A „sokkelőrejelzés” azt a magatartást nevezi meg, ahogy a szervezetekben az egyének pusztán a várható külső, tágabb környezetben bekövetkező sokkhatások hírére önként elhagyják vezető pozíciójukat, még akkor is, ha a saját szervezetük nem érintett - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem. A Corvinus Egyetem kutatása, amely bevezette ezt az új fogalmat, a kínai tőzsdén jegyzett cégek külföldi igazgatóira összpontosít, és a Kínával szemben 2018-ban kezdeményezett amerikai szankciók fényében vizsgálja fluktuációs mintáikat.
Közel egy éve távozott a Mastercardtól Eölyüs Endre, aki több mint 10 éven át volt a kártyatársaság Magyarországért felelős vezetője. Hasonló helyzetekben felső vezetők gyakran egy másik nagyvállalat irányításába ülnek át, Eölyüs azonban más utat választott: az elmúlt hónapokban saját cégeinek építésére fókuszált, továbbá készül egy hosszabb hajóútra is. A szakember, aki korábban rendszeres interjúalanya volt a Portfolio-nak és előadóként rengeteg rendezvényünkön vett részt, most arról beszélt a Checklist hétvégi különkiadásában, hogy milyen az élet egy multinacionális cég felsővezetői széke után.
Négy fontos okot azonosítottak a kutatók, amelyek miatt az emberek felmondanak a munkahelyükön. A megoldás korántsem olyan egyszerű, mint az alacsony fizetés vagy a hiányzó karrierlehetőségek.
A nemzetközi nőnap alkalmából interjút készítettünk Égi Zsolttal, a hazai McDonald's éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatójával a vállalat elkötelezettségéről a női egyenjogúság és esélyegyenlőség iránt. A cég igyekszik jó példával elöl járni, hiszen a felsővezetésnek, valamint, az éttermi és irodai kollégáknak is mintegy 60%-át adják a hölgy munkatársak. Az ügyvezető igazgató szerint a befogadó kultúra nemcsak értékalapú stratégia, hanem versenyelőnyt is biztosít a vállalat számára.
Két éven belül munkahelyet váltana a magyar munkavállalók fele az Erste felmérése szerint. Sokan nem igazán elégedettek a munkahelyükkel, minden második dolgozó úgy látja, jelenlegi munkáltatójánál nincs esélye építeni a karrierjét, és nem igazán tudja kibontakoztatni a tehetségét sem.
Az elmúlt évtizedek munkamódszer-változásaiban egyre inkább a projektszemlélet vált uralkodóvá, alig lehet találkozni olyan közép- és nagyvállalati álláshirdetéssel, amely ne preferálná a jó projektmenedzsment képességeket. Bár sokan személyes munkakultúrájuk és habitusuk alapján is hatékony projektmenedzserré válhatnak, de a rendkívül komplex feladatokkal járó tevékenység folyamatosan fejleszthető is. Ha egy vezető egyre-másra azzal szembesül, hogy csúsznak a projektjei, a végeredmény nem az elvárt minőségű vagy a csapattagok között nem megfelelő az összhang, szinte biztos lehet benne, hogy továbbképzésre van szüksége ahhoz, hogy a karrierjében is előre léphessen. A Portfolio Sebestyén Zoltánt, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensét kérdezte arról, hogy milyen képességek szükségesek a sikeres projektmenedzsmenthez, milyen szoftverek támogathatják hatékonyan a folyamatokat, és milyen részterületeket érint a BME MBA képzése, és hogyan készíti fel gyakorlatban a résztvevőket az előttük álló kihívásokra.
Valószínűleg nem gyakran gondolkodunk el azon, hogy a munkánk értelmes-e vagy sem. Vannak, akiknek ez nem is kérdés, hiszen nagyon korán határozott elképzelésük van arról, mi lesz a hivatásuk. Másoknak azonban hosszabb utat kell bejárni ahhoz, hogy rájöjjenek, miképpen lesz számukra értelmes a munkájuk. Mik azok a tényezők, gyakorlatok, amelyek ebben segíthetnek? Cikkemben ezekre kerestem választ.
Miközben a férfiak szinte soha nem kapják meg, hogy túl fiatalok vagy túl öregek a munkájukhoz, a nők eközben túl fiatalok, túl idősek vagy éppen gyermekvállalás előtt/közben/után vannak. Mindegyikből csak hátrányuk származik.
Azt is gondolhatnánk, hogy a munkamánia előreviszi az embert a karrierépítés során. Ezzel szemben a valóság az, hogy ez egy olyan függőség, ami inkább felemészt, mintsem felemel. Egy betegség, amit sajnos nem vesznek elég komolyan. A hátterében nem csupán különböző szükségletek, motivációk, elvárások, személyiségjegyek lehetnek, hanem olyan egzisztenciális, a létezésünkkel kapcsolatos kérdések is, melyek megválaszolása mindannyiunk számára komoly kihívást jelenthet.
A házasságkötések száma Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést mutat, és e mögött három fő tényezőt azonosítottak - közölte az Ökumenikus Egyház közleményében.
A fiatalok egyre több kihívással néznek szembe az első munkahelyük megtalálásakor és az új környezetbe való beilleszkedés során. Aki viszont idejében felkészül a felnőtté válás első igazi próbatételére, az komoly karrierre és előbb-utóbb szép summára is számíthat. A Pénzcentrum és a Portfolio közös rendezvénye, a november 13-i Gen Z Fest épp a legégetőbb kérdésekre igyekszik majd válaszokat adni a Z generáció számára. Itt a helyed, ha nem akarsz lemaradni a munkaerőpiaci versenyben!
Mindannyiunk életében eljön a pont, amikor úgy érezzük, eljutottunk a karrierünk csúcsára; úgy érezzük, már nem tanulunk újat a munkánk során: ekkorra már alaposan megismertük a szakterületeket, minden feladat ismerős, nincs meg az az izgalom, ami korábban hajtott. Eleinte talán még élvezhetjük is ezt a kényelmes állapotot, hiszen stabilan, magabiztosan végezzük a munkánkat, de idővel könnyen ránk telepedhet a flow érzés és az izgalmas kihívások hiánya.
Napjaink egyik legnagyobb kihívása, miként tudunk egyszerre helytállni az élet több területén: kiváló munkavállalók, figyelmes társak, gondoskodó szülők lenni, miközben megőrizzük belső harmóniánkat. Az egyensúly megteremtése nemcsak vágy, hanem szükségszerűség azok számára, akik hosszú távon szeretnének szakmai sikert és személyes elégedettséget elérni.
A Magyar Nemzeti Bank által életre hívott művészeti gyűjteményt gondozó MNB Arts and Culture és a Fajó Alapítvány együttműködésében a Pesti Műhely munkásságát bemutató anyag jelenleg egy több várost érintő kiállítás-sorozaton szerepel Kínában. A Pesti Műhely által használt szitázógépet egykoron Mengyán András tervezte, akivel az MNB Arts and Culture készített interjút rendkívül sikeres életpályájáról és az alkotóközösségről. A műtárgy.com az alábbiakban ennek egy részét közli.
Egy átlag amerikai jellemzően 5-7 alkalommal vált munkahelyet karrierje során – legalábbis ez derül ki az USA munkaügyi minisztériumának adataiból. A váltások általában abból fakadnak, hogy az adott személy valamivel nem elégedett a meglévő állásával kapcsolatban, vagy valami újat szeretnél kipróbálni. Gyakran azonban e két tényező keveréke is előfordul. De honnan lehet tudni, hogy eljött az ideje a váltásnak? Ezt járta körül karriertanácsadók és cégvezetők segítségével a worklife.news, amely négy árulkodó jelet sorolt fel, amelyekre érdemes figyelni, ha esetleg munkahelyváltáson törjük a fejünket.
Egyre több fiatal a TikTok-ról szerez be a munkavállalással, karrierrel kapcsolatos tanácsokat, legyen szó például az álláskeresésről, vagy arról, hogy miként érdemes megfogalmazni a fizetési igényeket. A Z-generáció tagjai az OECD tagállamaiban hamarosan már a munkavállalók mintegy negyedét teszik ki, így a közösségi platformon történő karriertanácsadás súlya egyre nagyobb szerepet fog kapni.
Egyre feljebb az amerikai indexek.
Ijesztő folyamatok indultak be.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
