Nem lehet mindenáron fenntartani a magánnyugdíjpénztári ágat.
Megkeresésünkre a Generali Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Lengyel Márk elmondta, hogy végleges döntés még nem született a magánnyugdíjpénztár megtartásáról, vagy megszüntetéséről. A 2008 végén alapított pénztár vezetője szerint számos opciót kell mérlegelniük, vannak érvek a maradás és megszűnés mellett is. Pénzügyileg a maradás nem reális feltevés, viszont a tagok érdekében, illetve a kedvezőbb jövőben bízva megérheti a maradás, még úgy is, ha a biztosítónak - támogatásként - évente több tízmillió forintot kell betennie a pénztárba a működés finanszírozásához. Főleg abban az esetben lehet érdemes megtartani a magánnyugdíjpénztárt, ha az önkéntes oldalon a szabályozás a terveknek megfelelően segítőkész lesz, és támogatja az öngondoskodást illetve, ha a szigorú szabályozási feltételek a közeljövőben enyhülnek. Ezzel kapcsolatosan a Generali ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy jelenleg készül egy a kormányzat elé tárandó anyag az öngondoskodás elősegítéséről, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy mindebből mennyit fogadnak meg a döntéshozók. Azért fontos mindez, hiszen tagszervezési oldalon nem nagyon van meg a növekedés a szektorban, részben az önkéntes pénztári értékesítés alacsony díjazása miatt is.
Mohr Lajos, az Erste Önkéntes- és Magánnyugdíj Pénztár vezetője szerint a magánnyugdíjpénztári ágazata folytatja tevékenységét, hiszen 2418 fő nyilatkozott a maradás mellet, ami biztonsággal meghaladja a jogszabályi elvárt szintet. A vezető szerint már több várhatóan megszűnő pénztárral is felvették a kapcsolatot, azonban erről további információt jelenleg nem mondhatnak. Az Erste bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi 0,9 százalékos működési levonás mértékének felülvizsgálatát kéri, és annak végleges megállapítása eléri majd a szükséges 3 százalékot. Addig az ágazat felhasználja tartalékát, illetve él a tagonként 265 forint költséglevonás lehetőségével.
A Pénztár jelentős költségcsökkentést hajtott végre személyi és dologi kiadásaiban egyaránt, 2011-ben azonban kiemelkedő költségteher a visszalépő pénztártagokkal történő elszámolás végrehajtása. Tekintettel a költséglevonás alacsony mértékére, szemben az állandó fizetendő díjakkal (felügyeleti díj), az önfenntartás nem taglétszám függő, hanem a bevétel százalékos mértékének növelése az, ami elengedhetetlen.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól pénztárunkhoz továbbított nyilatkozatok feldolgozásának eredménye alapján a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjai közül több mint 2700 fő választotta a magánnyugdíjpénztári tagság fenntartásának lehetőségét, amely mintegy 9%-os arányt jelent. Ezzel a pénztár meghaladta a jogszabály szerint a működéshez minimálisan szükséges 2000 főt, így a jogszabály értelmében, illetve a pénztártagok választása szerint a Budapest Magánnyugdíjpénztár tovább működhet és működik is. A pénztár jövőjét hosszabb távon érintő kérdések jelenleg napirenden vannak, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen irányú döntéseket a pénztár legfőbb szerve, a Közgyűlés hozza majd meg. A korábbi évek konzervatív költségszemléletének köszönhetően a pénztár olyan mértékű tartalékkal rendelkezik, amely akár több évre is elegendő a folyamatos, zavartalan működés biztosítására - áll a Portfolio.hu szerkesztőségébe eljutatott Budapest Nyugdíjpénztár kommentárban.
Tekintettel arra, hogy a Budapest nyugdíjpénztár az adminisztrációs tevékenységét kiszervezte, a kötelező, jogszabályban előírt minimális munkavállalói létszámmal működik, így közvetlenül a pénztár szervezetén belül nincs sem szükség, sem lehetőség a létszámleépítésre. Jelenleg a legfontosabb feladat a visszalépő tagokkal kapcsolatos, jogszabálynak megfelelő, pontos elszámolás végrehajtása. A következő időszakban felmérjük a pénztár jelenlegi lehetőségeit annak érdekében, hogy a pénztártagok számára legmegfelelőbb, hosszú távú megoldás megszülessen. A Garanciaalap és a Felügyelet díja jogszabályban rögzített, egyelőre változatlan mértékű, amit a többi költséghez, díjhoz hasonlóan természetesen továbbra is az előírások szerint fizetünk. Bevétel híján a tartalékokból teljesítjük ezen kifizetéseket.
Az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Lehoczky László elmondta, hogy a működésüket egyelőre külső segítség nélkül is fenn tudják tartani, hiszen korábbról maradtak tartalékok a pénztárban. A működési bevételeik negyedét meg tudták takarítani 2010. októbere előtt, ebből tudnak 1-2 évig gazdálkodni.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
