Több építőipari kartellgyanút is vizsgál a GVH

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke

A GVH szakértői több mint 500 tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartellgyanú is van. Korábbi, feltárt ügyeket összegezve Rigó kiemelte, hogy

az építőipari kivitelezési kartellek leginkább közpénzek felhasználásával érintett tenderekre irányulnak, míg a tiltott piacfelosztás a magánpénzek hatékony elköltését is veszélyezteti.

A közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértő megállapodások felvetik a büntetőjogi felelősséget, valamint a közbeszerzésekből való kizárás jogkövetkezményét is.

Rigó Csaba Balázs

Gazdasági Versenyhivatal, elnök

Tovább

… Tovább

A piacfelosztáson és az árak egyeztetésén túl akadnak információs kartellek is a GVH gyakorlatában. Bár vannak olyan kartellek, melyek csak egy-egy közbeszerzésre, vagy projektre irányulnak, gyakoriak a szélesebb körű megállapodások, melyek eljárásokon és tendereken átívelő összejátszásra irányulnak – összegezte a GVH elnöke.

A versenyhatóság alapvetően nyitott a vállalkozásokkal való együttműködésre még olyan súlyos versenyjogi jogsértések tekintetében is, mint a közbeszerzési kartellek.

Az aktív együttműködés, a jogsértések beismerése és önkéntes feltárása számos előnnyel járhat a cégek számára

– hangsúlyozta a GVH elnöke. A cégek által kedvelt engedékenységi politikán keresztül az eljárás alá vontak akár bírságmentességet is kaphatnak, de az együttműködés akkor is fontos, ha a vállalkozás nem mentesül a bírság alól, és így nem kerüli el automatikusan a közbeszerzésekből való kizárást sem. Ennek oka, hogy a Kbt. 188. § értelmében az öntisztázás egyik feltétele, hogy a megelőző eljárásban, tehát egy kartell ügyben például, a vállalkozás aktívan működjön együtt a versenyhatósággal – tette hozzá.

A jelenleg futó vizsgálatok esetében

a feltételezett jogsértések összhangot mutatnak a korábbi ügyekkel, jellemzően tiltott piacfelosztások, illetve árrögzítések

– mondta az elnök. Kiemelte azt is, hogy a GVH-nak – a versenyfelügyeleti eljárások mellett – több eszköze is van a piaci zavarok feltárására és kezelésére. Ilyenek a piacelemzések, ágazati vizsgálatok, illetve gyorsított ágazati vizsgálatok. Felidézte, hogy a GVH 2021-2022-ben három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott az építésgazdaságban, a kerámia-falazóelemek, a fa építőanyagok és a hőszigetelő anyagok területén.

A versenytörvény a hétfőn parlament elé terjesztett módosításával kapcsolatban a GVH elnöke úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat – elfogadása esetén – a tisztességes piaci versenyhez, illetve a magyar emberek és vállalkozások védelméhez járul hozzá. Nemzetközi – német és brit – példák alapján bekerülhet a versenytörvénybe a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés, amely gyorsítja a GVH hatékony beavatkozását egy adott piacon tapasztalható strukturális versenytorzítás esetén.

Rigó kiemelte azt is, hogy a versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévő módosítása elfogadása esetén tovább növelné a versenyt és az átláthatóságot, illetve hogy a törvénymódosítás összhangban van a vonatkozó európai uniós előírásokkal és nem csorbítja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogait sem, mivel a versenytörvény eljárási és jogorvoslati garanciái teljeskörűen érvényesülnek benne.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Az építőipar erősödése olyan közvetlen előnyt jelent a magyar gazdaság számára, amely a versenyképességre, a hatékonyságra, illetve a keresletre is visszahat. A

szektor hatékonyságának növelése a költségcsökkentésen keresztül az infláció alakulására is pozitív hatást gyakorol, amely összhangban van a jegybank célkitűzéseivel.

A jegybankelnök felhívta a figyelmet arra is: a világgazdaságban zajló technológiai forradalom új lehetőségeket és kihívásokat hordoz, ezért különösen fontos, hogy a magyar építőipar aktívan részt vegyen ebben a folyamatban. Amennyiben az építőipari cégek képesek lesznek élni az egyre újabb technológiákkal, az ágazat hatékonysága, teljesítménye és jövedelmezősége is érdemben javulhat.

Varga Mihály emlékeztetett: az MNB és az MKIK közösen készített

Vállalati konjunktúra-méréseinek első eredményei még a megrendelések alacsonyabb szintjét tükrözik, a világgazdaságot övező bizonytalanságok csökkenését már a piaci szereplők is érzékelik.

A jegybank oldaláról a türelmes, stabilitásorientált monetáris politika ezen bizonytalanságok mellett is támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, amely az építőipari cégek számára is fontos kapaszkodót jelent – fejtette ki a jegybankelnök.

Varga Mihály

Magyar Nemzeti Bank, elnök

Karcagon született 1965-ben, 1983-ban a Gábor Áron Gimnáziumban érettségizett, 1989-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. A Budapesti 43. Sz. Állami Építőipari Vállalatn

Tovább

Karcagon született 1965-ben, 1983-ban a Gábor Áron Gimnáziumban érettségizett, 1989-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. A Budapesti 43. Sz. Állami Építőipari Vállalatn… Tovább

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio