bitcoin háború kriptó
Bank

A háborúban a kriptó is megmutatta a sötét oldalát

Tonács Attila
Az orosz-ukrán háborúban reflektorfénybe kerültek a kriptopénzek, hiszen ezeket a digitális pénzeket most sok szempontból élesben tesztelik, és fény derülhet arra, hogy vajon beváltják-e azt, amit a kriptoevangelisták ígértek velük kapcsolatban. Segítségükkel támogatni lehet a feleket a háborúban? Az oroszok megkerülhetik vele a szankciókat? Menekülőeszközként használható? Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

Új háborús kötvény? Aligha.

Először is a kriptós közösségnek a háború adott zsigeri reakciójából érdemes kiindulni: az ország megtámadása óta már több mint 100 millió dollár értékben küldtek Ukrajnának anyagi támogatásként különféle kriptoeszközöket.

Ez nem kis összes és gesztusnak sem utolsó, az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy miért kellett az anyagi segítséget blokkláncon futó virtuális pénz formájában eljuttatni az országnak, amikor mindezt fiatban is meg lehet tenni. Ukrajna gazdaságát ugyanis Oroszországgal ellentétben nem értinik a szankciók, továbbra is hozzáfér a nyugati pénzügyi piacokhoz. Ráadásul több pénzküldő is hajlandó volt csökkenteni az Ukrajnába tartó utalások díját, ezzel is ösztönözve az adományozást.

A viszonylag népszerű és széles körben kereskedett kriptopénzek mellett sok furcsaság is érkezik a lelkes támogatóktól: nem egészen világos, hogy mekkora segítség az ukrán kormánynak, - amelynek főleg fegyverekre és gyógyszerekre lenne szüksége - ha vicces kis memecoinokat kell fiatpénzre váltania, hogy az adományokat ténylegesen fel is tudja használni valamire.

A 100 millió dollár feletti összeg soknak tűnhet, ám ez még mindig csepp a tengerben ahhoz az összeghez képest, amelyet eddig hagyományos pénzben juttattak el Ukrajnának a világ országai. A kriptós utalások tranzakciós költsége ráadásul nagyon megnőtt az utóbbi időszakban. A bitcoinnal pedig továbbra sem lehet gyógyszerért vagy élelemért fizetni, így a kapott összeget mindig át kell váltani, amire általában korlátozott lehetőség nyílik. Léteznek már API-szolgáltatások - mint a MoonPay, a Transak és a Wyre - kifejezetten e célból, de az iparág ezen részének felügyelete még kialakulóban van, így a törvények nem mindig egyértelműek. Az átváltáskor ráadásul pénzmosás ellenes szűrőeljárásokon is át kell esni, amelyek lassíthatják a tranzakciós folyamatot.

Miért lett mégis népszerű a kriptós adomány, és mi van helyette?

Magyarázatként szolgálhat a kriptós adományok népszerűségére, hogy az országban lassan évtizedes hagyománya van a különböző digitális instrumentumokkal való kereskedelemnek, és már régóta fontos gyűjtőhelye a kriptós közösségeknek is. 2014-ben az Euromajdan-forradalom idején a bitcoin-előállítás olyan intenzíven pörgött az országban, hogy az akkori bitcoin-mennyiség majdnem a felét itt hozták létre.

A háború előtt évente 8 milliárd dollár értékben közlekedett bitcoin Ukrajna határain keresztül, a napi kriptotranzakciók összesített volumene pedig elérte a 150 millió dollárt, amely még a bankok közti átutalások mértékét is meghaladta.

A blokkláncban rejlő transzparencia is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokan a kriptós adományozás mellett döntöttek: amennyiben a küldő fél ismeri a fogadó fél tárca-címét, akkor az összes tranzakciót nyomon tudja követni, amihez számos weboldal is a segítségére lehet. Mindez úgynevezett társadalmi-bizonyítékkal (social-proof) látja el a tranzakciókat.

Ez a biztosíték viszont csak elsőre tűnhet a blokklánc kivételes tulajdonságának, ugyanis a mechanizmushoz nem feltétlenül van szükség a technológiára. Számos megbízható szervezet dolgozik azon, hogy célba juttassák a támogatásokat a bajba jutott országnak, úgy, hogy a weboldalaikon azt is feltüntetik, hogy a pénz konkrétan, tételekre lebontva mire költötték és összességében mennyire volt sikeres az adománygyűjtés. Erre ad lehetőséget többek között a GoFundMe is, amelynek a weboldala átláthatóvá teszi az összes Ukrajnát támogató kampányt.

