Miért ennyire drága a bankolás Magyarországon?

Elemzésünkben 11 európai uniós ország 22 nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező bankjának összesen 60 számlacsomagját hasonlítottuk össze 2018-as adatok alapján azokkal a magyar számlacsomagokkal, amelyeknél az igénybe vevő ügyfelek száma meghaladja a 20 ezret. Ezzel a módszerrel 11 hazai bank 57 számlacsomagja került kiválasztásra, az ezeket igénybe vevő 4,75 millió ügyfél pedig a teljes magyar lakossági ügyfélkör több, mint 75 százalékát teszi ki. Három különböző profilú (alacsony, átlagos és magas jövedelemmel rendelkező) reprezentatív ügyfél havi pénzforgalmi költségeit számoltuk ki minden számlacsomagra. A havi tranzakciók számát és értékét a jelenlegi magyar fizetési szokások alapján határoztuk meg.

Az ügyfelek tényleges havi pénzforgalmi költségeinek a bankok által áthárított pénzügyi tranzakciós illeték (PTI) is része, ez azonban egyrészt torzítást visz a költségek nemzetközi összehasonlításába, másrészt e költségtétel a bankok számára is külső adottság. Emiatt a különböző profilú lakossági ügyfelek pénzforgalmi költségeiből levontuk az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó, bankok által áthárított illeték összegét. Az elemzés részletes módszertani leírása a cikk elején hivatkozott tanulmányban található.

A magyar lakossági ügyfelek relatív (adott jövedelemkategóriához tartozó átlagos nettó bérszínvonalhoz viszonyított) havi pénzforgalmi díjterhei valamennyi vizsgált országnál magasabbak mindhárom fogyasztói profil esetében. A teljes díjterhelés magas jövedelemarányos szintje különösen a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában aggasztó, hiszen azt mutatja, hogy az ebben a rétegben átlagosnál sokkal magasabb arányban megtalálható, bankkapcsolattal még nem rendelkező állampolgárok pénzügyi szolgáltatások körébe történő bevonását nem támogatják a bankok által jelenleg alkalmazott számlakondíciók.

A fenti országokra számolt jövedelemarányos pénzforgalmi díjterheket régiónként vizsgálva megállapítható, hogy az észak-európai, skandináv ügyfelek relatív költségei a legalacsonyabbak, akiket a nyugat-európai banki ügyfelek követnek, szintén viszonylag alacsony átlagos díjterheléssel, de egyértelműen nagyobb szórás mellett. A mediterrán országokban már valamivel magasabb pénzforgalmi költségeket figyelhetünk meg, a legmagasabb jövedelemarányos díjakkal azonban egyértelműen a kelet-európai régióban találkozunk. A magyar ügyfelek relatív költségei azonban még a többi kelet-európai országra jellemző költségszintnél is magasabbak.

Felmerülhet, hogy egy adott ország fizetési szokásai, vagyis a készpénzes tranzakciók aránya is befolyásolja az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások díjait, és ez torzíthatja az adatok összehasonlíthatóságát. Ez elsősorban a pénzforgalom területén nagymértékben érvényesülő mérethatékonyság miatt vethető fel, ami azzal a következménnyel járhat, hogy minél kevesebb az elektronikus műveletek száma, azok annál drágábbak, hiszen a felmerülő költségek kevés tranzakció között oszlanak meg. Azonban az Európai Központi Bank vonatkozó tanulmánya és több más fizetési szokásokra vonatkozó felmérés szerint Magyarországhoz hasonlóan 80 százalék körüli a készpénzes tranzakciók aránya többek között Németországban és Portugáliában, míg Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban még nagyobb a készpénzhasználat mértéke. Ezekben az országokban mégis sokkal alacsonyabb a lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a felmérésünk eredménye alapján a magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kimagasló európai összehasonlításban, ami komolyan hátráltathatja az elektronikus fizetési módok jelenleginél szélesebb körű elterjedését. Igaz ugyan, hogy Kelet-Európában általánosan megfigyelhető a pénzforgalmi szolgáltatások más régiókhoz viszonyított magasabb árazása, azonban a magyar díjak még ebben a régióban is a legdrágábbak. Önmagában a jelentős készpénzhasználat sem ad magyarázatot az elektronikus tranzakciók magas hazai költségére, hiszen a hozzánk hasonló, vagy még magasabb készpénzfizetési aránnyal rendelkező országok többségében sokkal alacsonyabb az ügyfelek jövedelemarányos díjterhelése.

Következő cikkünkben azt fogjuk bemutatni, hogy mely hazai árazási sajátosságok felelősek leginkább a magas magyar pénzforgalmi költségekért.

A szerzők az MNB munkatársai.

• Címkék:
• MNB,
• bankok,
• finanszírozás,
• készpénz,
• pénzforgalom,
• banki díjak