Digitalizáció a bankszektorban – ahogy a 4iG látja

Az MNB digitális ajánlásának megszületése

A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen ad ki ajánlásokat. Legtöbb esetben a felügyeletért felelős igazgatóságok adták/adják ki ezen leírásokat. Az MNB az elmúlt pár évben a jelentősebb nemzetközi informatikai trendeket követi, amik kapcsán vagy az Európai Felügyeleti Hatóságok (ESMA, EBA, EIOPA, ESRB) iránymutatásait és ajánlásait ültetik át, de számos esetben elébe is mennek a nemzetközi ajánlások megszületésének. Ezekre nagyszerű példák a távmunka és távoli hozzáférés informatikai biztonsági követelményeiről szóló (12/2020-s) ajánlás, vagy a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló (4/2019-s) ajánlás.

Március végén, április elején újabb ajánlás látott napvilágot az MNB honlapján. Nem előzmény nélküli, amióta az MNB-n belül a digitalizáció, mint téma külön, újonnan szervezett igazgatósághoz került egyre többet lehetett olvasni, hallani, hogy készül egy elváráshalmaz. 2020 elején az MNB már kiadott egy FinTech és Digitalizációs jelentést, majd az év utolsó negyedévében az egyik nagyobb online konferencián Szombati Anikó, az MNB Chief Digital Officere elmondta, hogy 2021-re várható az MNB pénzügyi szektort segítő digitalizációs javaslatcsomagja.

Az idei évben meg is érkezett a 4/2021-s ajánlás a hitelintézetek digitális transzformációjáról március végével. Ahogy előre beharangozták tíz témába gyűjtötték az MNB által végzett felmérések, elemzések legfontosabb kérdéseit. Az MNB szándéka, hogy összhangban tartsák az új ajánlást az MNB FinTech stratégiájával. Az ajánlás fő célkitűzései között szerepel a személyre szabott és ügyfélközpontú digitális szolgáltatások, a hitelintézetek pénzügyi innovációjának kérdésköre, a bankrendszer versenyképességének és stabilitásának kérdése, az egyes hitelintézetek esetében a digitalizáció meglévő és jövőbeli jelenléte, illetve a hitelintézeteknél a digitalizációnak megfelelő szintű képviselete a felsővezetésben. Hogy pontosan hogyan tervezi ezt elérni az MNB, illetve melyek a 4iG véleménye szerint ezen ajánlás legfontosabb elemei, arról szólnak a következő bekezdések.

Ahogy fentebb szóba került az MNB 10 területet jelölt meg, melyekre hol részletesebb, hogy kicsit magasabb szintű javaslatokat, elvárásokat fogalmazott meg. Mivel a szektorban jelentősebb eltérések mutatkoznak az egyes intézmények között digitális felkészültség terén, ezért kiemelten fontos az MNB és a 4iG szerint is az a témakör, amely a digitális stratégiára, vállalati kultúrára, ismeretekre és szakértelemre helyezik a hangsúlyt.

CDO a felsővezetésben

Ennek ékes bizonyítéka, hogy magát a CDO (Chief Digital Officer) szerepet, pozíciót külön is definiálja az MNB. Ez jelentős újítás, mivel jelenleg kevés intézménynél létezik ez a pozíció, illetve talán még kevesebb helyen van megfelelő szinten (ajánlás szerint igazgatóság tagja kell legyen). Amennyiben valóban hatékony és megvalósítható, rentábilis célokat terveznek az intézmények kitűzni az év végéig elkészítendő digitális stratégiájukban, akkor igenis szükséges olyan szereplő(k) megfelelő hatáskörrel történő kinevezése, akik az ajánlásban foglaltakat és a nyugati trendeket ismerik, értik és alkalmazhatóságaikat megfelelő keretek közé tudják szorítani. Abban ne legyen kétségünk, hogy a stratégia kialakításáért valamint a vállalati digitális kultúra és szakértelemhez kapcsolódó oktatások kialakítására és végrehajtására nagyon sok tanácsadó és oktató cég fog versenyezni az intézmények megbízásaiért.

