kovach anton 2021
Bank

Eltűnt a félelem, berobbant a felhő a bankokba

A nagyvállalatok is megtanulták, hogy a felhőnek is megvan a helye a működésükben, megszűnt az ezzel kapcsolatos félelem - véli Kovach Anton, a ShiwaForce vezérigazgatója, október 13-ai Banking Technology konferenciánk előadója. A szakemberrel többek között a cloud ökoszisztéma árazásáról, a felhő technológiák bevezetésének üzleti és üzemeltetési kérdéseiről, a szabályozói környezetről, és a Magyarországon kialakulóban lévő új digitális ökoszisztémákról beszélgettünk.
Kovach Anton is előadónk lesz október 13-ai Banking Technology konferenciánkon. Regisztráció itt!

A felhő technológiák ma már egyre több bank és nagyvállalat életének is része a hétköznapokban, engedékenyebb a szabályozás is, ráadásul már nem csak irodai munka szoftverek, hanem például IT-fejlesztői és tesztkörnyezetek vagy CRM-rendszerek is futnak felhőben. Mi alapján dől el, hogy mit helyeznek ki felhőbe a vállalatok?

Továbbra is egyértelmű a trend, a cloud ütemes térhódításban van, bár az ütem továbbra is különböző cégtípusonként. Az elmúlt években leginkább a kkv-szektorban alkalmazták szívesen, de a koronavírus-járvány megtette a hatását: irodai munka és a csoportkommunikáció terén ma a nagyvállalatoknál is egyértelműen a cloud megoldások dominálnak. A nagyvállalatok is megtanulták, hogy a felhőnek is megvan a helye a működésükben, megszűnt az ezzel kapcsolatos félelem, ami jellemezte eddig őket.

Milyen szempontok mentén döntenek a nagyvállalatok a felhő alkalmazása mellett?

A leggyakoribb szempont, ami a felhő mellett szól, hogy nagyon gyorsan be lehet vezetni. A nagyvállalatoknál ugyanis gyakran hónapokat kell várni arra, hogy infrastruktúrát tudjanak biztosítani egy adott fejlesztéshez vagy projekthez. Előfordul, hogy helyi szinten 6-9 hónap alatt tudnak rendelkezésre bocsátani új szervereket, számítási kapacitást.

Ha ez idő alatt a cég profitot veszítene, akkor a sürgősség egy olyan fontos tényezővé válik, hogy a nagyvállalat is átlép a saját korlátjain, és sürgős esetben sokkal nyitottabbá válik a cloud használatára.

Amikor házon belül nincs annyi erőforrás, hogy pl. egy tesztkörnyezetet tudjanak biztosítani az adott csapatnak vagy projektnek, akkor egyszerűen két nap alatt lekattintják a felhőből az adott környezetet, és amikor már nincs rá szükség, akkor egyszerűen megszüntetik. Hagyományos infrastruktúrában, ha már egyszer megvetted a szervereket, azokkal legalább 3-5 évig számolni kell, éppen ezért nem is meglepő, ha nem könnyen születik meg rá az engedély. Azokban az esetekben, amikor csak ideiglenesen van szükséged valamilyen infrastruktúrára, és tipikusan ilyen egy tesztkörnyezet, akkor egyértelműen olcsóbb a cloud használata.

Emellett megjelentek azok a magyar nagyvállalatok, amelyek hosszútávú stratégiai törekvéseinek része, hogy úttörő szerepet töltsenek be, és az agilitás melletti elköteleződés után a cloud használatban való előrelépést tűzték ki a zászlójukra. És amiről talán kevesebb szó esik, egyre gyakoribb a szoftverszállítók oldaláról érkező nyomás is a váltásra. Szokjunk hozzá, hogy egy jól bevált szoftver már egyszerűen nem is lesz elérhető másképpen, csak cloud alapon. Hiszen egyre több olyan beszállító van, akik az on-premise kínálatukat nem fejlesztik és egy idő után nem is támogatják tovább.   

Kovach Anton
ShiwaForce.com, vezérigazgató
Kovach Anton a ShiwaForce.com Zrt. vezérigazgatója, 23 éves vezetői tapasztalattal. Az online tartalomkezelő piacon elért szakmai sikerek, a lean módszertan eszközeivel - Scrum, Kanban, Lean Startup -
Tovább
Kovach Anton a ShiwaForce.com Zrt. vezérigazgatója, 23 éves vezetői tapasztalattal. Az online tartalomkezelő piacon elért szakmai sikerek, a lean módszertan eszközeivel - Scrum, Kanban, Lean Startup - Tovább

Ha egyes esetekben ennyire egyértelmű előnyökkel jár a felhő, akkor miért nem léptek a cégek korábban erre az útra?

