Csődközelben Budapest: ilyen feltételekkel adna hitelt a kormány

Ma tárgyalja az Országgyűlés a "A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról" szóló törvényjavaslatot, amiben a kormány a fővárosnak nyújtható hitel kereteit fekteti le. A hitel célja, hogy a budapesti önkormányzat dolgozói akkor is kapjanak bért, ha esetleg az önkormányzat nem tudná kifizetni nekik.

Előfordulhat, hogy a főváros nem tudna fizetni?

Egy ilyen helyzet kialakulásának minden esélye megvan.

Karácsony Gergely még november 25.-i, Orbán Viktornak írt levelében úgy fogalmazott: "ez év végén Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja a folyószámla-hitelét a Magyarország gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezései szerint nullán zárni. [...] A jelenlegi cashflow előrejelzés szerint -33 milliárd forintos folyószámla-hitel fog fennállni ez év december 31-én. Ez - túl azon, hogy az önkormányzat nem tudja a kincstári rendszerben a beszámolóját elkészíteni - azzal is jár, hogy január 1-jén a jövő évi folyószámlahitel-keret nem nyílik meg, így az önkormányzati intézmények dolgozói január elején nem tudnának bért kapni."

Ráadásul a helyzet azóta minden bizonnyal nem lett jobb, hiszen két nappal később a Magyar Államkincstár 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról.

Segít a kormány?

Gulyás Gergely éppen az inkasszó napján beszélt arról a Kormányinfón, hogy azt várják, hogy a Közgyűlés hivatalosan is állapítsa meg a fizetésképtelenséget, ebben az esetben a kormány segítséget nyújtana. "Nyitottak vagyunk arra, hogy egy ilyen helyzetben csődsegélyt, pénzügyi mentőcsomagot nyújtsunk a fővárosnak" – mondta a miniszter.

A konkrétumok azonban ekkor még nem voltak tisztázottak, ebben a helyzetben kérdezte meg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Orbán Viktort, hogy "január elsején hogy fognak az emberek fizetést kapni?"

A fizetést meg ki fogom fizetni. Ha maguk nem tudják, én akkor is kifizetem, erre számíthatnak

– válaszolta a kormányfő. Ezen ígéret öltött formát a ma tárgyalandó tervezetben.

Mi a pontos terv?

A pénzügyi segítség egy hitelben testesült meg, amire úgynevezett készfizető kezességet vállal az állam. Ebben az esetben a kezes úgy vállal felelősséget, hogy a fennálló kötelezettséget a kötelezettel egyenrangúan kérhetik számon tőle is – tehát lényegében egy állami garancia. Emellett a fővárosnak még fedezetet is biztosítania kell.

• A hitelt igénybevételére a "fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak" van lehetősége, ami lényegében a fővárost jelenti, ha nem tud bért fizetni. A hitel igényléséhez ezt a Fővárosi Közgyűlésnek ki kell mondania, és neki vagy a főpolgármesternek szerződést kezdeményeznie a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB). A főjegyzőnek is nyilatkoznia kell arról, hogy nincs fedezet a bérfizetésre.
• A hitel feltételeibe Budapestnek nem sok beleszólása van. "Az ügylet és az állami kezesség részleteiről – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is – a Kormány egyedi határozatban dönt." Gulyás Gergely miniszter a mai napon azt mondta erről a Kormányinfón, hogy "kedvezőtlenebb feltételek nem lehetnek, mint amiket a főváros ma a banki hitelszerződéseiben élvez".
• Ha a Közgyűlés nem mondja ki a fizetési nehézséget, de az fennáll, akkor a budapesti Kormányhivatal is hozhat erről hatósági határozatot, ami ellen nem lehet jogvédelmet kérni. Ezt egyébként a szakszervezetek is kérhetik a hivataltól.
• A hitelkeretből kifizetést legkésőbb a bérfizetési határidő lejárta előtt 5 nappal lehet kérni.
• A hitellel elég komoly kötelezettségek járnak. A folyósítást követő fél éven belül a fővárosnak részletes vagyonleltárt kell készítenie (aminek tartalmát és összeállítási szabályait a kormány határozhatja meg rendeletben) és vállalnia, hogy "irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja" és erről részletesen beszámol az MFB-nek. Ezen kívül kéthetente likviditási tervet kell készíteniük és konszolidált költségvetést elfogadniuk, az utóbbi tartalmát és elkészítési szabályait szintén a kormány határozhatja meg szintén rendeletben.
• Aki az előbb leírt kötelezettségeket megszegi, két évig terjedő börtönnel büntetendő.
• A kifizetési igényt a kormány határozatában meghatározott bizottság vizsgálja, bevonva a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárt.

