, hogy gőzgép, de mi hajtja?

A fő kérdés persze az, hogy egy ilyen fordulat milyen eredményeket és kockázatokat hordozhat. A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta árfolyam-fetisiszta: miközben az elmúlt években nálunk volt a legkisebb nominális felértékelődés a régió országai közül (különösebb eredmény nélkül), aközben mégis újra és újra a leértékelődéstől várjuk a versenyképességünk javulását. A válság előtti évek, illetve az azóta eltelt időszak is azt látszanak bizonyítani, hogy a leértékelődés nem élénkíti a gazdaságot. Sőt, a 2004-2008-as, valamint a 2009-2011-es időszakban is az erőteljesebben felértékelődő valuták országai mutattak nagyobb lendületet. Ez arra utal, hogy már rövidebb távon is inkább a fordított összefüggés érvényesül: a versenyképesség határozza meg az árfolyampályát és nem fordítva. E szempontból viszont nagyon nehéz megmagyarázni, hogy annak a magyar gazdaságnak, amelyik a válság óta erőteljes mérlegalkalmazkodáson megy keresztül, többletes a folyó fizetési mérlege, az áruexport többlete pedig történelmi csúcson van, miért kellene a leértékeléssel hozzáigazítani a versenyképességéhez az árfolyamot.

Mire lehet jó a 400-as árfolyam?
Ha a felértékelődés hatását nem egyszerűen a növekedés, hanem az export vagy az ipari teljesítmény fényében vizsgáljuk, hasonló következtetésekre juthatunk. Egy dologra viszont kétségtelenül "jó": a leértékelő országokban valóban magasabb lesz az infláció. (Ez is megerősíti a sejtést, hogy a nominális leértékelődéssel való indokolatlan erőlködést a piac kiigazítja: az infláción keresztül húzza vissza a reálárfolyamot az egyensúlyi szintre.)

Vagyis az agresszív leértékelő politikától növekedési többletet várni illúzió. Ha a makrogazdasági összefüggések megvilágítása ebből a szempontból nem elegendő, akkor gondolkozhatunk vállalati szinten is. A magyar gazdaság exportképes szektora az a multinacionális vállalati kör, amelynek kiviteli teljesítménye sokkal inkább a külső kereslet (például a német autóipari megrendelések) függvényében alakul. A leértékelés legfeljebb a vállalati profitot növelheti ideiglenesen, amíg az infláció a hazai költségszintet meg nem emeli. A hazai, egyelőre nem versenyképes kkv-szektorunk viszont nem fogja behozni attól a technológiai lemaradását, hogy forintban kifejezve többet kapna azért a termékért, amivel egyébként ki sem jut az exportpiacra. Ahhoz innováció, kiszámítható üzleti környezet, makrogazdasági stabilitás kell - és ezzel rá is térhetünk arra, hogy miért hatalmasak egy ilyen gazdaságpolitika kockázatai, különösen a mai időkben.

Dermesztő eredmények

Először is szögezzük le: képtelenség a magyar gazdaságban lévő devizakitettségtől megszabadulni. És itt most nem csak arra gondolunk, hogy biztosan marad a frankhiteles háztartások közül olyan, akit sehogy sem lehet forinthitelbe terelni, vagy hogy az államadósság deviza-részarányával sem lehet csodákat tenni. Ennél még fontosabb, hogy az összes devizatrükk csak arra jó, hogy az egyik belföldi gazdasági szereplő könyvéből a másikba tegye a kitettséget.

A kitettség lakosságot illető részének átpakolása a végtörlesztés kapcsán már végiggondolt kockázatokkal jár, röviden: a forint kontrollálatlan gyengülése, devizatartalék apadása, banki tőkehelyzet romlása, hitelezési aktivitás visszaesése. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak már most is erősek, pedig "csak" 20% körüli végtörlesztési aránnyal számolnak a szakértők. Ha ez további technikák révén ennek a többszörösére emelkedne akkor a fenti hatások is megsokszorozódnának. Márpedig a devizatartalék szintje most is a megfelelőségi határon mozog, a hitelezés visszaesésétől már most is tartanak a jövőre recessziót sejtő szakértők. Ne feledjük, a bankadó után a végtörlesztés még két bankadó nagyságú terhet jelenthet, a további technikák pedig a tömeges leváltás esetén akár duplázhatják az eddig kalkulált összterhet. És végül a forint gyengülése miatt a megmaradt devizahitelek nagy része nem teljesítővé válna, ami újabb óriási csapást mérne a bankokra.

