Bank

Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)

Veszélyben van-e a magyar bankrendszer működése a különadó és a hitelezés elképesztő visszaesése miatt? Kivonulhatnak-e a külföldi tulajdonú bankok Magyarországról? Hogy hat majd ez a hazai tulajdonú bankokra? Mi lesz, ha nem oldódik meg a kilakoltatási moratórium problémája? El tudják-e látni a bankok a növekedéshez szükséges hitellel a gazdaságot? Milyen folyamatok indulhatnak el a bankpiacon? Ezekről és sok minden másról kérdeztük Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját, a jegybank Pénzügyi Stabilitási Területének vezetőjét.

1 2 3

A felhők csak tornyosulnak.
Portfolio.hu: Az MNB szerdán közzétett stabilitási jelentése rendkívül kedvezőtlen képet fest a hazai bankszektor jövőjéről. Attól tartok, nem sok lehetősége lesz ezért az interjúban a bankok jelenlegi helyzetének pozitívumairól beszélni, ezért kezdjük ezzel. Vannak egyáltalán pozitívumok?



Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)
Nagy Márton: Két dolgot azért kiemelnék. Az egyik, hogy a jövő évi jövedelemadó-intézkedések összességében pozitív hatást gyakorolnak a bankok ügyfeleire, azok hitel-visszafizetési képességére. Megvizsgáltuk ugyanis, mennyi a háztartások jövedelemarányos törlesztőrészlete. Azt kaptuk, hogy jelen pillanatban ez a hitelesek körében 32 százalék, szemben a 2007-ben tapasztalt 18 százalékkal. A jelentős növekedés mögött a svájci frank erősödése, illetve a hitelállomány növekedése húzódik meg. Nagyon fontos, hogy ez a növekmény milyen jövedelmű háztartásokat érintett leginkább, és az ő jövedelmüket hogyan befolyásolják az adóváltozások. A felméréseink alapján úgy látjuk, hogy a hitellel rendelkező háztartások 43 százalékánál javulni, 39 százalékánál kismértékben romlani fog a helyzet, 18 százaléknál pedig változatlan marad. Mivel azonban az átlagnál magasabb jövedelműeknél nagyobb hitelállomány összpontosul, a banki kitettség több mint 50 százalékánál javulhat a hitel-visszafizetési képesség. A másik pozitívum, amit említhetek, hogy a bankrendszer folyamatosan igyekszik a hitelezési veszteségeket és a bankadó negatív hatásait tompítani, és ennek érdekében egyre nagyobb figyelmet fordít a hatékonyság javítására, a működési folyamatok racionalizálására.

P.: Azt gondoltam, a bankok tőkehelyzetét is említi majd, hisz ez mégiscsak megnyugtató még a stabilitási jelentés szerint is.

N.M.: A megnyugtató tőkehelyzet alapvető feltétel. A bankok tulajdonosi háttere erős, ezért nem kell attól félni, hogy a bankrendszer működése veszélybe kerülne. De nekünk nemcsak azt kell néznünk, hogy a bankrendszer stabilan működik-e, hanem azt is, hogy képes-e hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, a fellendüléshez, segít-e a gazdaság szereplőinek kihasználni a növekedésben rejlő lehetőségeket.

P.: Itt vannak a legnagyobb gondok.

N.M.: Igen. Jelenleg nagyon gyenge a bankrendszernek ez a fajta képessége. Hogy ne így legyen, ahhoz a hazai bankoknak versenyképesebbnek kellene lenniük a régióban, vagyis erősebb tőke és forrásvonzó képességgel kellene rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy amikor egy anyabank eldönti, hogy hová helyezze ki a rendelkezésre álló likviditását és tőkéjét, Magyarországnak ott kellene lennie az élmezőnyben. Jelentős a kockázata annak, hogy a bankrendszer a jövedelmezőség szempontjából a régió sereghajtójává válik. Ennek három legfőbb oka a tartósan erős svájci frank, ami hitelezési veszteségeket okoz; a kilakoltatási moratórium, ami ugyancsak hitelezési veszteséget okoz, hiszen egyrészt az adóst nem ösztönzi arra, hogy visszafizesse a hitelét, másrészt leértékeli a hitelek mögötti fedezetet; a harmadik pedig a bankadó, ami ugyancsak jelentősen csökkenti a bankok jövedelemtermelő képességét. Nagyon fontos, hogy ez az alacsony jövedelmezőség mennyi ideig marad fenn. A bankrendszer rövid ideig képes ezzel megbirkózni, és az átmeneti hatások elméletileg nem befolyásolják a versenyképességét. A kérdés az, hogy mi lesz hosszú távon. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy ha ezek a tényezők hosszú távon fennmaradnak, tartós versenyhátrányba kerül a bankrendszer. Ez pedig senkinek nem jó, hiszen a bankrendszer így nem tudja támogatni a gazdaság fellendülését.