Szemben a kriptós adományokkal, ahol az pénz útvonala ugyan nyomon követhető, de arra senki nem vállal kezességet, hogy valóban arra költik-e, amire ígéretet tettek.

Az adománygyűjtő oldalaknak szigorú szabályaik vannak arra vonatkozóan, hogy mire lehet költeni az összegyűjtött finanszírozást. A GoFundMe-n például nem lehet pénz gyűjteni fegyverekre, de korábban a Patreon is távolított el kezdeményezéseket az oldaláról hasonló okokra hivatkozva.

Az ukrán kormány reakciója

Az ukrán kormány egészen március elejéig nem fogadott el hivatalosan kriptopénzeket, a támogatásokhoz különféle NGO-kon keresztül jutottak hozzá, akik fiatra váltva az összeget tovább küldték azt a hadseregnek. Később, ahogy záporoztak a kriptós adományok, a kormány mégis úgy döntött, hogy hivatalos csatornát nyit előttünk, és nyilvánosságra hozták az állami tárcáik címeit is. A tájékoztatás szerint bitcoint, ethereumot, és egy dollárhoz kötött stablecoint, USDT-t is szívesen fogadnak.

A növekvő népszerűségük miatt Ukrajna később legalizálta a kriptopénzeket, igaz törvényes fizetőeszközként továbbra sem ismeri el őket. A digitális transzformációért felelős minisztérium bejelentette, hogy minden jogi akadályt fel fognak számolni a virtuális eszközök piaca előtt.

A kriptotőzsdék ezentúl szabadon működhetnek az országban, a kriptós cégek pedig számlákat nyithatnak a helyi bankoknál – jelentették be egy twitter posztban.

Kerülőút Oroszországnak?

Az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók részeként az ország több bankját is levágták a SWIFT nemzetközi banki hálózatról, valamint zárolták az orosz jegybank nyugati tartalékait, és több oligarcha európai bankokban őrzött vagyonát is. Emiatt számos elemző attól tart, hogy a pénzügyileg megbénított ország a kriptopénzek segítségével próbálja majd megkerülni a költséges szankciókat. Talán nem véletlen, hogy Putyin elnök nem olyan régen megálljt parancsolt az orosz jegybanknak, amely már a kriptoeszközök teljes betiltásának tervét készítette elő.

A fordulatot tükrözi, hogy egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatón az orosz duma energetikai bizottságának elnöke arról beszélt, hogy amikor olyan "baráti" országokról van szó, mint Kína vagy Törökország, Oroszország hajlandó rugalmasabban kezelni a fizetési lehetőségeket és a saját nemzeti fiat valuták mellett az említett országok akár bitconban is fizethetnek majd. A bejelentés hatására a bitcoin árfolyama emelkedésnek indult.

A kriptopénz-rubel forgalom már a háború első napjaiban hatalmasra duzzadt, az Egyesült Államok nem sokkal később pedig a digitális eszközökre is kiterjesztette a szankciókat. Ezt követően a demokraták egy olyan törvényjavaslattal is előálltak, amely ugyan nem kíván általános tilalmat elrendelni minden orosz kriptotranzakcióra, de felhatalmazást adna a kormánynak, hogy megtiltsa az amerikai vállalatoknak a szankcionált orosz számlákhoz kapcsolódó tranzakciók feldolgozását, és másodlagos szankciókat alkalmazhatna a kijelölt orosz magánszemélyekre, vállalatokra vagy kormányzati szervekkel üzletelő külföldi kriptotőzsdékre is. 

Egyes szakértők szerint a kriptoeszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy a segítségükkel az oroszok megkerüljék a szankciók egy jelentős részét, és ezentúl kriptóban folytassák a tranzakciókat. A FinCEN (pénzügyi bűncselekmények elleni amerikai hatóság) kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban a szankcionált egyének és szervezetek „átváltható virtuális devizákat” használnak majd a korlátozások kijátszására. A szervezet azonban hozzátette, hogy a nagyszabású szankciók ellen vélhetően még a kirptopénzek is hatástalannak bizonyulnak majd.