Gyakran az elsődleges akadály az, hogy nincs még meg házon belül a belső üzemeltetési szakértelem, aminek kiépüléséig okkal óvatosabbak a cégek. A nagyvállalatoknál nagyon szigorú biztonsági szabályok vannak érvényben, tipikusan pedig abban bíznak, ami felett közvetlenül is kontrollt tudnak gyakorolni. A cloud pedig olyan számítógépeket jelent, amit valaki más üzemeltet valahol máshol a világon, meg kell bíznunk a szolgáltatóban, hogy ez tényleg megfelelő lesz üzemeltetési és biztonsági szempontból – ezeknek a korlátoknak az átlépése, elfogadása jelenti a nagy áttörést.

Milyen üzleti és milyen üzemeltetési szempontokat kell ilyenkor figyelembe venni? Hogyan kell nekiállni egy felhős migrációnak, és melyek lesznek az előnyei-hátrányai?

A kérdés különválik a szoftverek és az infrastruktúra tekintetében. A szoftverek területén nagyságrenddel nyitottabbak a vállalatok a cloudos megoldások használatára. Egyre több cég, tavaly például az Atlassian is bejelentette, hogy középtávon ki fogja vezeti az on-premise szoftverek támogatását, és csak cloud verzió lesz elérhető az enterprise verzió mellett. Egy szoftver bevezetése egy nagyvállalatnál mindig nagy beruházási költséggel jár. Ha cloudban szeretnék ugyanezt a szoftvert igénybe venni, ott nincs CAPEX (tőkeköltség), csak OPEX (operatív költség) jelentkezik. Ezt nagyon jól lehet szabályozni, korlátozni, ennek a költségét nagyon jól meg lehet becsülni, ezáltal tervezhetővé válik a kiadás, így sokkal nyitottabbak lettek rá a társaságok. Ilyen a Salesforce példája Magyarországon, a CRM-piacon óriási térnyerést tudtak véghez vinni, de hasonlóan izgalmas példa a Monday.com, ami szintén óriási lendületben képes vállalatokat meggyőzni arról, hogy cloud alapon kezeljék a teljes projekt kollaborációs működést.

Az infrastruktúra esetén már nem annyira egyértelmű a kérdés: a cloud és az on-premise infrastruktúra tervezése két külön logikára épül. Nagyvállalatok nagyon sokszor esnek bele abba a hibába, hogy a felhő-infrastruktúrát a helyi mintájára kezdik el leklónozni és ennek eredménye, hogy nagyon szélsőségesen ellentétes tapasztalatokról számolnak be vállalatok ilyen transzformációkkal kapcsolatban.

Anton_004
Kovach Anton Fotó: Mónus Márton

Tipikus vitatéma a felhő-szolgáltatások ára. Mennyire drága ma a cloud ökoszisztéma, megéri a felhőbe helyezni a rendszereket?

Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a cloudos megoldás olcsó vagy drága, mert igaz lehet mindkettő, attól függően, hogy hogyan használjuk. Ha egy az egyben visszük át az on-premise infrastruktúránkat cloudra, akkor ez valóban nagyon drága lesz, hiszen szolgáltatásként vásárolunk meg egy távoli erőforrást anélkül, gyakorlatilag kiszerveztük, amit egyébként is meg tudtunk csinálni. Ez az, amiről mindenkit szeretnék lebeszélni.

A hagyományos infrastruktúrára jellemző volt az, hogy a cégek túlbiztosították magukat, a legnagyobb forgalomra, méretezték a rendszerhardvereket, ezért az idő nagyon nagy részében ezek a gépek pangtak, így bármilyen rendszer nagyon drága lesz. Ezzel szemben a cloud natív típusú projektek úgy néznek ki, hogy az on-premise rendszereket is cloud logika mentén hozzuk létre, így kinyílik a lehetőség, hogy ne a legnagyobb, hanem a tipikus terhelésre skálázzuk a helyi rendszert, amihez Black Friday alatt hozzá lehet kapcsolni felhős kapacitásokat dinamikusan. Így gyakorlatilag a meglévő on-premise rendszerek ára csökkenthető drasztikusan.     

A felhő csak akkor olcsóbb, ha pont annyit használunk belőle, amennyire éppen szükségünk van.

Egy tesztkörnyezetet általában munkaidőben szoktunk igénybe venni, ehhez képest ha egy-az-egyben kivisszük az infrastruktúrát, a nap 24 órájában lesz elérhető, tehát 16 órát feleslegesen fizetünk a cloudszolgáltatónak, akik ebből elég jó profitot realizálnak és folyamatosan nőnek. Kicsit sarkos megfogalmazás, de a felhő szolgáltatók nyeresége, hogy az ügyfeleik felesleges, nem kihasznált kapacitásokért is fizetnek nekik.

