Pandora-papírok – tényleg nem láttuk jönni?
Október elején az évtized legnagyobb offshore információ szivárogtatását hajtotta végre egy oknyomozó újságírókból álló csoport (International Consortium of Investigative Journalists), a Pandora-papírokként elhíresült adatokból fény derült – többek között – 35 állam- és kormányfő, illetve több mint 300 politikus és köztisztviselő külföldön tárolt, többnyire rejtett vagyonára is, ahogy arra is, hogy az offshore elleni nemzetközi fellépések inkább hangosak, mint hatékonyak. Bár a vagyon ilyen módon való kezelése nem törvénytelen, ugyanakkor sok esetben kifejezetten visszás, hiszen az érintettek közül sokan a transzparencia és a becsületes adózás élharcosaként kampányoltak hazájukban.
Bár politikai szempontból érzékeny a téma, ugyanakkor az kevésbé meglepő, hogy sokan kihasználják a más országokban elérhető kedvezőbb adókulcsokat. Sőt, nem kell oknyomozónak lenni, hogy valaki megnézze, hogy egy-egy gazdaságba mely országokon keresztül érkezik a legtöbb tőke (foreign direct investment – FDI): Oroszországba például 2020-ban Ciprusról és Bermudáról érkezett a legtöbb befektetés, Indiában pedig Mauritius az egyik legnagyobb tőkeimportőr. Kínába Hongkongból és Szingapúrból áramlik a legtöbb pénz, Brazíliába pedig Hollandiából és Luxemburgból. Az Egyesült Államok esetében pedig előkelő helyen találjuk a Kajmán-szigeteket.
„Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy ténylegesen ezen adóparadicsomok lakosai fektetnek be a célországokba, hanem mindegyik nagyobb gazdaság esetén megvannak azok a tranzitországok, amelyeken keresztül befektetnek. Ezen megfontolások mögött főként az érintett országok közötti adóegyezmények kihasználása áll, és ahogy az adatok mutatják, ez nem csak hatalmas, hanem mindennapos folyamat a világgazdaságban” – mondta Dr. Magyar Csaba.
A Nemzetközi Valutaalapnak van olyan tanulmánya, amely szerint az összes külföldi tőkebefektetés majdnem 40 százaléka ilyen, közismert nevén offshore helyszíneken keresztül áramlik be a gazdaságokba. A terület szakértője, Gabriel Zucman szerint pedig a világ GDP-jének közel 10 százalékát tartják adóparadicsomokban.
Lehet úgy is fogalmazni, hogy ez a több évszázados praktika a világgazdaság doppingszere, amelynek egyes verziói tiltólistára kerülnek.
Az államok próbálják kiszorítani az általuk közösen károsnak ítélt stimulánsokat. Nincs azonban teljes egyetértés, hogy mit sorolnak ide, sőt vannak, akik szerint már a multivitamin is ide tartozik. Ugyanakkor tisztában van mindenki vele, hogy nem lehet egyik napról a másikra teljesen elzárni ezeket a lehetőségeket, mert azok hirtelen megvonása nagyobb problémákat eredményezhet, mint amennyit adó oldalon nyerni lehetne vele. Például csak Mauritius kiiktatásával a teljes Indiai tőkebeáramlás harmada tűnne el.”
– mutatott rá a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
A paragrafus máshogyan ismeri
Magyarországon ha valaki külföldi struktúrában gondolkodik, akkor a hazai jogrendszerben nem talál olyan kifejezést, hogy offshore vagy offshore cég. Ennek ellenére gyakran használják ezt a kifejezést anélkül, hogy tartalmat rendelnének hozzá. Az EU az elmúlt időszakban igyekezett egy egységes európai definíciót alkotni, ez lett az ellenőrzött külföldi társaság, ami tulajdonképpen az offshore cégnek egyfajta adózási szinonimája. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az offshore cég kifejezést használjuk az ellenőrzött külföldi társaság helyett.)
A módszer amerikai eredetű, az USA-ban nagyon sok üzletember hozott létre cégeket a Karib-térségben, hogy megkerülje az amerikai adórendszert. Erre az amerikai jogalkotás válasza az volt, hogy ha valaki meghatározott mértékben tulajdonos egy olyan külföldi társaságban, amely nem fizet egy bizonyos mértékű adót a bejegyzése szerinti országban, akkor az offshore cégnek minősül. Ennek az a következménye, hogy az offshore cég profitja a tulajdonos országában megadóztatható. Volt korábban Magyarországon is hasonló szabályozás, de megváltozott, az EU egységesítette ezt, ily módon a társasági adóról szóló törvénybe került be az ellenőrzött külföldi társaság, vagyis az offshore cég definíciója.