A digitális stratégia mellett több pont is foglalkozik a termékekkel és szolgáltatásokkal (pl.: online számlanyitás, digitális marketing, stb.), melyek kapcsán azt gondolom, hogy ezekre szakosodott (fintech) cégek már javában tervezik a különböző típusú bemutatókat és egyeztetéseket.

A 4iG a maga helyzeténél, tapasztalatánál, méreténél és szakembergárdájánál fogva sokkal inkább a következő 4 fő területen tud és akar segítséget nyújtani a szektor számára.

Kiberbiztonság

Talán legfontosabb és napjainkban leginkább terítéken lévő témája az informatikai (vagy kiterjesztett fogalomként: kiber) biztonság. A vírushelyzet miatti távmunka és az abból következő, szektor számára korábban nem nagyon tapasztalt gyakorlati kockázatai jelentősen megnövekedtek. Ahogy átalakulnak a felhasználók (ügyintézői és ügyfél) szokásai, viszonya az intézményekhez, újabb és újabb kockázatok jelennek meg.

Minden digitális védelmi rendszer alapja a megfelelő kiberbiztonsági stratégia kialakítása, ahogy az MNB ajánlás ezt el is várja. A 4iG támogatni tudja a pénzintézeteket kiberbiztonsági stratégiájuk megalkotásában, annak különböző fázisai során. Tanácsadóink és specialista biztonsági mérnökeink a felmérési fázistól a stratégia megalkotásán keresztül a konkrét megoldások bevezetéséig és akár kiszervezett ügyeleti felügyeletéig végig kísérik ügyfeleinket.

További fontos eleme az MNB ajánlásnak a két stratégia (digitális és kiberbiztonsági) összehangolása és ezek alapján konkrét vállalások meghatározása.

A 4iG jelentős tapasztalattal rendelkező IT Biztonsági szakemberei mind a tanácsadási és belső szabályzási, mind az operatív felügyeleti (SOC) szolgáltatások és technológiai integrációs projektekben járatosak.  Ezen területeken a globálisan is egyre jelentősebb automatizált és AI támogatott kiberbiztonsági technológiákra építünk. Ezekre különösen nagy szükség van, mivel a dinamikus, akár felhő alapú rendszereknél a hagyományos „statikus” szemléletű biztonsági megoldások már nem értelmezhetőek, ráadásul a Zero Trust szemlélet is egyre inkább elvárt.

A fejlesztési- és alkalmazás-biztonság (beleértve a DevSecOps) szintén szót érdemel, hogy a biztonság a rendszerek tervezésétől már szempont legyen, ne utólag ráaggatott külső pajzs.

Informatikai alaprendszerek transzformációja

Másik jelentős pontja az ajánlásnak az informatikai alaprendszerek transzformációja. Az intézmények jelentős része az elmúlt években, kiemelten a Fintech szereplők megjelenése, illetve MNB által vezérelt fejlesztések (pl.: PSD2, AFR, stb.) miatt, már több olyan rendszerét is lecserélte, ami elsődlegesen az ügyfelek kiszolgálását támogatja. Azonban a háttér operációk jelentős része (és itt nagy, monolitikus, komplex rendszerekről beszélünk) még 10+ éves megoldásokra épül. A 4iG az elmúlt években több jelentősebb rendszer lecserélésében és transzformációjában vett és még folyamatosan vesz részt. A tapasztalatok is alátámasztják, hogy az ilyen jellegű rendszerek átalakítása jelentős előkészítést és majd fejlesztést, koordinációt, illetve időt igényel. Több esetben nem egyszerű kód átírásról van szó, az alap infrastruktúrát ki kell cserélni ugyanolyan magas rendelkezésre állású, de nagyságrendekkel rugalmasabb platformokra. A folyamatokat is optimalizálni kell, szervezetileg is alakulnia kell az adott intézményeknek. De megfelelő tervezéssel és körültekintéssel, jól definiálható célokkal, illetve a digitális és fejlesztési stratégiák megfelelő összhangjával ezt is sikerre lehet vinni.