Elindult a hajsza

Ez részben annak tudható be, hogy a hatóságok egyre kifinomultabb eszközökkel üldözik a „sötétségbe burkolódzó” kriptotárcákat, ráadásul a felhasználók kifejezetten sebezhetőnek számítanak akkor, amikor átváltják az digitális pénzeket. Erre pedig előbb-utóbb az orosz kriptósok rá fognak kényszerülni. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma már létre is hozott egy akciócsoportot kifejezetten a szankciókat kriptóval kikerülő orosz üzleti szereplők „levadászására”.

Ezzel újabb fejezet nyílt a kriptósok és a pénzügyi bűnüldöző szervek közt régóta zajló macska-egér játék történetében. A kriptopénzek egyik nagy előnye ebben a küzdelemben, hogy úgynevezett hideg - vagyis offline üzemeltethető - tárcákon is lehet őket tárolni. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy egy vagyonát bújtató oligarcha nem sok mindenre tudja használni ezt az összeget: az eszközöket elrejtheti ugyan, de elkölteni vagy átváltani nem fogja tudni, hiszen miután újra csatlakoztatja a tárcát az internethez, a pénzmozgás megint nyomon követhetővé válik.

A többszörösen „átmosott” fiatpénzzel ellentétben, a kriptotranzakcióknak nyoma marad a blokkláncnak tulajdonítható főkönyvi rendszerben, így a hatóságoknak már csak a valós identitásokhoz kell tudniuk kötni a pénzmozgásokat. Ez technikailag rendkívül bonyolult, de nem lehetetlen feladat: elég csak arra gondolni, hogy korábban egy 500 dolláros Walmart-ajándékkártya segített a nyomozóknak megtalálni a Bitfinex feltörésével vádolt elkövetőket, akik 4,5 milliárd dollár tisztára mosására készültek.

A kriptó sötét oldala

A kriptobiznisznek alapvetően egy libertariánus elképzelés alkotja az ideológiai alapját. Ennek megfelelően a kriptopénzek hívei azt várják a virtuális pénzeszközöktől, hogy megkerülhetik velük a hagyományos pénzügyi intézményeket és egy sokkal szabadabb, minden embert egyaránt felkaroló pénzügyi rendszert hozhatnak létre.

Ez az elképzelés minden jó szándék ellenére is rengeteg ellentmondást tartalmaz, amelyeket a közelmúlt eseményei is rendszerint alátámasztanak. (A feltételezett jó szándék miatt azt hagyjuk is, hogy az Ukrajnába érkező adományok egy jelentős része tulajdonképpen állami szerveket támogat, amely elméletileg ellentétes a kriptósok államról alkotott elképzeléseivel.)

Az amerikai kriptotőzsdék közül többen is kikötötték, hogy nem tesznek eleget az ukrán kormány kérésének, és nem fogják lekapcsolni az orosz kriptotárcákat a platformjukról, ezzel lehetőséget teremtve az oligarcháknak, hogy megkerüljék a szankciókat. A tömeges kijátszás ugyan egyelőre nem látszik megvalósulni, de nem kizárt, hogy a szankcionált oroszok előbb-utóbb kihasználják majd ezeket a kiskapukat (akár több koordinált tárca létrehozásával).

Az is egy furcsa ellentmondás, hogy miközben a kriptós apologéták folyton arra hivatkoznak, hogy megkerülik a szabályozókat, kikötötték, hogy csak akkor tiltanák le a tárcákat, ha ezt törvényileg előírnák nekik. (Ezt a technikailag nehezen kivitelezhető lépést még a fentebb említett demokrata törvényjavaslat sem várja el tőlük.) A kriptotőzsdék egyelőre azt ígérik, hogy azokat az orosz személyeket vágják el csak a platformjukról, amelyeket a nyugati országok név szerint, közvetlenül szankcionáltak.

Az egyik legnagyobb kriptotőzsde a Binance így reagált az ukránok követelésére:

A kriptó célja, hogy nagyobb pénzügyi szabadságot biztosítson az embereknek szerte a világon. Az egyoldalúan meghozott döntés, hogy bizonyos embereknek megtiltjuk a kriptográfiai eszközökhöz való hozzáférését, a kriptó létezése melletti legfőbb érvet számolná fel.