Bonyolult és sokrétű definícióról van szó, de a magyar jogszabályok szerint lényegében az a külföldi társaság minősül offshore cégnek,
- amelyben a magyar adózó több mint 50 százalékkal részesedik (szavazati joggal vagy nyereségrészesedéssel vagy a jegyzett tőkéjéből) , és
- az általa ténylegesen megfizetett társasági adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a külföldi államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldön megfizetett társasági adót.
Ezen kívül, ha offshore cégtől fogad be számlát egy magyar társaság, amely után költséget számol el, akkor megfordul a bizonyítási teher és külön nyilvántartásban alaposan alá kell tudni támasztani az ügylet gazdasági racionalitását.
Magyarországon elég alacsony a társasági adó mértéke, innentől kezdve nagyon sok az olyan helyszín, ahol bár ugyancsak alacsony a társasági adó mértéke, mégsem fog az adott társaság offshore cégnek minősülni, miközben más országokban offshore helyszíneknek minősítik ugyanezen helyszíneket.
Az EU és Magyarország is ezen szabályokon túl vezet egy változó szereplős feketelistát, hogy szégyenpadra állítsa azokat az offshore helyszíneket, amelyek adózási szempontból nem együttműködők. Ennek az a következménye, hogy az ilyen országok nem kaphatnak az EU-tól támogatást. Ezen felül, ha egy multinacionális cég kapcsolt vállalkozásai között van olyan társaság, ami a feketelistán szerepel, akkor ezt a transzferár nyilvántartásban külön fel kell tüntetni, illetve publikálni is kell.
Offshore helyszínek, avagy alacsony adókulcsú államok
Az eddigiekben arról volt szó, hogy a társaságok esetében mit tekintünk offshore cégnek, azonban más szabályokat kell vizsgálni akkor, ha egy természetes személy a tulajdonosa egy külföldi vállalkozásnak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az alacsony adókulcsú állam kifejezést használja az offshore helyszínekre. Eszerint alacsony adókulcsú államnak minősül az a helyszín, ahol kisebb a társasági adó mértéke, mint a magyarországi 9 százalék. Érdekesség, hogy
azok az adóparadicsomok nem minősülnek alacsony adókulcsú államoknak, amelyek kötöttek Magyarországgal egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, még akkor sem, ha egyáltalán nincs náluk társasági adó.
„Ha alacsony adókulcsú államból fizetnek valakinek kamatot vagy osztalékot, esetleg árfolyamnyereséget ér el, akkor az innen származó jövedelem az szja rendszerében egyéb jövedelemnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy hiába kap onnan valaki ténylegesen osztalékot, az adójogilag itthon egyéb jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelemnél is 15 százalék az szja mértéke, csakhogy szochó-t is kell fizetni utána, ami idén további 15,5 százalék felső korlát nélkül. Ha például egy magyar természetes személynek van egy külföldi cége, amely osztalékot fizet, akkor tehát mindig azt kell megnézni, hogy abban az országban mennyi a társasági adó mértéke. ” – mutatott rá a szakember.
Az adóparadicsomokra jellemző, hogy a helyben tevékenykedő cégeknek van társasági adó, méghozzá nem is alacsony, de ez a külföldiek bizonyos társaságaira nem vonatkozik. Ezek mellett azonban ott van Szingapúr és Hongkong is, ahol úgynevezett területi alapú adózást alkalmaznak, tehát csak a helyi jövedelmekre vonatkozik az adó mértéke. Előbbinél 17 százalék, utóbbinál pedig 16,5 százalék a társasági adó mértéke, tehát ezek a helyszínek adójogilag nem minősülhetnek alacsony adókulcsú államoknak. Innentől fogva nagyon beszűkültek a lehetőségeink itthonról nézve, hogy egy külföldi államot alacsony adókulcsú államnak tekintsünk.
Számos ország viszonylatában akár Magyarország is alacsony adókulcsú államnak minősülhet a 9 százalékos társasági adó miatt. Némi csúsztatással ugyan, de ilyen alapon akár Cipruson (ahol egyébként 12,5 százalékos a társasági adó) is mondhatná azt az adóhatóság, hogy az ő megítélésük szerint Magyarország minősül alacsony adókulcsú államnak, amennyiben egy ciprusi adózónak van nálunk vállalkozása
– tette hozzá a szakember.
A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.