Az MFB kijelölése teljesen logikus, mert ez az állam 100%-ban tulajdonolt fejlesztési bankja, amelynek törvényi feladata is, hogy a kormány által meghatározott speciális finanszírozási programokat lebonyolítsa. A másik állami bank, az EXIM erre profil szerint nem alkalmas.
A 100%-os, visszavonhatatlan állami készfizető kezesség nagyon erős biztosíték, és egyértelműen javítja a hitel biztonságát. Ilyen garancia mellett egy kereskedelmi bank normál esetben nem kérne további fedezetet, tehát ha itt mégis szükség van rá, annak inkább jogi-politikai, mintsem kockázati oka van.
Szokatlan, hogy nem a hitelező (MFB), hanem a garanciát adó állam határozza meg a hitel kondícióit — normál pénzügyi gyakorlatban ez nem fordul elő. Itt azonban maga a hitel is teljes mértékben állami forrásból jön létre, ezért a konstrukció inkább egy kormányzati finanszírozási döntés, mint klasszikus bankhitel – ebből következik az állami kondíciómeghatározás.
Hogy a feltételek kedvezőek vagy kedvezőtlenek lesznek-e a fővárosnak, az csak akkor ítélhető meg, ha a kormány által meghatározott kamat, futamidő, stb. kondíciók nyilvánosak lesznek. A jelenlegi szöveg annyiban kockázatos a főváros számára, hogy ezekről egyoldalúan a kormány dönt, versenyhelyzet és felső korlát nélkül.

Egész pontosan nem csak hitelről van szó, hanem az önkormányzat "hitelt, kölcsönt, illetve hitelkeret rendelkezésre tartását igényelheti". Emellett nem csupán a főváros, hanem többségi tulajdonában álló gazdasági társaság is lehet igénylő.

Karácsony: uzsorakormány, Gulyás: mindent ki fogunk fizetni

A törvénytervezet fogadtatása elég vegyes volt, ami a kormány és főváros közti alapvető nézeteltérésből adódik a csődközeli helyzet felelőséről. A kormány szerint a mostani helyzet végső oka a főváros rossz gazdálkodása, míg a főpolgármester szerint a sarccal felérő mértékű kormányzati elvonás.

Ennek megfelelően Lázár János a javaslat kapcsán azt írta, hogy "Karácsony Gergely csődbe vitte a várost." Valamint "nyilvánosan beismerni és megmenekülni tőle – ez a kötött sorrend, másképp nem megy.” Karácsony Gergely ezzel szemben a törvényjavaslatra úgy reagált, hogy pár napja még arról beszélt a kormány, hogy kifizeti Budapest tartozásait és a fővárosban dolgozók pénzét, "ehhez képest csak egy új törvényjavaslatot kaptunk, fenyegetőzést és uzsorakamatot." Szerinte "azt is tartalmazza, hogy ha a főpolgármester nem működik együtt a kormánnyal a város kizsebelésében, akkor még börtönbe is kerülhet", valamint a javaslatot úgy jellemezte, hogy "ordít róla, hogy egy céljuk volt, a főpolgármester bokáztatása és Budapest meghunyászkodásra kényszerítése".

Az első megjegyzésével a főpolgármester arra utalhatott, hogy a kormány még tartozik Budapestnek azzal a 8,8 milliárddal, amit EU-s pénzből elszámolt trolivásárlásra fizetett előlegként a főváros, illetve további 12 milliárd tömegközlekedésre fordítandó forrással, és ezeket rendezze a kormány. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban ma elmondta a Kormányinfón, hogy

Mindent ami a fővárosnak jár, azt ki fogunk fizetni.

Így a trolibeszerzésből járó 8,8 milliárdot is, noha konkrét időponttal a fizetésre vonatkozóan nem szolgált. Illetve szerinte "a 12 milliárdot csak azért nem tudtuk átutalni, mert október 29.-e óta a Főpolgármester úr ül a szerződésen és nem írja alá". A felvetésre a főpolgármester még nem reagált.

Ami viszont mindenképp látszik, az az, hogy ha a törvényt elfogadják, az elég erős biztosítékot jelent, hogy a mintegy 27 ezer fővárosi alkalmazásban álló dolgozó fog fizetést kapni januárban.

A szavazás várhatóan december 17-én zajlik majd le.

Címlapkép forrása: Karácsony Gergely Youtube oldala.