P.: Milyen hatásai lehetnek annak, ha a költségvetési tervezésben szereplő 93 milliárd forintos összegben a bankadó 2012-től is fennmarad? Van-e reális veszélye annak, hogy egyes szereplők kivonulnak Magyarországról?

N.M.:Kétféle hatásra lehetne számítani. Hosszú távon a bankadó beépülhet a külföldi tulajdonosok várakozásaiba. Õk a profitkilátások alapján döntik el, hogy hova csoportosítják likviditásukat és tőkéjüket. Ahol a legnagyobb a tőkearányos nyeresége abban az országban a keresletet teljes mértékben kielégíti az anyabank, utána jön a következő, a harmadik stb. ország. Ebben a sorban nem állunk jól. Ezért nem szabad elhanyagolni a bankrendszer versenyképességét. A másik hatásként a külföldi tulajdonosok elgondolkodhatnak azon, hogy nem akarnak hosszú távon egy veszteséges vállalatba invesztálni. Ez nem kivonulást, hanem a koncentráció növekedését okozhatja a piacon.

P.: Jelenthet-e jót mindez a hazai tulajdonú bankoknak?

N.M.:A nagy külföldi tulajdonosi háttérrel nem rendelkező bankok jelenleg is jobban állnak, köszönhetően korábbi, jelentős mértékben a támogatott forinthitelekre építő portfoliójuknak. Ebből adódóan kisebbek a hitelezési veszteségeik, ezért számukra tőkeoldalról kisebb probléma a válságjelenségek "lenyelése". Õk tudják támogatni a gazdaság fellendülését.

P.: A legakutabb, most már nagyon régóta velünk élő probléma a kilakoltatási moratórium kérdése. Mi történik a bankok céltartalékaival és ezen keresztül az eredményességével, ha végtelenné válik, és a fedezetek érvényesíthetőségének hiánya miatt értelmét veszti az a szó, hogy jelzáloghitelezés?

N.M.:A nemzetközi gyakorlatban több példa is van arra, hogy válság idején a kormányok bevezették a kilakoltatási moratóriumot, de csak egy rövid időtávra. Ha hosszú távon fennmarad a moratórium, akkor csökken a visszafizetési hajlandóság, és leértékelődnek az ingatlanok. A moratórium mellett a fedezett és a fedezetlen hitel között eltűnik a különbség. A bank nem értékelheti jobban a jelzáloghiteleket a fedezetleneknél, nem képezhet kevesebb értékvesztést mögéjük, hiszen a fedezet, ami mögötte van, nem érvényesíthető. Lehet, hogy megmentjük a nem teljesítőket a kilakoltatástól, de azokat, akik meg hitelhez szeretnének jutni, a bankok romló hitelezési képessége miatt még rosszabb helyzetbe hozzuk. Így félő, hogy hosszabb távon a moratórium nem kívánatos hatásai dominálnának.

Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)
P.: Mekkora összegű potenciális értékvesztésről beszélhetünk a moratórium tartós fennmaradása esetén?

N.M.:Nem mondanék összeget, inkább úgy mutatnám be a problémát, hogy ma egy újonnan felvett forintalapú jelzáloghitel kamata 10 százalék, egy fedezetlen hitelé pedig 20-30. Ha a moratórium fennmaradna, a bankrendszer nem 10 százalékon adná az új jelzáloghiteleket, hanem 20-30 százalékon. A háztartások tehát nem tudnának hitelt felvenni vagy csak nagyon drágán.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

Kiszámoló

Kiszámoló bankszámla......helyett

Most, hogy a Raiffeisen valami okból elkezdte elüldözni a prémium ügyfeleket (pedig nemrég még 50 ezer forintot is fizetett ugyanezen embereknek, hogy nála nyissanak számlát), arra gondoltam, hog

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
baba