Bár újabban nem divatos a bankok védelmében felszólalni, de azt akkor is érdemes belátni: a jól működő kapitalizmusban elengedhetetlen, hogy minden gazdasági szereplő legalább középtávon rendelkezzen elfogadható perspektívával, különben a diszfunkcionális működés miatt mindenki rosszul jár. Ez a pénzügyi közvetítő rendszerre fokozottan igaz. Ha nem lesz hitel, nem lesz beruházás és exportkapacitás sem, bármennyire is gyenge az árfolyam. Ez pedig egyenesen vezet a credit crunch állapotához, ami a legmakacsabb típusú recesszió, aminek nem egy választási ciklus alatt szokott vége lenni, súlyosabb formái 5-10 évre vetik vissza a gazdaságot.

A reálgazdasági problémák mellett a pénzügyi gondok is súlyosbodnának. Az országkockázatok növekedése mellett a leminősítés biztosra vehető, ahogy a kockázati felárak emelkedése is. Képzeljük magunkat egy pillanatra azoknak a befektetőknek a helyébe, akik tavasszal még bevásároltak a devizakötvényből, és most megnézik, hogy az akkor ígért politika helyett szakadni kezd a kötvényeik árfolyama. Vagy mondjuk képzeljük el azt, hogy vajon melyik külföldi befektető (beleértve az arabokat és a kínaiakat) akarna forintban denominált államkötvényt jegyezni, ha valóban meggyőződik arról, hogy a forint látványos gyengítése a gazdaságpolitika elsődleges célja. És innentől már egy lépésre sem vagyunk az újabb (politikailag nehezen felvállalható) IMF-lélegeztetőgéptől.

Nem csak a befektetők, a nemzetközi intézmények is becsapva érezhetnék magukat, látva, hogy az adósságpálya újra emelkedésbe vált. Márpedig mély recesszió mellett az (ez esetben vélhetően amúgy is elbukó) költségvetési deficitcél sem biztosítja a GDP-arányos adósság csökkenését, a magas devizaarány miatt pedig egy 10%-os forintgyengülés 4-5 százalékponttal automatikusan emeli az adósságrátát.

Ezeknek a folyamatoknak a jegybank nyilván megpróbálna ellenállni. Ha sikerül neki, akkor további növekedési áldozat árán tud némi pénzügyi stabilitást vásárolni, de nagy hatékonyságot nem kell ennek sem tulajdonítani.

Azt pedig már csak nagyon csendben jegyezzük meg, hogy az olyan mondatok, mint hogy "minél többen igyekezzenek saját sorsukat biztonságba helyezni" nem csak a devizahitelekre vonatkozhatnak, hanem a forintbetétekre is. Márpedig a devizabetétbe rohanás során is eltaposható pár értékes dolog a gazdaságban.
Holdblog

Vége a luxusóra-őrületnek?

A Morgan Stanley és a LuxConsult közös, 2023-as kutatása alapján a címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy közel sem. A 2022-es esztendőhöz képest... The post Vége a luxusóra-őrül

Bankmonitor

Mi garantálja az LTP hozamait?

Újra elérhetőek olyan LTP szerződések, melyek a megtakarítás lejáratakor akár egyösszegű 15-30 százalék kamatbónuszt fizetnek a befizetett összeg után. Ez már ahhoz hasonló évesített ho

Kiszámoló

Ez történt a héten 0421

A legfontosabb hír a héten az Izrael elleni, eddigi példanélküli támadás volt Irán területéről, aki 320 drónnal és rakétával lőtte Izrael területét, bosszúból a szíriai iráni konzulá

Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk mellett és részben miatt hajlamosak vagyunk... The post Félrealkalm

RSM Blog

A válóperes ügyvéd válaszol - a válás

A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre, illetve a vál

ChikansPlanet

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itth

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
nagy marton