Omnichannel megközelítés

Ahogy fentebb is szóba került már, az ügyfélszokások, igények is változtak az elmúlt években. Maga a személyes ügyintézés is más alapokra kezd helyeződni, az intézményeknek át kell gondolnia a fiókhálózatok szerepét és funkcióit. Az ügyfelek egyre inkább omnichanel megoldásokat keresnek, ennek pedig része az is, hogy akár otthon elkezdett ügyeiket személyesen tudják tovább intézni, esetleg csak egy pár perces véglegesítésre, vagy aláírásra legyen szükség a bankfiókban. Az online számlanyitás és ügyintézés hatásait érdemes vizsgálni a fiókokra vonatkozóan. Elképzelhető olyan jövő is, ahol csak bizonyos, nagyon szenzitív ügyek kapcsán szükséges fiókba befáradnia az ügyfélnek, minden mást már online tud intézni. A fiókhálózatok digitalizációja kapcsán érdemes lehet még megvizsgálni egyes más iparágakban már alkalmazott IoT, stb. megoldásokat. A 4iG a proptech megközelítésű, 3D AR/VR támogatású facility management megoldással is tudja támogatni az ilyen fejlesztéseket. Ez a terület talán a leginkább olyan pontja az ajánlásnak, ahol az intézmények elég széles körű megoldásokból is választhatnak.

Adatvagyonkezelés

Végére pedig az adatvagyonkezelés témakörét hagytam. Adattárházat, avagy az intézmény adatainak leltárát, központi adatforrását más iparágakhoz hasonlóan régóta tervezi a legtöbb intézmény. Elsődlegesen MNB és nemzetközi előírások miatt – minden évben újabb és újabb jelentési kötelezettségek lépnek érvénybe. Az elmúlt évig jellemzően ezek aggregált, táblázatos formában kerültek definiálásra, azonban a HITREG (hitel regiszter, EBA oldalon AnaCreditként is ismert) jelentésszolgálat teljesen új szemléletű megközelítést igényel az intézményektől. Továbbá bizonyos szereplők belső dashboardok, vagy kimutatások készítésére is alkalmazzák, azonban a nagyszámú adatforrás és az állandó változások miatt ezek (és maga a kötelező jelentések is) adattartalma sok esetben nem megbízható, sok utómunkálatot igényel. Azt a legtöbb intézmény látja, hogy egy jól felépített és kialakított adattárház/adatpiac, megfelelően felépített riporting struktúrával jelentősen hozzájárulhat a napi működéshez és a közép-, hosszútávú tervezéshez. A felhasználási lehetőség tárháza szinte végtelen – a tranzakciók megfelelő (pl.: AI/ML) formában történő elemzésével a termékek és ajánlatok személyre szabása is sokkal könnyebb, gyorsabb tud lenni, ezáltal is versenyképességét javítani mind hazai, mind akár nemzetközi téren. Ez nagyon fontos szempont a Fintechek (és BigTech-k) előretörése idején. Továbbá az adattárház, big data és az AI megoldások lehetséges szinergiái mentén javuló értékesítési lehetőségek alakulhatnak ki, a termékek árazása, tervezése és bevezetési ideje rövidülhet, illetve a talán legnagyobb back office területként jelenlévő risk management terület is tud profitálni.

Az ajánlás egy olyan területet célzott meg, amely kapcsán minden intézmény kisebb, nagyobb előkészületeket tett már. Reményeink szerint az ajánlás jelentős lökést ad majd a szektor digitalizációjának, magasabb sebességbe kapcsolnak, de ezt az MNB vigyázó felügyelete és iránymutatásai mentén teszik. Végeredményben mind az MNB-nek, mind az intézményeknek is a célja az, hogy az ügyfelek elégedettségé megfelelő legyen, olyan termékek és megoldások kerüljenek kidolgozásra, amik a trendeket követik, a szektor javára szolgálnak. Ehhez az ajánlás egy nagyon jó kiindulási alap, érdeklődve várjuk, hogy milyen hatást gyakorol majd pontosan a szektorra.

A cikk megjelenését a 4iG támogatta.

Financial & Corporate IT 2021

A hazai bankszektor digitális transzformációjáról kiemelten lesz szó június 3-ai Financial & Corporate IT konferenciánkon a 4iG képviselőinek részvételével. Regisztráció itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép forrása: Getty Images.