Folyamatos fel- és leskálázódási képességet kell fejleszteni egy nagyvállalaton belül, mert akkor lesz olcsó a cloud, ha a szervezetben mindenhol megtanulják ezt. Minden reggel elindítjuk azokat a gépeket, amikre szükségünk van, és minden este leskálázzuk őket. Ez a legszemléletesebb eset, de persze ennél sokkal szofisztikáltabb példák is léteznek, adat alapú döntéshozatal témakörbe beleértendő az is, hogy az infrastruktúra kapacitásainak (és így a költségének) a tervezését folyamatosan szemmel tartja a vállalat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a cloud-szolgáltatóknál éppen a fent említett Black Friday esetén volt már arra példa, hogy nem tudtak több gépet adni, mert azok egyszerűen elfogytak. A cloud sem végtelen számú gépet jelent, ha ezek nincsenek előre lefoglalva, akkor lehet, hogy szeretnél bővíteni, de nem tudsz. Nyilván most a felfutási szakaszban van ez a piac, bőségesebb a kínálat és még közepes a kereslet, nem arról van szó, hogy nagyon kevés cloud gép lenne, de ez a kockázat is potenciálisan benne van a rendszerben, erre is fel kell készülni.

A fel- és leskálázás automatikusan is működik vagy ez egy folyamatos manuális csiki-csuki játék?

Minden cloudszolgáltatónak van olyan megoldása, ami ezt tudja biztosítani automatizálva, akár mesterséges intelligencia eszközökkel is megtámogatva. De ezek mindig az adott platformon belül érvényesek, az Amazon megoldása csak az AWS-ben jó, a Google megoldása csak a Google felhőjében. Viszont, ha a szoftveredet átírod cloud native-ra, akkor ez a „vendor lock” megszűnik, mert ezek a szoftverek önmaguk képesek skálázódni. Jelenleg a nagyvállalati rendszerek esetében ez az egyik fontos kihívás.

Mekkora befektetést jelent egy nagyvállalatnak a szoftvereit cloud native-ra cserélni?

Minél öregebb egy rendszer, annál nehezebb ezt megvalósítani, annál nagyobb költséget jelent. A nagyvállalati, banki, biztosítói piacon az összes cloud native projekt új szoftver volt, zöldmezős beruházás, vagyis ezek eleve cloud native módon készültek. Azok az alkalmazások, amik az elmúlt pár évben készültek, jól tudnak futni skálázódva cloudban is és az on-premise oldalon is. Mi is átírtuk a ShiwaForce-ban a saját szoftvereinket cloud native-ra, azt látjuk, hogy ez már egy elvárás, a cloud native szoftverek iránti igény és elvárás napról -napra erősödik.

Sokáig azt mondták a bankok, biztosítók, hogy azért nem akarnak felhőt használni, mert a szabályozó nem engedi. Ez mennyiben változott meg? Hogyan értékelitek a szabályozási környezetet? Történt-e előrelépés ezen a területen?

Amikor az MNB-t megkérdezték az egyik konferencián, hogy van-e olyan szabály, ami egyértelműen tiltja a felhő használatát a bankokban, akkor egyértelműen tiltakoztak, hogy ők nem tudnak ilyen szabályról. Viszont az is igaz, hogy azoknak a biztonsági alapfeltételeknek, amiket az MNB előírt, meg kell felelnie bármilyen rendszernek, függetlenül attól, hogy az hol fut.

A szabályozó kifejezetten a digitalizáció irányába tesz lépéseket, szeretnék ezt elősegíteni. Most még intenzívebb párbeszédre van szükség az MNB és a pénzintézetek között, hogy erre a kérdésre pontot tegyenek.

A bankok és biztosítók egyre inkább cloudban terveznek, mindenütt megjelent stratégiailag fontos elemként, és mindenki tanulja, hogy ezt hogyan kell jól csinálni.

Az adatbiztonság egyértelműen nagy kockázati terület, és ezt nem szabad félvállról venni, főleg egy pénzügyi intézménynél, de nem feltétlenül az a legjobb, ha az öt évvel ezelőtt íródott biztonsági szabályzatot egy az egyben a cloudra próbáljuk alkalmazni. Az on-premise rendszereknek is voltak gyengéi és erősségei, de most arra kell koncentrálni, hogy a cloudban milyen más, eddig esetleg nem ismert módokon tudnak biztonságot teremteni.

Anton_007
Kovach Anton Fotó: Mónus Márton

A digitalizáció méretgazdaságossági kérdés is, megvannak-e a különböző méretű cégekre szabott felhős megoldások? A hazai kkv-szektor digitális fejlettségén hogyan segíthetnek a felhős megoldások?

A kkv-k között sokan vannak, akik már az interneten nőttek fel, ez a generáció már sosem dolgozott kockás füzetben, és nem is akar kockás füzetet látni. Az ő üzletük a nulladik pillanattól kezdve digitális, és csak így tudnak róla gondolkodni, ők könnyedén integrálják be a modulárisan összerakható felhős eszközöket. Másik oldalról is nagy a nyomás, hiszen az IT fejlesztések drasztikusan megdrágultak, így egy kisebb cégnek igazából nincs is reális esélye arra, hogy egyedi fejlesztésben valósítson meg magának szoftverkörnyezetet, de erre nincs is szükség. Az utóbbi időben, talán a Covid-hatás miatt is, de gyakrabban kérnek kisebb szervezetek és nem IT-területen működő részlegek is tanácsot és támogatást tőlünk, arra vonatkozóan, hogyan lehet például az ITSM vagy a workflow-menedzsment megoldásaikat új szintre léptetni és a cloud révén a remote és hibrid munkavégzés világára is 100 százalékosan felkészíteni.

Valójában a kkv-k mindig sokkal nyitottabbak voltak a cloudos megoldásokra, mert ők kifejezetten megoldásorientáltak: ha a kkv-vezetőnek szüksége van valamilyen megoldásra, akkor addig keres a neten, amíg nem talál megfelelőt. Inkább a tarkabarkaság lesz az a problémakör, amivel egy ilyen kkv-nak meg kell küzdenie, vagyis hogy van nyolcféle megoldása, amik valahogy össze vannak integrálva, de ha elkezd a cég felfelé skálázódni, a kuszaság lehet az egyik gátja a növekedésnek. Érdemes folyamatosan gondoskodni arról, hogy tisztuljon a portfólió, a használt eszközök száma ne szabaduljon el, kicsiben és felhőben is elő lehet idézni a spagetti-infrastruktúra hátrányait.

És mi történik eközben az IT-fejlesztő cégek piacán?

Az IT-kkv-k nagyon kényelmes helyzetben voltak, mert a nagyvállalat korábban nem értett a digitális technológiákhoz, csak felhasználója volt. De ez mostanra megfordult, és egyre jobb specialistájává váltak a nagyvállalatok is az IT-nak és a digitalizációnak, a hagyományos szerepkörök feloldódtak. A magyar IT kkv-k felé is létrejött egy evolúciós nyomás, ahol a legjobban alkalmazkodóknak áll a zászló.

Több járható út is van, ezek mindegyikére vannak példák a piacon, az viszont biztos, hogy

az általános, generalista IT-cégek kora lejárt.

Az első alternatíva, amikor saját, erős terméket vagy szolgáltatást hoznak létre, ami nemzetközi piacon is képes megállni a helyét. A második út, ha választanak egy platformot, egy hazai vagy nemzetközi ökoszisztémát, ami kezd kialakulni az OTP vagy a Telekom körül, és elkezdenek specialista szakértőként aktívan részt venni ezen ökoszisztémák fejlődésében. Illetve a harmadik út a méretgazdaságosság javítása, ami a konszolidációról, akvizíciókról szól, ahol több kisebb társaság összeáll, és így tudnak nőni, teljes nagy projekteket lefedni képes erőként megjelenni.

Miről szól az a digitális ökoszisztéma, amit említettél, és ami az OTP és a Telekom körül elkezdett kialakulni?

Ez a két vállalat jó példa arra, hogy házon belül létrehoztak agilis, digitális részlegeket, majd az ezekből jövő tapasztalatokat kiterjesztették a teljes vállalati működésre és most „gyors nagy halként” tudnak megjelenni a piacon. Ők nemcsak a meglévő belső munkaerőre, hanem külső szövetségesekre is nagyban képesek támaszkodni, de nem függnek tőlük, inkább együtt gondolkodva alakítják ki a digitális jövőjüket. Olyannyira, hogy benti és a kinti szakértők között elmosódnak a határok, teljesértékű csapattagként tud részt venni egy külsős is a projektekben, a csapatokat igény szerint lehet összekombinálni és bármikor újrarendezni. A nagyvállalatok is IT-cégekké váltak, de nem zárkóztak be, erősen kapcsolódnak az ökoszisztémához, ez az új normális.

Kovach Anton is előadónk lesz október 13-ai Banking Technology konferenciánkon. Regisztráció itt!
minimálbér
vlagyimir putyin
vlagyimir putyin
maszk
covid koronavírus maszk getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
forinteuroarolyambankjegy