Amellett számos érvet fel lehet hozni, hogy miért is visszás olyanokat megbüntetni, akik egyénenként nem felelősek a Putyin által indított háborúért, még akkor is, ha az általuk használt eszközök akár a szankciók megkerülésére is alkalmasak lehetnek. Úgy tűnik, viszont, hogy a kriptósok által hirdetett pénzügyi szabadság tényleg mindenkire vonatkozik: Korábban az Amerikai Kongresszus kikötötte, hogy tilos pénzbeli felajánlásokat küldeni az Ukrán Védelmi Erők kötelékében harcoló Azov hadseregcsoportnak, az alakulat neonáci kötődései miatt. A rettegett zászlóalj viszont bitcoin tárcákon keresztül továbbra is fogadhat adományokat, egyes nem megerősített hírek szerint pedig saját kriptoeszközt is kibocsátottak.

Mindez további problémákra is rávilágít: a kriptós támogatások sok esetben megkerülik azokat a szervezeteket, amelyeknek tényleg lenne létjogosultsága, és megfelelő szakértelemmel rendelkeznek az adományok hatékony elosztásához. Számos példát láthattunk már arra, hogy lelkes amatőr kripósok elnyomó rezsimeket, vagy terrorcsoportokat támogattak, sokszor merő tudatlanságból. Korábban az ISIS és a tálibok is rendszeresen hozzájutott kriptós finanszírozáshoz.

A kriptoeszközökre vonatkozó szabályok homályosak és a kriptós szervezetek gyakran az adóterhek alól is megpróbálnak kibújni. Ez az oka annak, hogy a kriptobányászok nagy számban vándorolnak olyan országokba, ahol helyi jogrendszer kontrollja kisebb.

Ezek sokszor olyan posztszovjet köztársaságok, ahol kriptós tevékenységek háborítatlanul tagozódhatnak be a szürkegazdaságba.

Elég csak Kazahsztánra gondolni, ahol a múlt év végén több olyan esetről is halhattunk, hogy egész városokban okozott áramkimaradást az intenzív energiaigényű kriptobányászat. A bányászok olyan vitatott jogállású területeken is előszeretettel jelennek meg, mint a Dnyeszter Menti Köztársaság, vagy a Kaukázus lábainál fekvő Abházia.

Menekülőeszköz?

A bitcoin és más kriptopénzek vélt menekülőeszköz szerepét még a háború kitörésese sem tudta igazolni. A szkeptikusok és a kritikusok egyaránt találnak érveket a saját igazuk mellett.

A háború hírére a bitcoin árfolyama 8 százalékot esett vissza és 34 000 dollárra zuhant a korábbi 38800-ról, később azonban szinte egy nap alatt magára talált majd komoly rali következett, és a cikk megjelenésének pillanatában 47 300 dollár körül jegyzik.

Összemérve a hagyományosan menekülőeszköznek tartott arannyal az látszik, hogy a nemesfém árfolyama hasonlóan viselkedett a tárgyalt időszak alatt, azzal a különbséggel, hogy olyan mértékű ingadozások nem lehetett nála megfigyelni, mint a bitcoinnál. Ezen a ponton jó, ha emlékszünk arra, hogy tavaly novemberben a digitális pénz árfolyama még a 68 000 dollárt is elérte, a jelenlegi szint ennél 30 százalékkal alacsonyabban van.

A szankciók miatt az orosz rubelt bitcoinra cserélő ügyletek száma jelentősen megugrott az invázió óta. Bár ez még mindig csak egy kis része a globális tranzakcióknak, alátámaszthatja azt a percepciót, hogy a kriptopénzek bizonyos esetekben betölthetik az értékmegőrző funkciót is.

Más szakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az oroszok menekülése a bitcoinba nem tipikus befektetői viselkedés. Az árfolyam – a fentebb leírtaknak megfelelően - továbbra is rendkívül ingadozó, amely a legtöbb befektető számára továbbra sem teszi vonzóvá ezt az eszközosztályt.

Úgy tűnik, viszont, hogy sok orosz számára most még a bitcoinban is megnyugtatóbb elhelyezni a vagyont, mint rubelben tartani.

Fontos megemlíteni az energiaárak emelkedését is, ami vélhetően negatívan hat majd az alapvetően energiaintenzív bitcoinbányászatra, így az árfolyamára is.

Címlalpkép forrása: Getty Images

eu európai unió brüsszel
üresrégiház
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
üresrégiház